Hol nyissunk lottózót?

Közeleg a nemzeti dohányboltok működtetésére benyújtandó pályázatok leadási határideje. Mivel a leendő tulajdonosok közül többen kacérkodnak a gondolattal, hogy trafikjaikban lottót is áruljanak, ezért utánanéztünk annak, hogy a népességet, a jelenlegi értékesítőhelyek számát és a vásárlóerőt tekintve az ország melyik részén érdemes lottózót nyitni.

 

Nos, bár a legtöbb lottóárus jelenleg Budapesten üzemel, és kevesebb mint egy négyzetkilométerre jut egy értékesítő hely, még mindig itt a legjövedelmezőbb az állami szerencsejátékok és sportfogadások kereskedelmével foglalkozni. Egy fővárosi lottózó ugyanis átlagban havi öt és fél millió forint bevételt könyvel el. A leendő trafikosoknak azonban hiba lenne azzal áltatni magukat, hogy a lottó és a tippmix ekkora üzlet, hiszen ebbe az átlagba a Szerencsejáték Zrt. saját lottózói is beszámítanak, márpedig a forgalom tetemes részét ezek hozzák. Ami miatt mégis Budapest lehet a legcsábítóbb a lottózónyitásra, az az, hogy itt az általános vásárlóérték több mint 30 százalékkal magasabb az országos átlagnál, továbbá rengeteg az ingázó, aki munkából hazafelé menet a fővárosban adja fel szelvényeit. 

 

A 2011-es adatok szerint Magyarországon egy állampolgár átlagban havonta 1504 forintot költ a Szerencsejáték Zrt. termékeire, a fővárosban azonban ez az összeg megközelíti a kétezer forintot (1967,5 Ft). 

 

A cikk további részében előfizetéssel rendelkező olvasóink információkat kaphatnak arról, hogy melyik megyékben a leginkább illetve legkevésbé érdemes lottózót nyitni. Részletes adatokat adunk arról, hogy az egyes megyékben hány lottózó üzemel, azok milyen árbevétellel rendelkeznek, illetve mekkora az egyes területeken élők vásárlóereje.

 

Szintén szép bevétellel kecsegtet, ha valaki Pest megyében működtet maszek lottózót, és Komárom-Esztergomban, valamint Fejérben is megérheti is ilyen vállalkozásba kezdeni. Mielőtt még valaki ez utóbbi kijelentésre felkapná a fejét, gyorsan elmondjuk, hogy a felmérések szerint bizony Budapest után már nem a sokak által gondolt Győr-Moson-Sopron megye következik a sorban az általános vásárlóerőt illetően, hanem Komárom-Esztergom, majd Fejér megye, s mindketten megelőzik az ország északnyugati szegletét. Arról nem is beszélve, hogy Győr-Moson-Sopronban a megye területéhez képest viszonylag sok helyen (263) értékesítenek lottót, sorsjegyet és egyéb szerencsejáték termékeket, bár ha milliárdos halmozódás van, lehet számítani a szomszédok, így a „tótok” a „sógorok” lottóturisztikai látogatására. 

 

A legkisebb bevételre Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében lehet számítani, de az ország észak-keleti területein, valamint Somogyban sem sokkal jobb a helyzet. Csak összehasonlításként: a fővárosi átlagbevétel két és félszerese a szabolcsiénak.  

 

Persze vannak más szempontok is, például, hogy hol, milyen sűrűn találunk lottózókat. Nos, bár ebben a tekintetben az alföldi megyék – Bács-Kiskun, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok – vannak a lista elején, mármint ezekben találunk a legritkábban lottózót, de azt nem szabad elfelejteni, hogy a népsűrűség is errefelé, továbbá a dunántúli Somogyban a legkisebb, ezért erősen meggondolandó itt belefogni a lottókereskedelembe.

 

Végül azt is figyelembe lehet venni, hogy merrefelé jut a legtöbb lakos egy lottózóra, nos ebből a szempontból is Budapest áll az élen, utána pedig Csongrád, Pest és Hajdú-Bihar következik, ám utóbbi három közül is inkább csak a középső ajánlott. A sort Nógrád megye zárja, ahol mindössze 204 ezren laknak, és így csupán 1744 fő jut egyetlen lottóértékesítő helyre. Ebben a tekintetben meglepő Győr-Moson-Sopron utolsó előtti helyezése, ennek egyik okáról korábban már említést tettünk. 

 

A sok szövegnél azonban sokkal beszédesebbek az alábbi táblázatok, bár azt azért hozzátesszük, hogy minden szempontot azért nem tudtunk figyelembe venni, hiszen a forgalmat jelentősen befolyásolja, ha a lottózó egy határközeli településen, vagy mondjuk egy olyan gyár közelében található, ahová naponta több ezren járnak dolgozni. Összességében elmondható, hogy olyan helyen érdemes szerencsejáték-kereskedelembe fogni, ahol több korosztály lakik, így napközben is biztosítva van a folyamatos forgalom.  

 

Megye
Lottózó
(db)
Terület
(km2)
Ter./
lottózó
(km2/db)
Népesség
(ezer fő)
Lakos/
lottózó
(fő/db)
Vásárlóerő
(%)
Árbevétel/hó
(millió Ft)
Bács-Kiskun 207  8.445  40,8  521 2.517  84,1  3,18 
Baranya 152  4.430  29,1  388  2.553  92,3  3,54 
Békés 152  5.631  37,0  362  2.382  85,7  3,07 
Borsod-Abaúj-Zemplén 342  7.247  21,2  691  2.020  87,0  2,64 
Budapest 623  525  0,84  1.737  2.788  130,8  5,48 
Csongrád 161  4.263  26,5  418  2.596  89,8  3,51 
Fejér 188  4.359  23,2  428  2.277 109,5  3,75 
Győr-Moson-Sopron 263  4.208  16,0  469  1.783  103,2  2,77 
Hajdú-Bihar 212  6.211  29,3  549  2.590  84,9  3,31 
Heves 161  3.637  22,6  311  1.932  96,4  2,80 
Jász-Nagykun-Szolnok 154  5.582  36,2  389  2.526  88,8  3,37 
Komárom-Esztergom 135  2.265  16,8  306  2.267  110,8  3,78 
Nógrád 117  2.546  21,8  204  1.744  89,1 2,34 
Pest 472  6.393  13,5  1.225  2.595  102,0  3,98 
Somogy 164  6.036  36,8  318  1.939  84,8  2,47 
Szabolcs-Sz.-Bereg 289  5.936  20,5  562  1.945  75,7  2,21 
Tolna 105  3.703  35,3  231  2.200  94,4  2,84 
Vas 131  3.336  25,5  258  1.969  104,0  3,08 
Veszprém 165  4.493  27,2  354  2.145  99,7  3,22 
Zala 148  3.784  25,6  283  1.912  95,7  2,75 

 

Források: Szerencsejáték Zrt., GfK Hungária, KSH