Hírek
 |
Az ukrán parlament, a Verkhovna Rada 18 százalékra emeli az online kaszinószolgáltatókat terhelő adót.
Danylo Hetmancev, a Rada pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának vezetőjének ismertetője szerint a szolgáltatóknak a tiszta játékbevételük után kell majd az adót fizetniük. Hetmantsev kifejtette, hogy ez évente legalább plusz 1,5 milliárd hrivnya (40,62 millió USD) bevételt hoz majd az ukrán költségvetésbe. Az év első felében a szerencsejáték-ipar közel 3 milliárd hrivnya (81,2 millió USD) bevételt juttatott az ukrán államkincstárba. Ez az összeg 14-szer magasabb, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában.
Bár a törvényhozók valószínűleg egyébként is támogatták volna, az új adót nem önálló törvényjavaslatként nyújtották be, hanem egy olyan salátatörvény részeként, amelynek célja Ukrajna adótörvénykönyvének módosítása. Az intézkedés elfogadásához a benyújtásától függetlenül elegendő támogatás állt rendelkezésre. A Rada 450 képviselője közül 260 szavazott mellette a második olvasatban, ami elegendő a többséghez.
Az online szerencsejáték-szegmensben bekövetkezett változás része az ukrán adóbeszedés terén bekövetkezett nagyobb változásnak. Augusztus 1-jétől egy törvénytervezet részben eltörölte a jövedéki termékekre (alkohol, dohány és üzemanyag), a szerencsejáték-szolgáltatókra és a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó adómoratóriumot. Idén októbertől a hatóságok szigorúbban fogják ellenőrizni ezeket az iparágakat az esetleges jogsértések tekintetében, és ennek megfelelően fognak reagálni.
Egy idén készült kormányzati tanulmány megállapította, hogy a legalizált ukrán szerencsejáték-piac résztvevői tömegesen kerülték el az adófizetési kötelezettségüket. Több szolgáltató összejátszott a bankokkal, hogy eltüntesse a nyomokat az adóhatóság elől, emiatt a költségvetésbe a szerencsejáték-piac teljes forgalmának mindössze 1,2%-a folyt be, ami a becslések szerint 180 milliárd hrivnya (4,87 milliárd USD) volt. Ugyanakkor a kormány megállapításai szerint a szerencsejáték-szolgáltatók 95%-a egyáltalán nem fizetett adót.
Az egyik fő adóelkerülési módszer a félrekódolás volt. Minden banki tranzakciónak van egy saját négyjegyű MCC-kódja (Merchant Category Code), amely lehetővé teszi a kereskedők, a bankok és az adóhivatalok számára, hogy beazonosítsák, hogy milyen termékért vagy szolgáltatásért történt a fizetés. Az adóelkerülési módszer az volt, hogy a sportfogadás vagy az online kaszinó tranzakciók úgy kerültek átadásra a bankokhoz, mint minden egyéb a videojátékoktól a virágokig. Ezenkívül egyes bankok, miután pénzt kaptak egy szerencsejáték-szolgáltatótól, hogy a nyereményt kifizessék a játékosnak, azt egy másik iparág kódja alatt vagy kártyáról kártyára történő közönséges átutalásként küldték el.
A kormányzati tanulmány nem nevezte meg a szolgáltatókat, de azt állította, hogy kilenc bank legalább egyszer részt vett a rendszerben, hat pedig rendszeresen. Az egyik bank, az IBOX a jelentések szerint évente 2,5 milliárd hrivnya (67,7 millió USD) hasznot húzott az illegális rendszerben betöltött szerepének köszönhetően.
Állítólag még az Ukrán Nemzeti Bank is érintett, ami két vezető tisztviselőjének elbocsátásához vezetett, akik állítólag tudtak a történtekről, de nem próbálták megállítani azt. A bank nem csak abban segített a szolgáltatóknak, hogy eltüntessék a nyomokat, de a tisztviselők azt is tudták, hogy az üzemeltetők közül néhány orosz, melyek egy elnöki döntés hatására ki lettek tiltva az ukrán piacról.
A szerencsejáték-adó ismételt emelése egy módja annak, hogy megpróbálják ellensúlyozni a károkat, de a potenciális hatékonysága megkérdőjelezhető. Ha a bankok nem működnek együtt, Ukrajna nem fogja megkapni a tervezett többletforrásokat – írja a casino.org.
Szerencsejátékokkal kapcsolatos hatályos magyar jogszabályok
37 milliárd dollárt veszítenek a kaszinók az ingyenes játékok miatt
106. születésnapján nyert a kaszinóban, megduplázták a nyereményét
 |
