Érdekességek
Kutatók egy úgynevezett "sebesség gént" azonosítottak a lovak DNS-ében, mely a fizikális képességekért felel. A kifejlesztett genetikai teszt segítségével a trénerek és tenyésztők előre láthatják, hogy milyen futó válik majd a lóból.
A “következő nagy dobás” kiválasztása a sportban igen drága mulatság. Több millió dollárt, és számolatlan munkaórát költenek a tehetség felismerésére, azonban ez így is egy kiszámíthatatlan tudomány. Kivétel talán a lóversenyzés, ahol, mint látni fogjuk, nagy lépésekkel folyik a potenciális nyertesek kiválasztását megkönnyítő eljárások kifejlesztése - egy olyan iparág ez, ahol óriási pénzdíjak forognak kockán.
A Fusaichi Pegasus nevű telivér mén például - akit yearlingként 4 millió dollárért vettek meg - a történelem legdrágább lova lett 2000-ben, miután 60 millió dollárért (13 milliárd forintért) eladták az ír Coolmore istállónak.
Elképzelhető tehát, hogy mit jelentene a tenyésztőknek, ha még azelőtt meg tudnák határozni, hogy milyen sikeres lesz egy ló, mielőtt csikó korában megveszik vagy eladják.
Egy telivérkutatásokkal foglalkozó ír vállalat, az Equinome a lovak DNS-ének egy adott szakaszát – a „sebesség génnek” nevezett szakaszt (C típusú myostatin gén módosulást) – vizsgálja, ami meghatározhatja, hogy mennyire alkalmas egy ló a versenyzésre. Az ilyen jellegű kromoszóma információk ütős eszközök lehetnek a tenyésztők számára is, hiszen segít meghatározni, hogy egy adott párosításból milyen jellegű lovak fognak születni.
Az ír biotechnikai vállalat kutatói egészen egy 300 évvel ezelőtt az Egyesült Királyságban élt kancáig vezették vissza a „sebesség gén” eredetét. A kutatás során többszáz ló DNS-ét vizsgálták meg, többek közt tizenkét, 1764 és 1930 között élt ünnepelt telivér maradványaiból származó mintákat is.
„Kezdetben is nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk, és most, 18 hónappal később, a dolgok tényleg nekilendültek.” mondta az Equinome ügyvezető igazgatója, Donal Ryan a CNN-nek. „Minden régióból érkeznek érdeklődők – Új-Zélandról, Szingapúrból, az Egyesült Államokból – és a tenyésztők már több ezer alkalommal használták a tesztünket.”
A cég szigorú titoktartási szerződést köt ügyfeleivel, de Ryan annyit azért elárult, hogy az első lovak, melyeket sebesség-gén tesztet követően tenyésztettek, már versenyeznek.
A tenyésztők számára már elérhető egy 1500 dolláros „elit teljesítmény teszt” is, ami 54 ezer genetikai tényezőt vizsgál. Bár ennek a tesztnek az eredménye nem biztosítja azt a pontossági szintet, mint amit a „sebesség gén” teszt, kategorizálja, hogy milyen valószínűséggel fog egy ló – genetikailag nézve – nyerni.
„A lovakat egytől négyig osztályozzuk; az első osztály 11-szer jobbat jelent, mint a négyes osztály.” – magyarázza Ryan. „A kritériumok nyilván egyénről egyénre változnak. Egy sprint lónál olyan sajátosságokat keresünk, mint a tejsav anyagcsere és izomtömeg, míg egy hosszútávú versenyeken induló ló esetén a szív fiziológiáját és a légzést vizsgáljuk.”
Robin Oakley a ’The Spectator” magazin lóverseny szakírója, és három lóversenyzésről szóló könyv szerzője szerint a kutatás „majdhogynem a tenyésztők és trénerek szent grálja”. „Éveken át kerestünk egy lehetőséget, hogy kizárhassuk a tenyésztésből a szerencse tényezőjét – képzelje csak el nem kell átutaztatni a fél világon a kancákat, a különböző istállókban fedező ménekhez csak azért, hogy megpróbáljuk megkapni a kívánt végeredményt.” – mondja.
Az 1867-ben Ausztráliában alapított Widden istállóból hat korábbi ausztrál champion mén származik. Ők az első tenyésztők, akik szerepeltetik az Equinome „sebesség gén” tesztjének eredményét a tenyészkatalógusukban. „A tenyésztők évek óta keresik annak a lehetőségét, hogy hatékonyabbá tehessék a munkájukat. Rengeteg darabja van ennek a puzzle-nak, de ez egész biztosan az egyik kulcs a megoldásához. Szakértők vizsgálták már a szívet, és egyéb szerveket, de csak jöttek és mentek. Ez a sebesség gén teszt segíthet, hogy a jó irányban kezdjenek el tanulmányokat készíteni. Érdemes figyelemmel kísérni ezt a témát.” - mondta Derek Field, az istálló igazgatója.
A biotechnikai vállalat vezetője azonban hangsúlyozza, hogy a genetikai kutatás csak egy darabja a győztesek tenyésztéseséről szóló puzzle-nak. “A genetika csak 35-55 százalékban dönti el a csatát. A többi azon múlik, hogy hogyan nevelik a lovat, a megtermékenyítéstől kezdve az ellésen keresztül, a felnevelésig és a versenytréningig; azok a tényezők, melyek mindig is a legfontosabbak lesznek, nem genetikusak.” - mondja Ryan.
Az ausztrál OTI Racing and Bloodstock Management is használja már az Equinome tesztjét. Ők nem saját lovakat tenyésztenek, hanem inkább „kipróbált” yearlingeket vásárolnak a világ minden tájáról. Ezeket a lovakat aztán nemzetközileg versenyeztetik, főleg Nagy-Britanniában, Franciaországban és Ausztráliában. Az OTI reputációja, nem beszélve a profitjáról, a yearlingjei teljesítményétől függ, kiemelkedő fontosságú tehát, hogy a megfelelő lovakat válasszák, és azokat a megfelelő trénerhez küldjék.
„Egy marketingesük keresett meg bennünket.” mesélte az OTI társtulajdonosa és igazgatója, Terry Henderson az Equinome-mal való kapcsolatuk kezdetéről. „Le voltam nyűgözve a tudományos eredményeiktől. Saját kísérletet végeztünk, hogy leteszteljük az eljárásukat. Fogtunk 12 vérmintát 12 különböző lótól, és elküldtük őket vaktesztre az Equinome-hoz – ily’ módon fogalmuk sem volt, hogy a minta egy lerobbant öreg kancától, vagy egy champion sprintertől származik-e. Az eredmények teljes mértékben meggyőzőek voltak.”
Henderson szerint a professzionális lóverseny közösség gyanakodva fogadta az Equinome kutatásait. „Először én is szkeptikus voltam. Annyi szemétre való áltudomány van jelen a lóversenyiparban. Olyan sok ötletet és eszközt neveztek már egyedülállónak, melyek aztán semmilyen eredményt nem mutattak, hogy a profik már rezisztensek ezekre a dolgokra – ritkán van valami olyan mélyreható kutatásokkal alátámasztva, mint amit az Equinome ajánl.” mondta.
Az OTI még nem használja állandóan a teszteket, de egyre teljesebb kapcsolatot alakít ki a céggel. „Nagyon bíztató, de még kell két-három év, mire 90 százalékos biztonsággal fogadható el az eredmény.” mondta Henderson. „Jelenleg a vásárlásaink felénél használjuk a tesztet. Néha egyszerűen nincs idő a teszt elvégzésére, azonban célunk, hogy az összes hazai vásárlásunknál használjuk.”
Érdekes lenne, ha egyszer napvilágot látna, hogy melyek is azok a lovak, melyek már ilyen tudományos alapon fogantak, vagy lettek kiválasztva a versenyzésre. Az mindenesetre valószínű, hogy napjaink legnagyobb sztárjai – Frankel, Black Caviar és társai – még nem így kerültek kiválasztásra, hiszen négy-öt éve még nem volt elérhető ez a teszt. A feltörekvő két- és háromévesek közt azonban elképzelhető, hogy találnánk már ilyen lovakat...
Forrás: CNN
A Honvédelmi Minisztériumhoz kerülhet a lóversenyfogadás
Amore Boy nyerte a 101. Magyar Derbyt
Több rekordot is megdöntött az idei Kentucky Derby
 |
