Tájékoztató a póker játékok jogi állásáról

A jelenlegi jogalkotói felfogás szerint a póker játék általános elveire épülő kártyajátékok során a nyerés vagy vesztés túlnyomórészt a véletlentől függ, mert semmilyen játékstratégia esetében sem lehet a kártya leosztásból adódó véletlenszerűséget oly mértékben lecsökkenteni, hogy a játék csak kisebb mértékben függjön a véletlentől.

Szerencsejátéknak minősülnek-e a póker játékok, ha igen, milyen formában engedélyezhetők?

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében „Szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy vesztés kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentől függ.”
A jelenlegi jogalkotói felfogás szerint a póker játék általános elveire épülő kártyajátékok során a nyerés vagy vesztés túlnyomórészt a véletlentől függ, mert semmilyen játékstratégia esetében sem lehet a kártya leosztásból adódó véletlenszerűséget oly mértékben lecsökkenteni, hogy a játék csak kisebb mértékben függjön a véletlentől.

Mindezek alapján a minősítésnek az alábbi kimenetelei lehetségesek:

• Amennyiben a játékosok nem tesznek tétet és/vagy nem vál(hat)nak nyereményre jogosulttá, nem valósul meg valamennyi törvényi feltétel, tehát a játék nem minősül szerencsejátéknak, sem egyéb az Szjtv. hatálya alá tartozó tevékenységnek. Mint ilyen az állami adóhatóság felé sem engedélyeztetési, sem bejelentési kötelezettség alá nem esik.
• Amennyiben a játékosok tétet tesznek, megtett tétjeik fejében nyereményre vál(hat)nak jogosulttá, valamennyi törvényi feltétel megvalósul, tehát a játék szerencsejátéknak minősül. (Tétnek minősül minden olyan vagyoni értékű jog, amit a játékban való részvételének feltételeként határoznak meg, így például nevezési díj, támogatói egyesületi tagdíj, belépődíj, kötelező fogyasztás stb.)

Az Szjtv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében szerencsejáték szervező tevékenység folytatásához – a törvényben meghatározott kivétellel – az állami adóhatóság engedélye szükséges.

Az Szjtv-ben szabályozott tevékenységek közül a pénznyerő automaták üzemeltetése és a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok mellett, 2010. május 1-i hatállyal a kártyaterem üzemeltetése is liberalizált tevékenységnek minősül. Ez azt jelenti, hogy a szervezői-alanyi körre nem vonatkoznak az Szjtv. 3. § (1) bekezdése szerinti korlátozások, a pókerjátékok szervezésére irányuló tevékenységet bármely, a jogszabályi feltételeknek megfelelő gazdasági társaság folytathatja. (A kártyatermek üzemeltetésének feltételeit bővebben lásd a „Tájékoztató a kártyatermek üzemeltetésének alapfeltételeiről, az engedélyezési eljárás lebonyolításáról” hivatkozásban.)

Milyen megjelenési formái és jogkövetkezményei lehetnek az engedély nélkül szervezett pókerjátékoknak, van-e jogkövetkezménye az ilyen típusú játékban való részvételnek?

A szervezői tevékenység nagyságrendje és tudatossága terén jelentős eltérések mutatkoznak. Vannak olyanok, elsősorban a kis vidéki vendéglátóhelyek tulajdonosai, akik egyáltalán nincsenek tisztában a jogszabályi háttérrel és kisebb baráti társaságok részére biztosítanak játéklehetőséget. Jelentősebb arányt képviselnek azonban azok a szervezői körök, akik az irányadó jogszabályi rendelkezések tudatos kijátszásával folytatják, illetve kívánják folytatni a tiltott szerencsejáték szervezői tevékenységet alkalmanként akár 30-50, vagy több nevezett részvételével.

Ennek kifinomultabb formája az, amikor legális egyesületi tevékenység látszatát keltik azt állítva, hogy a versenyen való részvétel ingyenes, a résztvevők által befizetett díjak pedig nem nevezési díjak, hanem az egyesület fenntartását és a kulturált szórakozás feltételeinek megteremtését szolgáló tagdíjak. A helyszíni ellenőrzések tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy jelentős különbségek mutatkoznak az egyesületbe befolyó tagdíjak és a helyszínen talált vagyontárgyak és üzemeltetési költségek között. Az esetek jelentős részében a szervezők bérleti díjat fizetnek, nagyon költséges reklámlehetőségeket (rádió, tv, újságok, jó minőségű szórólapok stb.) vesznek igénybe, a versenyek helyszínén milliós értékek vannak jelen (plazma tv-k, számítógépek, a játék bonyolításához szükséges számítógépes programok, játékasztalok, kártyakeverő gépek, zsetonok, kamera rendszer stb.), miközben a „tagság” pár ezer forintos tagdíjat fizet.

Másik, igen jelentős hányadot képviselő forma a szakmai lapok és internetes szakmai póker oldalak által is népszerűsített klubrendszerű versenyszervezés, amely esetben már a kiadvány tartalma alapján alaposan feltehető, hogy a tevékenység megvalósítja a büntetőjogi tényállást. Az egyes klubok honlapján megjelenő versenynaptár adatai alapján megállapítható a versenyekre fizetendő nevezési díjak mértéke, ha figyelembe vesszük póker játékosok körében teljesen egyértelmű (az interneten és egyéb kiadványokban azonos módon megjelenő) angol elnevezések és rövidítések tényleges jelentését. Ezek a következők:

• 3+1, 4+1, 10+2, 200+15: az első szám a verseny nevezési díja (ezer forintban értendő), mely összeg a nyereményalapot gazdagítja, a második szám a szervező bevétele, amely nem kerül a nyereményalapba. A szerencsejáték szervezés szempontjából a teljes összeg tétnek minősül.
• Second chance: vagy egy Add-on vagy egy Rebuy vásárlási lehetőség.
• Rebuy: (reb) a versenyeknél lehetőség van az induló zseton állomány felett további plusz zsetonok vásárlására. A nevezési díj összegéért még annyi zsetont lehet vásárolni, mint amennyi az induló zseton mennyisége volt. Az így befolyó pénz a nyereményalapot növeli.
• Add-on: (add) egyes versenyeken lehetőség van plusz zsetonokat vásárolni. Többnyire az első szünetben a nevezési díj összegéért lehet az induló zsetonhoz képest kétszeres mennyiségű zsetonhoz jutni. Az így befizetett pénz a nyereményalapot növeli.
• Freeze out: olyan játék vagy verseny, ahol mindenki azonos mennyiségű zsetonnal kezd és mindaddig játszik, amíg egy valaki elnyeri az összes zsetont (nincs rebuy és add-on).
• GAR: garantált nyeremény
• Beülő: a nyertes helyett befizetik egy másik pénzdíjas versenyre a nevezési díjat.

A tét a verseny nevezési díja (3+1, vagy 10+2 stb.), a nyeremény pedig a résztvevők számától függ, mivel a játékosok nevezési díj első részeinek összege adja a nyereményt. Ettől eltér a garantált nyeremény, melynél azt biztosítja a szervező, hogy amennyiben a résztvevők száma alapján a nevezési díjakból a garantált nyeremény nem biztosítható, a szervező akkor is a garantált nyereményt fizeti ki. (Amennyiben a résztvevő játékosok száma miatt a nyereményalap összege magasabb a garantált nyereménynél, úgy természetesen az kerül nyereményként kifizetésre.) Egyebekben a versenyszervezés körülményei megfeleltethetők az egyesületi formánál kifejtettekkel, gyakorta a kettő összemosódik.

Az Szjtv. 37. § 14. pontja szerint tiltott szerencsejáték az engedélyköteles szerencsejáték, amelyet az állami adóhatóság engedélye nélkül szerveznek.

A tiltott szerencsejáték szervezését mind a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 154. § (1) bekezdése, mind pedig a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 267. §-a büntetni rendeli. A Btk. 267. §-a értelmében aki tiltott szerencsejátékot rendszeresen szervez, vagy ehhez helyiséget bocsát rendelkezésre, vétséget követ el. A tiltott szerencsejáték szervezője, vagy aki erre a célra helyiséget bocsát rendelkezésre, a bűncselekményt akkor is elköveti, ha ő maga nem vesz részt személyesen a játékban. Annak sincs jelentősége, hogy a helyiség biztosítása ellenszolgáltatás fejében (bérleti díj, jutalék), vagy ingyenesen történik.

Továbbá, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 10. §-a értelmében pedig tilos az olyan áru reklámja, amelynek előállítása vagy forgalmazása jogszabályba ütközik. E rendelkezés megsértése a fogyasztóvédelmi hatóság eljárását vonhatja maga után.

Az engedéllyel üzemelő kártyatermeknek kötelező a terem bejáratánál jól látható módon kifüggeszteni a működési engedélyüket, amennyiben ilyen engedély a pókerteremben nincs kitéve, akkor a terem illegális szerencsejátékot szervez, az ebben részt vevő játékosok ellen szabálysértési eljárás indítható. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. tv. 154. § (2) bekezdése szerint, aki közterületen vagy nyilvános helyen tartott tiltott szerencsejátékban részt vesz, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Az engedéllyel üzemelő kártyatermek listája itt érhető el.

Legálisak-e az interneten lévő honlapokon található pókerjátékok és versenyek? Van e hátrányos jogkövetkezménye a játékban való részvételnek, illetve érvényesíthetők-e az elért nyeremények?

Az Szjtv. 2. §-ának (7) bekezdése értelmében nem folytatható belföldön vagy külföldön szervezett szerencsejátékban való részvételre Magyarországon értékesítési, szervező, közvetítő tevékenység, ha a szerencsejáték szervezésére az állami adóhatóság nem adott engedélyt.

Magyarország területére on-line pókerjátékra szerencsejáték szervezői engedély nem került kiadásra, mivel az 1. pontban kifejtettek alapján a szerencsejátéknak minősülő pókerjáték szervezése kizárólag játékkaszinóban vagy kártyateremben lehetséges.

A legtöbb esetben a rendelkezésre álló információk alapján megállapítható, hogy az internetről elérhető külföldi székhelyű és hatósági engedéllyel rendelkező társaságok bonyolításában szervezett, külföldi szerverrel működő on-line pókerjátékok a hatályos magyar jog szerinti szerencsejátéknak minősülnek. Az Szjtv. hatálya azonban kizárólag a Magyar Köztársaság területére terjed ki, Magyarország területén kívül a SZEF-nek nincs joghatósága. Ebből következően külföldön szervezett szerencsejátékokra hatóságunk nem adhat ki és nem is adott ki engedélyt.

A külföldi szerencsejáték szervező tevékenység Magyarország területén történő terjesztése illegális tevékenységnek minősül. A külföldön interneten szervezett szerencsejátékban való részvételt ugyanakkor sem a szabálysértési, sem a büntetőjog nem szankcionálja, azonban az kizárólag a játékosok döntésétől függően és kockázatukra történhet. A játékban esetlegesen elért nyeremény a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 204. § (1) bekezdésének a) pontja alapján bírósági úton nem érvényesíthető a Magyar Köztársaság területén.

További cikkeink a témában:
Szerencsejátékokkal kapcsolatos hatályos magyar jogszabályok
Illegális budapesti pókerterem miatt emeltek vádat
A tervezett játékbevétel százada érkezett csak be az ukrán államkasszába