Magyar jog
 |
A "megbízhatók"-ra vonatkozó módosítgatásokból már gondoltuk, de most ki is mondták: Azok kapnák az online kaszinók koncesszióját, akik élő kaszinót is kaptak. A szabad online sportfogadást pedig temethetjük.
Elnézést kérünk olvasóinktól, hogy noha a következőkben egy jelenleg csak törvényjavaslat szintjén álló rendelkezést elemzünk, az abban foglaltakat mégis úgy vesszük, mintha kész tényekről beszélnénk. A mai magyar törvényhozási folyamatot ismerve ugyanis nem valószínű, hogy jelentős változtatások állnának be a javaslat általános vitája során, hiszen benyújtója a kormány, vagyis annak nevében a Nemzetgazdasági Miniszter.
A javaslatot annyira elrejtették egy 262 oldalas salátatörvényben, hogy először el is kerülte a figyelmünket, és lehet, hogy arra számítanak, hogy mások is így járnak majd, pedig az abban rejlő változtatások igen jelentősek, főleg azok számára, akik a szerencsejátékkal bármiféle kapcsolatban vannak akár szervezői, akár játékosi oldalon.
Ez volt
Nézzünk egy kis történelmet: a számítástechnika fejlődésével és az internet terjedésével az online szerencsejáték hihetetlen fejlődésen ment keresztül az elmúlt 15 évben az egész világban, és persze megállíthatatlanul nálunk is. A többnyire különböző adóparadicsomok liszenszeivel működő online szerencsejátékos cégek magyarországi bevételét nehéz megbecsülni, de helyes elgondolás, hogy a Magyar Állam úgy véli, az ilyen módon külföldre talicskázott magyar százmilliárdokból a költségvetésnek is kellene részesülnie, a végrehajtás mikéntje azonban már erősen vitatható.
Az álláspont megfogalmazásához igen rögös út vezetett. 2011 őszén először megálmodták a távszerencsejáték fogalmát, majd gyorsan azt is, hogy 20% adót szeretnének lekanyarintani a cégek nettó, magyar játékosoktól származó játékbevételéből. Utána másfél évig semmi, majd megfogalmazták a konkrétumokat, hogy a NAV hogyan követné nyomon a bevételek alakulását, hogy biztosan egy fillért se rejthessenek el a hatóság orra elől, és hogy játéktípusonként 100 millió lenne a távszerencsejáték koncessziós díja. Arról is rendelkeztek, hogy az engedély nélkül működő oldalakat a Szerencsejáték Felügyelet blokkolhatja, vagyis felkérheti az internetszolgáltatókat, hogy ne lehessen hozzáférni az oldalakhoz. (A blokkolást egy évvel később meg is kezdték.) Ez volt 2013 júniusában, és ezen törvény végrehajtási rendeletét még el sem fogadta az EU, bizonyos részleteit a mostani javaslat alapján máris kukába lehet irányítani.
Nem szabad elfeledkeznünk az apró, és ellentmondásosra sikeredett 2014 júniusi törvénymódosításról sem. Ebben lefektették a feltételeit annak, hogy amennyiben külföldi cég folyamodna koncesszióért Magyarországon, annak milyen feltételeknek kell eleget tennie, ugyanakkor rendelkeztek arról, hogy az élő kaszinók kiosztásakor megalkotott „megbízható szerencsejáték szervező” fogalma alá eső személyek is üzemeltethetnének távszerencsejátékot.
Ez lett
Úgy tűnik, a „megbízhatóak” felé hajlók győztek végül a törvényalkotásban, mert a tinta még jóformán meg sem száradt az augusztus 10-én hatályba lépett törvényen, a távszerencsejátékért folytatott harc a sokat emlegetett „megbízhatóak” teljes győzelmével lezárulni látszik. Nézzük a törvényjavaslat szövegét:
A távszerencsejáték szervezését
a) sportfogadás játéktípus esetén kizárólag a 100%-ban a Magyar Állam tulajdonában álló Szerencsejáték Zrt. végezheti,
b) kaszinójáték és kártyajáték játéktípus esetén a tevékenység gyakorlásának jogát a Magyar Állam kizárólag Magyarország területén található játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncesszió jogosultja részére engedheti át.”
Az a) pont az Állami Költségvetés szempontjai alapján a laikusok szemével nézve talán még érthető is. Sportfogadási oldalt csak a 100% állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. üzemeltessen, hiszen annak minden bevétele, sőt a működésével kapcsolatos minden más adó (pl. iparűzési) a nagy, közös kasszát gazdagítja.
Aki azonban ebben a körben forog napi szinten, az tudja, hogy a fogadóirodájukhoz hű játékosokat nem hatja meg a nagy, közös bevétel misztériuma. Őket az érdekli, hogy a megszokott játékkínálatot, minőséget, oddsokat kapják, és a blokkolást minimális erőfeszítéssel kijátszva hűek is maradnak kedvenc szolgáltatójukhoz. A nagy pénzeket ott veszíti el az Állam, hogy ezeknek a népszerű irodáknak esélyt sem adtak arra, hogy játékbevételük azóta 15%-ra módosult részét beadják a költségvetésbe. Ráadásul még az EU haragját is kihívják, hiszen ez a gyakorlat teljesen ellentmond a szolgáltatások szabad áramlásának elvével.
A b) ponthoz sajnos nem sok kommentünk van, csak annyi, hogy Andy Vajna és Szima Gábor újabb, immár sokadik ajándékát kapja a magyar kormánytól. Elvileg még van egy-két odaajándékozásra váró élő kaszinó, kíváncsian várjuk, oda melyik kormányközeli üzletember fog nyertesként befutni.
Az ajándék viszont még szép csomagolás is dukál:
288. § Az Szjtv. 6 . §-a a következ ő (2) bekezdéssel egészül ki :
„(2) A koncessziós díjat a koncessziós szerződés aláírója vagy az (1) bekezdés szerinti koncessziós társaság, illetve a koncesszióba adó hozzájárulásával harmadik fél teljesíti. A koncessziós társaság a koncessziós díj 35 . § (3) bekezdés szerinti levonására a koncessziós díjnak a koncessziós társaság, a koncessziós szerződés aláírója, illetve a harmadik fél általi teljesítése esetén is jogosult.”
Ha jól értelmezzük a szépre sikerült körmondatot, akkor Andyék, ha engedélyt kapnak rá a kormánytól, akkor harmadik fél felé továbbadhatják az üzemeltetést. A harmadik fél befizeti a koncessziós díjat, Andyék pedig levonhatják azt a játékadójukból.
Igen színvonalas ajándék, most már csak egy kérdés maradt megválaszolatlan: vajon hova teszi Andrew G. Vajna ezt a rengeteg milliárd ajándék forintot??? Nekünk lenne rá egy tippünk...
Döntött a bíróság: 5,5 milliós kártalanítást kap egy német sportfogadó
Ez várható a szerencsejáték iparban 2023-ban
Változások előtt az egyik legnagyobb európai szerencsejáték piac
 |
 |
