Hírek
 |
Egy új tanulmány szerint a játékfüggőket nem befolyásolja az úgynevezett “hajszál híján” élmény abban, hogy folytatják-e a játékot vagy sem.
A Journal of Gambling Studies című lapban nemrég megjelent új tanulmány rést üt azon a régi teórián, mely szerint a nyerőgép gyártók úgy tervezik a gépeiket, hogy azok akkor is csilingeljenek és zümmögjenek, mikor nincs pénzkifizetés a játékos számára. A korábbi tanulmányok azt sugallták, hogy ezek a jelek arra ösztönzik a szerencsejáték-függő játékosokat, hogy folytassák a játékot, jelezve, hogy „hajszál híján” megvolt a nyeremény, amely stimulálja az agy jutalomközpontját – írja a CalvinAyre.
A University of Alberta most megjelent tanulmánya (The Near‑Miss Effect in Slot Machines: A Review and Experimental Analysis Over Half a Century Later) szerint nem teljesen így van. A kutatók postagalambokat és emberi alanyokat is vizsgáltak egy szimulált szerencsejáték-környezetben, hogy meghatározzák reakcióikat, mikor egy nagy nyereményhez közelednek.
A tanulmány szerzői szerint kutatásuk eredményei „megkérdőjelezik azt az alapvető feltételezést, miszerint a ’hajszál híján’ ösztönzőkkel történő feltételes megerősítés növeli a szerencsejáték tevékenység tartósságát”, és azt sugallták, hogy „a ’hajszál híján’ kutatás már a kezdetektől tévedett”.
Noha a „hajszál híján” élmény összefüggésbe hozható némi megnövekedett agyi aktivitással és megnövekedett pulzusszámmal, a szerencsejáték folytatásának fokozott vágyával nincs konkrét kapcsolat. Ha a „hajszál híján”élmény valóban hosszan tartó szerencsejátékhoz vezet, „úgy tűnik, hogy a hatás korlátozott vagy gyenge.”
Jeffrey Pislak kutató azt nyilatkozta a Medical Xpress-nek, hogy ugyan a kaszinóknak rengeteg olyan eszközük van, amelyekkel ráveszik az embereket a pénzköltésre, „a legtöbb embernél a ’hajszál híján’ élmény nem része ezeknek”.
Pislak felhívta a figyelmet arra, hogy pusztán azért, mert csoportja tanulmánya nem tudta megismételni a ’hajszál híján’ effektust, „nem azt jelenti, hogy az embereket kevésbé veszélyezteti más módon történő kizsákmányolás.” Pislak arra ösztönözte a többi kutatót, hogy végezzenek további tanulmányokat annak meghatározására, hogy az utóbbi hét évtized szerencsejáték-függéssel kapcsolatos teóriái tényleges tudományon alapulnak-e.
Az emberek kiszámíthatatlanok
A múlt hónapban a Nemzeti Tudományos Akadémia Közleményei (PNAS) című folyóiratban közzétett egy másik tanulmány megállapította, hogy az egyének hajlamosak kockázatosabb döntések meghozatalára, amikor agyuk dopamintermelést szabályozó területe alacsony aktivitású.
A tanulmány elkészítése során 43 embert vizsgáltak meg MRI géppel, mely segítségével nyomon lehetett követni agyi aktivitásukat. Az alanyok szimulált szerencsejátékot játszottak, amelyben felkérték őket, hogy válasszanak az alacsony kockázatú / alacsony jutalmú „biztonságos”, vagy a magas kockázatú / magas jutalmú „kockázatos” opció közül.
A csavar az, hogy az alanyokat csak azokban a pillanatokban kérték a játékra, mikor agyuk dopamin központja a normálnál magasabb vagy alacsonyabb aktivitást mutatott a dopaminerg idegsejtekben. Megállapítást nyert, hogy az alanyok nagyobb valószínűséggel választják a kockázatos lehetőséget azokban a pillanatokban, amikor idegsejteik alacsony aktivitásúak.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az alanyok dopamintermelésének percenkénti változása az evolúció terméke lehet, lehetővé téve az emberek számára, hogy „kiszámíthatatlanabbak legyenek és jobban meg tudjanak birkózni a változó világgal.” Mindazonáltal az eredmények „hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy szánjunk időt a fontos döntések meghozatalára, mivel akár teljesen másképp is dönthetünk, ha akár csak néhány percet várunk.”
Nyerőgépek biztosítják a rendőrök nyugdíját
Egymás melletti gépen nyert tízmilliókat egy házaspár a kaszinóban
Megdőlt Las Vegasi mítoszok: esedékes nyeremények
 |
