Hírek
 |
Ingatlansorsolás, mint engedély nélküli szerencsejáték szervezése miatt, 30 millió forintos bírságot szabott ki a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága a napokban egy magánszeméllyel szemben.
Az utóbbi időben, a sajtóban és a közösségi médiában is megfigyelhető, hogy egyre nagyobb az érdeklődés ingatlanok, vagy nagy értékű ingóságok (pl. gépkocsi) sorsolásos értékesítése iránt. A Hatóság ezzel kapcsolatban arra figyelmeztettet, hogy ingatlan vagy ingó tulajdonjogának olyan játék keretében történő átruházása, amelyben pénzt fizető vagy vagyoni értéket nyújtó játékosok vehetnek részt, és közöttük vagyoni értékű nyereményt (így pl. ingatlant) sorsolnak ki, szerencsejátéknak minősül, és azt magánszemélyek, illetve gazdasági társaságok semmilyen módon nem szervezhetik legálisan.
A törvény szerint, szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy a vesztés kizárólag, vagy túlnyomó részt a véletlentől függ. A sorsolások minősítése során a Hatóság a következő körülményeket veszi figyelembe. Ha a részvétel feltételeként meghatározott „termékvásárlás” (pl. könyv, e-könyv, póló) valós célja nem a termék megszerzése, hanem a sorsolásban való részvétel, akkor a játék szerencsejátéknak minősül. Szerencsejáték leplezését szolgálhatja, ha a sorsolás elmaradása esetén a játékosok visszakapják a termék „vételárát”. További árulkodó elem, ha a termék ára magasabb, mint a szokásos piaci ár, valamint az is, ha a játékos növelheti a nyerési esélyeit azáltal, hogy több terméket vásárol.
A szerencsejáték minősítést támasztja alá az is, ha meghatározott számú termék értékesítése esetén kerül csak sor a sorsolás megtartására. Valós, forgalomnövelést célzó promócióknál ilyen feltétel nem fordul elő. Ezen feltétel azt biztosítja, hogy a szervező biztosan hozzájusson a kisorsolt nyeremény árához és az azon felüli haszonhoz. A Hatóság külön felhívja a figyelmet arra, hogy közjegyző részvétele nem teszi legálissá az ilyen jellegű sorsolást.
Az SZTFH szigorúan szankcionálja az ilyen sorsolások szervezését, a szervezővel szemben 500 ezer forinttól, 100 millió forintig terjedő közigazgatási bírságot szabhat ki. Ez a tevékenység büntetőjogi felelősségre vonás alapjául is szolgálhat, mert aki tiltott szerencsejátékot rendszeresen szervez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az engedély nélküli szerencsejátékot népszerűsítő reklám esetén a reklámozó, a reklámszolgáltató, a reklám közzétevője és a reklámban szereplő személy egyetemlegesen legalább 10 millió forint közigazgatási bírsággal sújtható.
Az engedély nélküli szerencsejátékban a játékos saját kockázatára vesz részt, a Hatóságnak nincs hatásköre a nyereményátadás kikényszerítésére, továbbá a követelések bíróság előtti érvényesíthetősége is kétséges.
Bár a Hatóság közleményéből nem derült ki, hogy kiről van szó, valószínűleg a médiában is komoly nyilvánosságot kapott balatonszemesi ingatlansorsolás kiötlőiről. Miután hosszú ideje nem tudták hirdetésen keresztül értékesíteni, Katona Zsóka és párja úgy akartak továbbadni balatoni nyaralójukon, hogy 20 ezer forint értékű e-könyvet értékesítettek, amelyek mind egyedi azonosítóval voltak ellátva. Honlapjuk szerint - miután az összes "tombolajegyet" értékesítették, meg is tartották a sorsolást. Összesen 6000 darab e-könyvet adtak el, amivel 120 millió forintos bevételre tettek szert, tehát a büntetés kifizetése után is maradt még 90 milliójuk.
Szerencsejátékokkal kapcsolatos hatályos magyar jogszabályok
A Parlament előtt a szerencsejáték törvény módosítása
Szerencsejátékká nyilvánítanák a kriptovaluta-tranzakciókat a britek
 |
