Érdekességek
Ha valaki azt reméli, hogy van egy titkos recept arra, hogy hogyan lehet több millió dollárt nyerni a lóversenyen, annak van egy jó és egy rossz hírünk:
A rossz hírt nézzük Alan Woods saját szavaival: „Kérdezhetsz, de nem fogsz szükségszerűen olyan választ kapni, ami számodra vagy bárki számára hasznos lehet. Képzeld csak el, hogy valaki megkérdez egy meteorológust, hogy hogyan számítja ki, hogy milyen lesz az időjárás, vagy megkérdezi a NASA tudósát, hogy hogyan számolja ki, hogy milyen pályát fog leírni egy űrrepülőgép. Nem tudom úgy elmondani, hogy az érthető legyen az átlagos hallgató számára.”
A jó hír az, hogy az alapelvek relatíve egyszerűek:
Alan és csapata az átlagos fogadók által rossz fogadásnak tartott tippeken aratott. Rossz hír, hogy a kulcs ehhez az, hogy több információ állt rendelkezésükre, mint az átlagos fogadóközönség számára. Sokkal több. Woods csapata egy tucatnyi embert alkalmazott, hogy átnézzék, elemezzék és összeállítsák az adatokat minden lóról, aki valamelyik Hong Kong-ban rendezett versenyen indult. Az adatokat aztán betáplálták a számítógépes programba, és egy, az előző eredményeken alapuló, az évek során egyre finomodó képlettel kiszámították minden ló valószínűségi értékét.
Ennek a képletnek az előállítása a kemény dió! Matematikailag csiszolták azokból a tényezőkből, melyeket Alan és csapata szerint eldönti a versenyeket. Némelyik tényező – a ló neme, a pálya, a távolság, a súly, a legutolsó eredmény – objektív és könnyen beszerezhető. A kulcs ezekkel kapcsolatban az, hogy megfelelően súlyozzuk ezeket az objektív faktorokat. Például a kezdet kezdetén Woods és akkori társa, Bill Benter kitalálták, hogy az, hogy hány versenyen indult egy ló fontosabb, mint az, hogy mennyi idős. Az adatok kétségtelenül alátámasztják ezt: minél többször futtatnak egy lovat, annál kevésbé fog rajongani az egészért. Aztán ott van a mezőny: egy nyolcas mezőnyben másodiknak lenni nem olyan lenyűgöző, mint negyediknek lenni egy 14-esben.
Látszólag kis dolgok is belerondíthatnak a képletbe: Woods anno elmesélte, hogy 1995 novemberében egy vagy két hónapig nem működött a számítógépes modell az egyik pályán. Végül aztán rájöttek, hogy ez amiatt volt, hogy átalakították a pálya ívét – a belső pályákról felfelé ívelt – és így az azon a pályán futó lovak hátrányba kerültek. Miután a csapat igazított a pálya rajtgép pozíciókkal kapcsolatos együtthatóján, egyből ismét nyerő szériába kerültek.
Más tényezők szubjektívebbek, ezért Alan szakértő elemzőket alkalmazott arra, hogy minden versenyen megfigyeljenek minden lovat. „Volt egy rossz lovaglásnak nevezett faktorunk. Volt egy faktor, amit a próbálkozás hiányának neveztünk. Idő előtti sebesség – ha a ló túl gyorsan ment el, túl korán. Késői sebesség – ha nagyon későn indul, az utolsó 400-on.” Olyan dolgok ezek, amit valószínűleg minden tapasztalt fogadó fontolóra vesz. Amit a számítógépes team csinált az az, hogy rendszerezte a folyamatot, kiküszöbölte az érzelmeket és a babonákat és minimalizálta az emberi tévedés lehetőségét.
Azt keresték, amit ők overlay-nek neveztek. Overlay bármelyik olyan ló, akit a közönség alul-fogad, és akinek az odds-a emiatt magas. Az underlay ezzel szemben az a ló, aki túl van rajongva – akinek az odds-a túl rövid a valódi reményeihez képest. Mikor Woods egy-egy versenyt elemzett, mindig az overlay-eket kereste. Nem arról van szó, hogy ezek mindig nyertek, de a hosszútávon gondolkodó játékosok számára ezek az értékes fogadások. Woods szerencséjére az emberek idióták, és általában minden versenyen van legalább egy ilyen overlay ló.
A mennyei form guide négy fontos oszlopot tartalmaz: a ló száma, jelenlegi odds-a, számítógéppel kiszámított nyerési valószínűsége (háromtizedes pontossággal) és egy olyan szám, amit Alan Woods „A nyeremény várható értékének” nevezett. Ez utóbbit úgy számították ki, hogy megszorozták a ló számítógép által kalkulált nyerési valószínűségét a jelenlegi oddsszával, és ezzel meghatározták azt, hogy mennyit nyerhetnek minden egyes dollárral, amit az adott lóra tesznek.
A képlet így néz ki: E (megtérülés) = P (nyerés) x jelenlegi odds
Ha a “Nyeremény várható értéke” nagyobb egynél, akkor a ló overlay – egy csábító, potenciálisan profithozó ló. Ha a „Nyeremény várható értéke” kisebb mint egy, akkor a ló underlay, és érdemes elkerülni. Ha a „Nyeremény várható értéke” 0,82 és 1 között van, a ló kis underlay, de még mindig nem érdemes befektetni rá. Például, ha egy ló Woods csapatának számításai szerint 0,25 valószínűséggel nyer, és ebben az esetben 2 dollárt fizet, akkor a „Nyeremény várható értéke” 0,50 (0,25 x 2). Ez nem azt jelenti, hogy nem fog nyerni. Valószínűleg van oka, hogy favorizálják. Csupán azt jelenti, hogy túlfogadják a piacon, és hogy hosszútávon, ha egy csapat folyamatosan ilyen alacsony „Nyeremény várható értéke” számú lovakra fogad, statisztikailag veszteséges lesz.
A természetes tippek, melyeket az áltagos fogadók annyira szeretnek, ritkán jelentenek overlay-t, egyszerűen amiatt, hogy ha valaki ezt elmondja neked, akkor valószínűleg már mások is tudják, és így a ló túlfogadott lesz. Wodds egy interjúban egyszer visszaemlékezett egy olyan esetre, mikor egy csütörtök éjszaka három különböző diszkóban négy különböző lóra kapott tippet egy futamra. Természetesen a közönség is hallotta ezeket a tippeket, így ez a négy ló underlay lett, Woods számítógépe pedig épp ezért a másik három felé tolta el az esélyeket. Lefutották a versenyt, és a számítógép által kiválasztott három ló végzett az első három helyen. „Mondhatod azt, hogy az egész lóverseny teóriánk tulajdonképpen azon alapul, hogy az ellenkezőjét csináljuk annak, mint amit a nagyközönség csinál.” – foglalta össze Woods tömören a lényeget…
Lekapcsolták a fogadóirodákat folyton megelőző bunda csoportot
Hamarosan betilthatják a sárga lapokra való fogadásokat
12 milliót nyert egy fogadó, pedig egy rontott tippje is volt
 |
