Így bundázik a világ

Az utóbbi időben szinte naponta jelennek meg hírek a magyar és külföldi bundabotrányok újabb és újabb fejleményeiről. De vajon mennyire elterjedt a korrupció a sport világában?

A sportban nem újkeletű a korrupció, ahogy azonban az elmúlt években egyre népszerűbb és nemzetközibb lett a sportok világa, úgy vált egyre inkább a korrupció és a bunda célpontjává is.

A korrupció több fajtája is érinti a sportokat, így a megvesztegetés, a szavazat-spekuláció, dopping, bunda, valamint a belső információk felhasználása a fogadásoknál. 

Az alábbiakban összefoglalót adunk Samantha Gorse és Prof. Simon Chadwick (Centre For The International Business Of Sport Coventry University Business School) tanulmányából, mely a sport világában jelenlévő korrupciót vizsgáló felmérés eredményét ismerteti.

A tanulmány tíz év (2000-2010) 2.089 olyan esetét vizsgálta, mikor bírósági döntés és/vagy sport-vezető testületek ítélete megállapította, hogy valóban korrupció történt, vagy ahol a résztvevők beismerték, hogy bundáztak és erre elég erős bizonyíték is rendelkezésre állt. 

A tanulmány során a szerzők alábbiakra fókuszáltak:

• Bunda (fogadással összefüggő) – mikor bizonyos egyének aktívan próbálják befolyásolni egy sportverseny eredményét annak érdekében, hogy az adott versenyre történő fogadással anyagi haszonra tegyenek szert.
   
• Bunda (nem fogadással összefüggő) – azok az esetek, mikor az eredmények azért lettek előre megbeszélve, hogy így biztosítsák a győzelmet egy mérkőzésen vagy ligában.
   
• “Belső információ” – sportolók vagy más hivatalos személyek általi fogadások, akik „belső információt” használnak fel annak érdekében, hogy fogadás útján tetemes profira tegyenek szert.
   
• Dopping – teljesítményfokozó szerek használata

A tanulmány röviden az alábbi következtetéseket vonta le az összegyűjtött adatokból:

• A 2.089 eset 95,64%-a doppinggal kapcsolatos eset volt, ennek 76,58%-a Európában és Észak Amerikában fordult elő
   
• A megvizsgált 1.998 doppingeset több, mint 80%-a atlétikában, kerékpározásban és amerikai sportokban fordult elő
   
• Az esetek 2,73%-a volt bunda (fogadással összefüggő és nem összefüggő közösen)
   
• Az esetek 1,63%-a belső információk fogadási célokra való felhasználásával volt kapcsolatos
   
• A megvizsgált 57 bundaügy legnagyobb része Európában (52,63%) és Ázsiában (33,33%) történt – az esetek többsége a futballt érintette
   
• A bundaügyek 57,89%-a fogadási irodák megkárosítására irányult (engedéllyel rendelkező és nem rendelkező irodák egyaránt); 42,11%-ban történt nem fogadással kapcsolatos bundázás

A bundaügyek viszonylag alacsony száma egyesek számára talán meglepő lehet, mivel a médiában számos ilyen eset látott napvilágot az utóbbi években. Ez a viszonylag alacsony szám nem kis részben annak köszönhető, hogy az engedéllyel rendelkező fogadóirodáknak kifinomult mechanizmusuk van az olyan nem szokványos fogadási minták kiszűrésére, melyek bundázásra utalnak, és időben értesíteni tudják a sport- és szabályozó testületeket, hogy tegyenek lépéseket az ügyben.

Lássuk részletesebben is a tanulmány megállapításait:

A lenti ábra földrajzi elhelyezkedés alapján mutatja a bundaügyeket – jól látható módon Európában fordult elő a legtöbb ilyen eset. Annak ellenére, hogy több hírhedt eset Észak-Amerikában történt (mint pl az 1919-es Chicago White Sox baseball botrány), az elmúlt 11 évben csak az esetek 7,02%-a  történt ott. Ázsia szintén jelentősen érintett, nagy botrányok voltak a futball és szumó birkózás területén. 

Az esetek idő- és térbeli megoszlását mutató lenti ábrán is jól látható, hogy az európai (52,63%) és ázsiai (33,33%) esetek teszik ki az összes ilyen eset 85,96%-át. A sajtóban sokszor megjelent hírek szerint számos európai bundaügyet ázsiai székhelyű szindikátusok ösztönzik.

A felmérés alapvetően a bundázás két fő típusát vizsgálta (fogadással összefüggő és fogadással nem összefüggő), de a szerzők szükségesnek érezték, hogy a vizsgálatba bevegyék a belső információk felhasználásával történő fogadásokat is, mivel a fogadási ipar végeredményben ugyanúgy pénzt veszít e tevékenység által, mint a bundázás esetén. Az lenti ábra ezeknek a típusoknak a gyakoriságát mutatja.

A statisztika szerint a megvizsgált,  bizonyítottan bundázott esetek 57,89%-a fogadással összefüggő, 42,11%-a nem fogadással összefüggő eset volt.

Ugyan kevesebb az ismert, nem fogadással összefüggő esetek száma, van néhány különösen nagy volumenű eset az úgynevezett „A” kategóriás sportágakban (pl. a Forma 1-es „Crashgate”, és a Calciopoli az olasz futballban). Az ilyen esetek mögött is leginkább pénzügyi okok állnak, hiszen egy bizonyos eredmény elérése tekintélyes anyagi hasznot is hoz a csapatoknak. Egy-egy nagy sportverseny állítólag több tízmillió eurót ér a csapatoknak (az UEFA 950 millió eurót osztott szét a 2009/2010-es Bajnokok Ligájában és az Európa Ligában résztvevő csapatok között), a kiesés pedig jelentős anyagi veszteséget okoz.

A fenti grafikon azt mutatja, hogy egyes európai országok hány esetben voltak érintettek bundában 2000 és 2010 között, és az a bunda melyik fajtája volt.

Az európai bundázások nagy része (70%) a futballalt érintette, de voltak esetek a lóverseny (13%), tenisz, rögbi, kézilabda és baseball (3-3% körül) területén is.

A vizsgált esetek között a sportolók, vagy vezetők „belső információk” felhasználásával történő fogadására is volt példa. Ilyen volt például, mikor a rögbi ligában szereplő St. Helens játékosai, Sean Long és Martin Gleeson arra fogadtak, hogy következő meccsükön az ellenfél fog győzni, tudván, hogy egy gyengélkedő St. Helens csapat fog kiállni azon a mérkőzésen. 

Fogadással összefüggő eset (bundázás, és belső információk felhasználása) 67 alkalommal fordult elő a vizsgált periódusban (2000-2010), ezek 50,75%-ában belső információkat használtak fel, 49,25%-ban bundáztak. Az esetek térbeli eloszlását mutatja a lenti ábra.

Európa (52,24%) – és azon belül is leginkább az Egyesült Királyság -  és Ázsia (28,36%) felelős a fogadással összefüggő, tanulmányban vizsgált esetek 80,6%-áért. Az európai eseteknek 40%-a a futballban, 28,57%-a a lóversenyben fordult elő, továbbá csekély mértékben, de érintett volt a tenisz, a rögbi, az agárverseny és a krikett is.

Forrás: Samantha Gorse, Prof. Simon Chadwick - The Prevalence of Corruption in International Sport

További cikkeink a témában:
Celta Vigo - Alavés: Elmozdulni a veszélyzónából
Villarreal-Girona: Ismét gálázik az idény meglepetéscsapata?
11 milliót nyert egy szajki fogadó döntetlenekkel