Bírósági ítéletek
 |
Az Európai Unió Bírósága (CJEU) múlt heti döntése értelmében Ausztria szerencsejáték törvénye nem felel meg az Európai Unió előírásainak.
A CJEU szerint az osztrák jogszabályokat következetlenül illetve képmutatóan alkalmazták, magyarán a jogalkotókat láthatóan kevésbé érdekelte, hogy megakadályozzák az osztrákokat abban, hogy szerencsejátékokra szórják el a pénzüket, mint az, hogy megakadályozzák azt, hogy olyan szolgáltatóknál játszanak, akik nem fizetnek osztrák adókat.
A 2012-es Pfleger ügy a beadvány előterjesztőjéről, Robert Pflegerről kapta a nevét, aki egyike volt azoknak, akik amiatt kerültek bajba, hogy cseh gyártmányú nyerőgépeket üzemeltettek engedély nélkül az osztrák vendéglátóhelyeken és benzinkutakon. Pfleger és a többek azt kérték az Európai Bíróságtól, hogy vizsgálja meg, hogy az osztrák korlátozó szerencsejáték törvény ütközik-e az Európai Unió működéséről szóló szerződésének (TFEU) 56. cikkével, mely megtiltja, hogy a tagállamok korlátozzák a szolgáltatások szabad áramlását a tagállamok között.
Novemberben a CJEU főtanácsnoka, Eleanor Sharpston kiadott egy nem kötelező erejű véleményt az ügyben, mely szerint az osztrák liszensszel rendelkező szerencsejáték szolgáltatók olyan módon hirdették áruikat, melynek "célja az volt, hogy bővítse a szerencsejáték piacot, nem pedig az, hogy a meglévő piacot közvetítse bizonyos szolgáltatók számára. Az ilyen terjeszkedő kereskedelmi politika nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen azzal a céllal, hogy magas szintű védelmet nyújtson a fogyasztók számára."
Szerdán az Európai Unió Bírósága egyetértett Sharpstonnal abban, hogy az osztrák jogszabályok láthatóan inkább az adónövelésre koncentrálnak, nem pedig arra, hogy megpróbálják kordában tartani az osztrákok szerencsejáték szokásait. A CJEU szerint az 56. cikk kizárja a nemzeti jogszabályokat, mikor azt mondja, hogy a szabályozásnak "valójában nem a játékosok védelme vagy a bűnözés elleni harc a célja... koherens és szisztematikus módon." A CJEU azt is kimondta, hogy az ilyen korlátozó szabályozás igazolásával kapcsolatos bizonyítási teher a tagállamokat terheli.
Az Európai Szerencsejáték Szövetség (EGBA) üdvözölte a CJEU döntését, és megjegyezte, hogy ez megerősítette az Alapjogi Charta alkalmazhatóságát a szerencsejátékkal kapcsolatos kérdésekben, hiszen ez volt az első alkalom, hogy az Európai Unió Bírósága idézett a Chartából egy szerencsejátékkal kapcsolatos ügyben. Az EGBA azonban emlékeztette az Európai Bizottságot, hogy hasonló korlátozó jogszabályok miatt tavaly novemberben figyelmeztetett hat másik tagállamot is, és sürgette az EB-t, hogy "tegye meg a szükséges lépéseket ezekben az eljárásokban, illetve nyisson új eljárásokat, ha szükséges".
Csak egy tagállam implementálta az EU online irányelveit
EU: Uniós jogot sért a kaszinók magyar szabályozása
50 millió új játékost jelent az új lengyel és cseh online szerencsejáték piac
 |
 |
