11 millió kínai szerencsejátékozik online napi szinten - illegálisan

2021-07-05
Kína háborúja a „határokon átnyúló” szerencsejátékok ellen sok skalpot követelt 2020-ban, bár egy új jelentés szerint 11 millió kínai állampolgár továbbra is naponta űz valamilyen online szerencsejátékot.

 

Idén januárban a kínai Közbiztonsági Minisztérium közleményt adott ki a szerencsejáték-ellenes tevékenységéről. E szerint 2020-ban a minisztérium több mint 3500 határon átnyúló (szárazföldi és online) szerencsejáték-ügyet oldott meg, és mintegy 7500 gyanúsítottat tartóztatott le. A minisztérium azt is állította, hogy „megsemmisített” 2260 szerencsejáték-platformot, 890 technikai támogató központot, 1160 marketing affiliate-et és 1960 illegális fizetési platformot valamint „underground” bankot.

 

A letartóztatott személyek közül több mint 600 kínai állampolgárt a tengerentúlon vettek őrizetbe, a kínai minisztérium és a Fülöp-szigeteken, Malajziában, Mianmarban, Vietnamban és más ázsiai-csendes-óceáni országokban dolgozó kollégái közötti fokozott együttműködésnek köszönhetően.

 

A minisztérium létrehozta azoknak az országoknak a „feketelistáját” is, amelyek szerencsejátékra csábítják a szárazföldi kínai lakosokat, azonban továbbra sem hajlandó azonosítani azokat az országokat, amelyeket skarlát-betűvel jelöltek meg. A minisztérium arra intette a szárazföldi kínai lakosokat, hogy „tudatosan álljanak ellen” a szerencsejáték okán külföldre való utazásnak, vagy hogy részt vegyenek illegális online szerencsejátékokban.

 

Ami a csalásellenes megoldásokat illeti, a Yongan Online kiadott egy jelentést az online szerencsejáték-fizetésekről és pénzmosásról, amely azt állítja, hogy minden 80 kínai netező közül 1 játszott online 2020. december 15-21 között legalább egy nap.

 

Ez az adat átlagosan napi több mint 11 millió online szerencsejátékost jelent, ami megmagyarázza, hogy a szolgáltatók miért veszik továbbra is célba a szárazföldi kínai piacot a nyilvánvaló kockázat ellenére. Guangdong, Kína legnépesebb tartománya tette ki ennek a számnak a legnagyobb részét (2,7 milliót), négyszer annyit, mint az a 640 ezer online szerencsejátékos, aki a második helyezett Pekingből érkezett.

 

Ezek a szerencsejátékosok közel 9 ezer különböző mobil szerencsejáték-alkalmazás közül választhatnak. A jelentés legalább 14 online fizetési módot azonosított, melyekkel a szerencsejáték oldalakon lehet fizetni, olyan Ázsiában népszerű, közkeletű alkalmazásokat is beleértve, mint az Alipay és az UnionPay, és olyan virtuális pénznemekkel is, mint például a Tether (USDT). 

 

Kína az online szerencsejáték-fizetések ellen folytatott háborúja egyre inkább az úgynevezett „negyedik fél” feldolgozókra összpontosít. Ezek között van olyan, mely úgy működik, hogy a felhasználó beleegyezését adja, hogy bank- és telefonkártyáját „bérbe adja” a szerencsejáték-szolgáltatóknak, akik a kártyákat hibás kódolású kifizetésekhez használják fel, melyek úgy tűnnek, mintha a tranzakciók ártalmatlanok lennének, és a kártya tulajdonosa minden sikeres fizetés után kis jutalékot kap.