2022-ben nyílnak az első kaszinók a Krím-félszigeten

2019-11-18
Medvegyev orosz miniszterelnök aláírta azt a jogszabályt, mely engedélyezi a kaszinókat a 2014-ben katonai konfliktus során megszállt és a szomszédos Ukrajnától elcsatolt területen.

 

A krími játékzóna tervei már öt éve körvonalazódnak - először nem sokkal azután merült fel az ötlet, hogy az orosz katonai erők erőszakkal elfoglalták Ukrajnától a területet. Szergej Aksyonov, a Krím jelenlegi orosz vezetője a múlt héten bejelentette, hogy egy „nagy” kaszinó üzemeltetője hamarosan megerősíti krími projekt-törekvéseit. Az új szerencsejáték zóna első kaszinója a tervek szerint 2022-ben nyílhat meg – írja a CalvinAyre.com.

 

A Krím 2014-es invázióját követően a nyugati államok pénzügyi szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben, az Európai Unió pedig nemrégiben egy évvel meghosszabbította a tagállamok számára a Krímben történő befektetések tilalmát. Az Egyesült Államok szeptemberben úgy nyilatkozott, hogy a szankciók addig maradnak érvényben, amíg nem vonul ki a Krím-félszigetről.

 

Egy krími kaszinó felépítésére tehát csak olyan vállalkozás tehet javaslatot, ami vagy orosz vagy olyan országból származik, amely barátságosabb kapcsolatot ápol Oroszországgal - például Kína vagy Kambodzsa. A NagaCorp, egy kambodzsai szolgáltató jelenleg ugyanakkor a Naga Vladivostok kaszinójának 2020-as megnyitásán dolgozik az Oroszország távol-keleti, Primorye játékzónájában.

 

Oroszország 2009-ben betiltotta a szerencsejátékok legtöbb formáját, és a kaszinókat négy földrajzilag elkülönített, kijelölt játékzónára korlátozta. 2014-ben a Krím-félszigetet és Szocsit is felvették ezen zónák közé, de az összes közül a Primorye jelenleg az egyedüli olyan zóna, amely felkeltette a nem orosz gazdasági szereplők érdeklődését.

 

A környező infrastruktúra hiánya több játékzónát is hátrányosan érinti, és a krími övezet is valószínűleg ezzel a problémával fog küszködni. A legközelebbi repülőtér egy katonai létesítmény, amely kb. 70 km-re van a kaszinó tervezett helyétől, bár a kormány egy polgári terminált is létre akar hozni ezen a repülőtéren.

 

Aksyonov terve az, hogy az Aranypart legcsillogóbb szállodáiba érkező VIP játékosok célpontjává teszi a krími térséget, tervét azonban az orosz megszállást követő krími turisztikai adatok alapján vitatni lehet. Az invázió előtti négy évben a krími üdülőhelyek évente mintegy 6 millió turistát csábítottak, de a látogatók többsége Ukrajnából származott. Az orosz hatóságok becslése szerint 2014-ben, a konfliktus évében, 3,8 millió vendég érkezett Krímbe. Más becslések szerint ez a szám azonban közelebb állhat az 1,5 millióhoz. Az orosz és a Moszkvát támogató ukrán média szerint a Krím 6 millió turistát vonzott, melynek közel 95 százaléka Oroszországból származott. Többek szerint ez a szám „álhír”, és azt állítják, hogy az Aranyparton csak 500.000 turista volt 2018-ban, és legtöbbjük Ukrajnából származott.

 
Címkék: jogi háttér, kaszinó,