Hírek
 |
Matolcsy György válaszaiból úgy tűnik ki, mintha a szóban forgó módosítás a szerencsejáték-szektornak mindössze egy piciny szegletét érintené, és a helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automaták kérdése egyszerűen csak egy új szegmense lenne a piacnak. Figyelmen kívül hagyja azt a nyilvánvaló tényt, hogy az 500 ezer forintos havi fix adóval terhelt játékgépesek gépeiket visszaadva/szüneteltetve hónapok óta ennek a játéktípusnak a szabályozási rendeletére és megvalósulására várnak, ugyanis a magas adót már nem tudták kigazdálkodni a régi fajta gépekkel. Véleménye szerint a törvény előkészítése, elfogadása és a VHR megalkotási folyamata minden tekintetben megfelel a tövényi/jogalkotási előírásoknak.
Szerinte a január-februári időszak a VHR nélkül is eredményes volt, hiszen 50-60%-kal több szerencsejáték adót hozott a költségvetésbe, mint tavalyi év azonos időszakában. Kitér arra, hogy a nem regisztrált távszerencsejátékos oldalak szolgáltatói és játékosai is ugyanúgy kötelezhetőek az adó megfizetésére, mint az engedéllyel rendelkező cégek tulajdonosai és játékosai. Hogy ezt milyen módon hajtanák végre, az nincs benne a válaszában.
A Fortunaweb véleménye a témáról: Egyetértünk Matolcsy úrral abban, hogy felelősen jogszabályt és annak végrehajtási rendeletét megalkotni csak alapos szakmai átgondolás után,az Unió alapelveit és az Alaptörvényt számításba véve lehet. Ebben az esetben viszont a sorrendben van a hiba: Egy törvény elvi és gyakorlati gyakorlati részleteit előre kell átgondolni fenti szempontok szerint, és amikor ez megvan, akkor "élesíteni" a jogszabályt. Azt, hogy az átgondolás ebben az esetben elmaradt, az is bizonyítja, hogy a szeptemberi 26-i vihargyorsasággal megalkotott törvénymódosításhoz még három alkalommal "hozzá kellett nyúlni", vagyis további módosításokat kellett eszközölni, a törvény végrehajtásának részletei pedig a mai napig nem ismertek. Meggyőződésünk az is, hogy a törvény munkaerőpiaci és személyi jövedelemadózási vonzata is átgondolatlan.
A kérdéseket és a válaszokat párbeszédes formában lentebb olvashatják.
Tisztelt Miniszter Úr!
A Fidesz-kormány hivatalba lépése óta kormánypárti politikusok több alkalommal akijelentették, hogy a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991 . évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: szerencsejáték törvény) átdolgozást igényel az elmúlt évek során megváltozott szerencsejáték-piaci körülmények miatt . Habár a szerencsejáték törvényt az Országgyűlés több alkalommal módosította, az egyik legfontosabb megoldatlan kérdés továbbra is az online szerencsejátékok ügye maradt .
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter már többször jelezte, hogy átfogó szerencsejáték stratégia készül, a kormány még 2011 őszén törvényjavaslatot terjeszt az Országgyűlés elé a szerencsejáték törvény megfelelő módosítása érdekében, 2012 első felében pedig új, a teljes szerencsejáték ágazatra kiterjedő törvény megalkotására is javaslatot kíván tenni (amint azt a K13836/1 . sz. írásbeli kérdésre adott válaszában kifejtette).
A szerencsejáték stratégia tudomásom szerint mindezidáig nem készült el, és a törvény módosítására sem a kormány tett javaslatot, hanem Rogán Antal (az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló T/4049 . számú törvényjavaslat T/4049/11 . számú egységes javaslatához benyújtott) zárószavazás előtti módosító javaslat formájában. Az Országgyűlés Rogán Antal hivatkozott zárószavazás el őtti módosító javaslata megszavazását követően – még annak benyújtása napján – 2011 . szeptember 26-án elfogadta a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény módosítását . A módosítás új kategóriát vezetett be: a távszerencsejáték fogalmát, mely magában foglalja az online kártyajátékokat és az interneten szervezett lóversenyfogadást . Részben szakítva az eddigi, állami monopóliumot biztosító szabályozással, távszerencsejátékokat már cégek is szervezhetnek, a részben liberalizált online szerencsejáték piacon azonban csak az engedéllyel rendelkező cégek működhetnek. A regisztrált cégek által fizetend ő játékadó a tiszta bevétel 20 %-a .
A módosított szerencsejáték törvény egyes részletszabályok, például a regisztráció, engedélyezés szabályainak a megalkotását rendeleti szintre utalta, amely végrehajtási rendeletek kibocsátására Ön, mint nemzetgazdasági miniszter kapott felhatalmazást . A végrehajtási rendeletek ugyanakkor a mai napig nem kerültek kihirdetésre . E jogszabályok nélkül a cégeknek nincsen lehet őségük a liberalizált keretek közötti törvényes működésre. Az évből két hónap már eltelt, a késedelem bizonytalanná teszi a tevékenység megkezdésére felkészült piaci szerepl ők helyzetét, de jelentős kiesést okozhat a költségvetés bevételi oldalán is különösen annak fényében, hogy az idei évre szóló költségvetésben 78,4 milliárd forint játékadó bevétel került betervezésre a tavalyi 51,2 milliárd forinthoz képest . Kérdéses, hogy az ágazat az elhúzódó jogalkotás miatt kevesebb idő alatt is képes lesz-e a megnövelt mértékben el őirányzott adóbevételt megtermelni.
További problémát jelenthet, hogy míg a személyi jövedelemadóról szóló 1995 . évi CXVII. törvény 76. § (4) bekezdése szerint nem számít jövedelemnek a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény 16. §-a alapján engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból , a sorsjátékból, a pénznyerő automatából, a játékkaszinóból, a bukmékeri rendszerű fogadásból, a lóversenyfogadásból, bangójátékból, továbbá a kártyateremben szervezett kártyajátékból származó nyeremény, vagyis ezek adómentes nyeremények, addig a távszerencsejáték-piac keretein belül szervezett szerencsejátékokból származó nyeremények nem mentesek az adófizetési kötelezettség alól, a játékosok álta l összegyűjtött nyeremény e körben személyi jövedelemadó-köteles.
Az indokolatlan megkülönböztetés hátrányosan érintheti a rendszer jövőbeni működését, hiszen a játékosok jelentős része várhatóan olyan, nem regisztrált oldalakon fog játszani, amelyeken nem ellenőrizhető a pénzáramlás, így az adófizetési kötelezettség is jó eséllyel elkerülhető . Ebből következik, hogy a jogszerűen működő, engedéllyel rendelkező internetes szerencsejáték-szolgáltatók jelentős bevételektől eshetnek el a törvénytelenül, engedély nélkül online szerencsejátékot szervező versenytársaik megjelenése – és de facto adómentessége – következtében, ami egyrészt épp a gazdaság kifehérítésének szándéka ellen hat, másrészt ugyancsak rontja a játékadóból származó költségvetési bevételek realizálásának esélyeit .
Az államnak alapvető érdeke, hogy a játékosok szabályozott és ellen őrzött körülmények között vegyenek részt távszerencsejátékokban, illetve, hogy az engedéllyel rendelkező távszerencsejáték szolgáltatók a játékadó fizetésével hozzájáruljanak a költségvetés bevételeihez . A végrehajtási rendelet többhónapos csúszása, valamint a játékosok személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége komolyan veszélyeztetheti az egész rendszer jogszerű és eredményes működését valamint a tervezett adóbevételek realizálását.
Mindezek alapján a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949 . évi XX. törvény 27. §-ában biztosított jogommal élve a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994 . (IX. 30.) OGY határozat 91 . §-a alapján az alábbi kérdéseket intézem Önhöz :
1.Ki felel a hazai szerencsejáték ágazat megfelelő szabályozottságáért?
Dr. Matolcsy György: Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat-és hatásköréről szóló 21212010. (VII . 1 .) Korm . rendelet 75 . § (2) bekezdés h) pontja alapján a nemzetgazdasági miniszter az államháztartásért való felelőssége körében előkészíti – egyebek mellett – a szerencsejátékokról szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeletet ad ki . A jogalkotásról szóló 2010 . évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat. ) 16. § (1) bekezdése alapján a saját hatáskörben előkészített törvény esetén a nemzetgazdasági miniszter, mint a jogszabály előkészítőjének feladata a jogszabály szakmai tartalmának kialakítása . Ilyen esetben a kormányzati jogszabály-el őkészítő tevékenység keretében az Alaptörvényből eredő követelményeknek való megfelelésről, a jogrendszer egészébe illeszkedésről, a nemzetközi és uniós jogból eredő kötelezettségek tiszteletben tartásáról, illetve a jogalkotás szakmai követelményeinek érvényésítéséről a Kormány az igazságügyért felelős miniszter útján gondoskodik oly módon, hogy a törvény tervezetét a nemzetgazdasági miniszter az igazságügyi miniszterrel egyetértésben terjeszti döntésre a Kormány elé a törvényjavaslat Országgyűléshez való beterjesztését megelőzően [Jat. 16. § (2) bekezdése].
A nemzetgazdasági miniszter fenti szabályozási hatásköre és az összehangolt kormányzati jogszabály-előkészítő tevékenység követelménye azonban nem jelent kormányzati kizárólagos törvényi szintű jogszabály-előkészítési és -kezdeményezési jogkört, ugyanis a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 4611994. (IX. 30.) OGY határozat 94 . § (1) bekezdése alapján a Kormány által kezdeményezett törvényhez az Országgyűlés bizottsága, illetve országgyűlési képviselő is módosító indítványt nyújthat be .
2. Miért nem kerültek kihirdetésre a módosított szerencsejáték törvény végrehajtási rendeletei a törvénymódosítás hatálybalépéséig, mikor várható ezek kihirdetése ?
Dr. Matolcsy György: A szerencsejáték szervezésről szóló 1991 . évi XXXIV . törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 2011 II . félévében az tán által említett, az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló T/4049 . számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványt követően három alkalommal módosult a szerver alapú új játékformák általános, törvényi szintű szabályainak bevezetése érdekében.
A végrehajtási rendeletek el őkészítésének „több hónapos csúszása" a szerver alapú játékokhoz kapcsolódó rendeleti szintű szabályozás esetén nem áll fenn az alábbiak miatt: A szerver alapú pénznyerő automaták T/4049. számú törvényjavaslathoz képest érdemben továbbfejlesztett szabályozását vezette be a 2011 . november 29-én kihirdetett, az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011 . évi CLVI . törvény (a továbbiakban: Adómód-tv.) .
Az Adómód-tv. a 2011 szeptemberi módosításhoz kapcsolt, 2011 november 1-jei rendeleti szintű szabályozási kötelezettség irányát, tartalmát is módosította : ez alapján nem a 2011 szeptemberi módosítás szerinti szerver alapú pénznyerő automaták, hanem az Adómód-tv .-ben első alkalommal definiált helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automaták, nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszerek, valamint a szerver alapú játékokat kiszolgáló központi szerver üzemeltetésének, engedélyezésének részletes szabályait kell rendeleti szinten megalkotni. Az Adómód-tv. szerinti, 2011 november 29-én megjelent új szabályozási koncepciót pontosította tovább a 2011 . december 9-én kihirdetett, Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011 . évi CLXVI . törvény, valamint a 2011 . december 29-én kihirdetett, a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011 . évi CXCIII . törvény.
A helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automaták, nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszerek és az ezeket kiszolgáló központi szerver engedélyezésének, felügyeletének, üzemeltetésének részletes szabályairól kiadandó két NGM rendelet törvényi háttere tehát teljes egészében az Szjtv. 2012 . január 3-tól hatályos szövegállapota alapján áll rendelkezésre. A Magyarországon előzménnyel nem rendelkező műszaki megoldásokról szóló rendeletek tervezeteit a törvényi háttér véglegesítését követően gyors ütemben, a szerver alapú játékok mielőbbi bevezetésének célkitűzését szem előtt tartva 2012. január közepéig a Nemzetgazdasági Minisztérium előkészítette és azokat közigazgatási egyeztetésre bocsátotta. A rendeletek előkészítése jelenleg a közigazgatási egyeztetés lezárását követő , miniszteri aláírás előtti fázisban van . A műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 98134/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően a rendelet tervezetek notifikációját az Európai Bizottság Szolgálatainál 2012 . március 9 . napján kezdeményeztük, mely alapján a notifikációs eljárások 151/2012/HU és 152/2012/HU szám alatt folyamatban vannak .
A rendeletek Magyar Közlönyben való közzétételére a notifikációs eljárások függvényében, a miniszteri aláírást követően kerülhet sor.
3. Végzett-e megalapozó számításokat a szerencsejátékból származó adóbevételek tervezésekor?
Dr. Matolcsy György: Valamennyi, igy a szerencsejátékot terhel ő játékadó tekintetében is készültek megalapozó számítások, különös figyelemmel a pénznyer ő automaták után fizetendő tételes adó változására, amely esetében természetszerűleg a korábbi évektől eltérő trend érvényesül 2012-ben .
4. Hogyan érinti a szerencsejátékból származó adóbevételek idei alakulását, hogy a jogalkotási késedelem miatt a távszerencsejáték-piac szereplői az év első két hónapjában még nem tudták megkezdeni szabályszerű működésüket?
Dr. Matolcsy György : A 3. pontban említett modellszámítás figyelemmel volt arra, hogy 2012 . év elején átmeneti időszak várható, amikor az újonnan adózás alá vont adótárgyak vonatkozásában még nem várható bevétel . Amennyiben nyomon követjük a központi költségvetés havi bevételei adatait, láthatjuk, hagy 2012 . január és február hónapban 2,2-2,3 Mrd Ft-tal haladta meg 2011 . azonos időszaki adatát, amely az adónemhez viszonyítva jelentős (50-60%-os) növekmény, ezt az értéket tovább javítja várhatóan az Ön által említett távszerencsejáték-piac szereplőinek befizetése.
5. Ön szerint hogyan illeszkedik a jogbiztonság és jogállamiság követelményeihe z az a jogalkotási gyakorlat, amely szerint egy nap alatt megváltozik egy ágazat törvényi szabályozása, ugyanakkor az alkalmazásához szükséges rendeletek hónapok alatt sem jelennek meg ?
Dr. Matolcsy György : Az Szjtv. 2011 II . félévi módosításai két teljesen új szerencsejáték típus, a szerver alapú szerencsejátékok és a távszerencsejátékok törvényi hátterét teremtették meg .
A két új szerencsejáték típus törvényi szintű szabályainak bevezetése a szerencsejáték ágazat legális tevékenységének bővülési lehetőségét jelenti, olyan módon, hogy az a 2012. december 31-ig tartó időszakban egyetlen esetben sem jár a szerencsejáték ágazatban már működő szervezők tevékenységének korlátozásával. Megfelelő átmeneti időszakot biztosítva, 2013-tól az új szabályozás kizárólag a pénznyerő automata üzemeltetés területén és azon belül is csak az I . és Il. kategóriájú játéktermekben tartalmaz előírást arra, hogy a jelenleg működtetett hagyományos pénznyerő automaták üzemeltetéséről a helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automaták üzemeltetésére kell áttérni . E rendelkezéstől eltekintve, az Szjtv. 2011 II . félévi módosítása a szerencsejáték szervezők részére portfolió- bővitési, illetve piacra lépési lehetőséget biztosít a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszerek üzemeltetésével és a távszerencsejáték szervezésével.
A fentiek alapján az Szjtv. 2011 II. félévi módosítása nem értelmezhető úgy, mint az egész szerencsejáték ágazat törvényi szintű szabályozásának megváltoztatása , hiszen az ágazati szabályozás és a már meglevő szerencsejátékok főszabály szerinti változatlansága mellett került sor két új szerencsejáték szervezési tevékenység törvényi keretszabályainak megalkotására .
A rendeleti szintű szabályozás előkészítésének gyors, a törvényi szabályozás változását követő ütemére a 2. kérdésre adott válaszunkban részletesen utaltunk .
Ezt kiegészítve megjegyezzük, hogy a miniszteri rendeletek kiadása esetén kizárólag a kormányzati jogszabály-előkészítés szabályai érvényesülhetnek a közigazgatási egyeztetési eljárás, az igazságügyért felelős miniszter alkotmányossági és uniós jogi egyetértése, miniszteri aláírás, kihirdetés formalizált folyamatának tiszteletben tartásával. Ennek megfelelően éppen az járna a jogbiztonság és a jogállamiság elvének súlyos sérelmével, ha a rendeleti szintű részletes szabályokat szakmai előkészítés nélkül, a kormányzati jogszabály-el őkészítés időbeli ütemezését megsértve készítené elő a kijelölt miniszter.
6. Mit kíván tenni annak érdekében, hogy a hivatkozott adózási szabályok miatt a játékosok ne a törvénytelenül, engedély nélkül működő szerencsejáték szolgáltatókat válasszák, bevételkiesést okozva ezzel a szabályosan működő szolgáltatóknak és a költségvetésnek?
7. Egyetért-e a távszerencsejátékból származó nyeremények személyi jövedelemadó alóli mentesítésének szükségességével ?
Dr. Matolcsy György: (6-7kérésre az összevont válasz) A 6. kérdés bevezetésében Képviselő Úr két adózási szabályra hivatkozott: a távszerencsejáték szervező 20%-os adóztatására, illetve játékos szintjén a személyi jövedelemadóról szóló 1995 . évi CXVII . törvény (a továbbiakban : Szja-tv.) 76 . § (4) bekezdésében foglalt, szerencsejátékból származó egyes adómentes jövedelmekre, amelyek között a távszerencsejátékból származó jövedelem nem szerepel. E két rendelkezésből azt a következtetést vonja le, hogy az illegálisan m űködő távszerencsejáték szervező de facto adómentességével versenyelőnyt élvez a legális szerencsejáték szervezővel szemben.
A fentiekkel kapcsolatban jelezzük, hogy az Szjtv. 37 . § 23. pontja alapján távszerencsejátéknak minősül a lóversenyfogadás és a kártyajáték, ha azt hírközlő eszköz és rendszer útján szervezik. E tevékenység engedélyköteles, de az engedély nélküli illegális formáját az Szjtv. 2. § (2a) bekezdésben található, a távszerencsejáték szolgáltatás tárgyi-területi hatályát meghatározó rendelkezés , illetve az Szjtv. 35. § (5) bekezdésében található adóalap és adómérték meghatározás, valamint az Szjtv . 37. § 2.1 . pontjában szereplő adóalap-definíció nem mentesíti az adózás alól . Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2 . §-a alapján az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni , az adótörvények alkalmazásában nem min ősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése. A nem rendeltetésszerű joggyakorlás esetén az adóhatóság az adót az összes körülményre, különösen a rendeltetésszerű joggyakorlás esetén irányadó adófizetési kötelezettségre figyelemmel — ha az adó alapja így nem állapítható meg, becsléssel — állapítja meg.
Hasonlóképpen, mivel az Szja-tv . az engedély nélküli távszerencsejátékból származó nyereményt nem mentesíti az adózás alól, a játékos szintjén sem lép fel adómentesség az engedély nélküli távszerencsejátékból származó nyereménye tekintetében.
Mindezekre tekintettel a Magyarországon engedély nélkül távszerencsejáték szervezési tevékenységet folytató szervezőnek és az ilyen tevékenységből származó nyereményt realizáló játékosnak nincs a magyar adójogszabályok szerin t „adóelőnye” a legális tevékenységet végző szervezővel, illetve játékosával szemben .
Megjegyezzük, hogy a távszerencsejáték szervezőt terhelő játékadó mértéke (20%) nemzetközi összehasonlításban is versenyképesnek tekinthető és a játékosi nyeremények esetleges, nem túlzott mértékű adóztatása miatt a játékosok sem teszik ki magukat feltehetően az illegális nyereménnyel járó kockázatoknak (különösen a nagyobb összegű illegális nyeremény esetén) .
8. Elkészült-e már a szerencsejáték stratégia? Ha igen, miért nem hozta nyilvánosságra? Ha nem, mikorra várható ?
Dr. Matolcsy György: Az ön által is hivatkozott K13836. számú kérdésre adott válaszunkban is kifejtettük, hogy a szerencsejáték-szabályozás felülvizsgálata folyamatban van . A felülvizsgálat során új elemként a 2011 . 11 . félévi törvény-módosításra és a bevezetni kívánt két új szerencsejáték típus hatásaira is figyelemmel kell lenni. A felülvizsgálat eredményeire támaszkodó szerencsejáték stratégiát annak teljes körű előkészítését követően lehet nyilvánosságra hozni.
9. Folytatott-e jogszabály-előkészítő munkát a Nemzetgazdasági Minisztérium a szerencsejáték ágazattal összefüggésben? Ha igen, miért nem terjesztett törvényjavaslatot az Országgyűlés elé?
Dr. Matolcsy György: A 2 . és 5 . kérdésekre adott válaszokban részletesen bemutattuk a törvényi szintű szabályozás alakulását, valamint jeleztük azt is, hogy a nemzetgazdasági miniszter hatáskörében, a kormányzati jogszabály-előkészítési keretek között, a közigazgatási egyeztetés lezárását követően jelenleg is a végrehajtási rendeletek miniszteri aláírásra és kihirdetésre történő előkészítését végezzük .
10. Mikorra várható az új, egész szerencsejáték ágazatra kiterjed ő törvényjavaslat előterjesztése ?
Dr. Matolcsy György: Az ön által is hivatkozott K/3836 . számú kérdésre adott válaszunk utolsó bekezdése a teljes ágazatot lefedő, új szerencsejáték törvény kidolgozását legkorábban 2012 első félévére időzítette azzal a feltétellel, hogy a szerencsejáték szektor felülvizsgálata addig lezárul és ez alapján az átfogó újraszabályozás szükségesnek látszik . Ezt az álláspontunkat továbbra is fenntartjuk azzal a kiegészítéssel, hogy a szektor felülvizsgálata során a 2011 . II . félévi törvénymódosítás hatásaira is figyelemmel kell lenni .
11.Jogszerű, megalapozott, etikus jogalkotási eljárásnak tartja-e, hogy az Országgyűlés zárószavazás előtti módosító javaslat útján, társadalmi, szakmai egyeztetés nélkül szabályozza újra egy egész ágazat működésének törvényi szabályait?
Dr. Matolcsy György: E kérdés tekintetében utalunk az 5 . kérdésre adott válaszunkra, amelyben részletesen kimutattuk, hogy az Szjtv. 2011 . II . félévi módosításai nem tekinthetők az egész szerencsejáték ágazat működési szabályai megváltoztatásának, illetve újraszabályozásának .
Szerencsejátékokkal kapcsolatos hatályos magyar jogszabályok
Kína a drasztikus visszaesés ellenére optimista a makaói szerencsejáték ipart illetően
Dupla jackpot: egy napon nyert a lottón és a kaszinóban is egy nő
 |
 |
