Magas adókkal nyit a holland online szerencsejáték piac

2016-07-20
Közel kétévnyi huzavona után a holland alsóház elfogadta azt az új szerencsejáték törvényt, mely szabályozza és engedélyezi az online szerencsejátékokat, és megnyitja a holland piacot a nemzetközi szolgáltatók előtt.

 

A tervek szerint a liszenszelési folyamat 2017 elején indul, az első szolgáltató valamikor a jövő nyár folyamán indíthatja be oldalát a holland piacon.

Üröm az örömben, hogy a holland jogszabályalkotók igen magas adót állapítottak meg: a szolgáltatóknak a tiszta játékbevétel 29 százalékát kell befizetniük az államkasszába. Ugyanekkora adók kell fizetniük az élő kaszinóknak is, a cél pedig nyilvánvalóan az, hogy védjék a jelenleg monopolhelyzetben lévő Holland Casinót a versenytársaktól a privatizáció alatt. A tervek szerint három év után a kormány 25 százalékra mérsékli az adót, ami még mindig igen magas, de nemzetközi viszonylatban azért már nem annyira kiugró.

 

Az Academicon német gazdasági- és jogi tanácsadó cég 2014 szeptemberében adott ki jelentést a holland piac potenciális méretéről. Akkor a holland online pókerpiacot, 20 százalékos adót feltételezve 63,8 millió dollárosra taksálták. „Az adó mértéke a legfontosabb, és ezt nagyon körültekintően át kell gondolni, mivel lényegében tönkreteheti az egész piacot.” – figyelmeztetett az Academicon.

Egy 29 százalékos adót nem tudnak teljes mértékben lenyelni a szolgáltatók. Az adók egy részét át fogják hárítani a játékosokra alacsonyabb VIP kedvezmények, és magasabb rake, valamint beülők formájában. A szabályozott piac magasabb költségei a liszensz nélküli offshore szolgáltatók malmára hajtják a vizet – az eredmény pedig az lesz, hogy kevesebb játékost tudnak a szabályozott szektorba terelni, és nagy részük továbbra is a szabályozatlan pókerszobákban fog játszani.

 

Az Academicon megállapításait más neves tanácsadók is megerősítették.

A KPMG 2013-ban készített elemzést a távszerencsejáték szövetség megbízásából a 15 százalékos brit fogyasztás helye szerinti adóról. Véleményük szerint az adó nem lehetne magasabb 10 százaléknál, és megállapítják, hogy „Az online szerencsejátékosok nagy árérzékenysége miatt a márkahűség nem fogja megvédeni a vállalatok nagy részét attól, hogy a játékosok offshore cégekhez pártoljanak.”

A KPMG szerint a magas adók, még ha azok csak körülbelül fele mértékűek a Hollandiában elfogadottnál „veszélybe sodorják az állam pénzügyi és szociális céljait.” A szociális célok közt szerepel, hogy a játékosokat a szabályozott szektorba tereljék, ahol a szolgáltatóknak szigorú játékosvédelmi feltételeknek kell megfelelniük.

 

2013 szeptemberében a spanyol iparági szövetség, a JDigital közzétette a Deloitte által készített jelentést, mely bemutatta, hogy a magas szerencsejáték adók vesztes pozícióba sodorták az online pókert a nagy szabályozott piacokon. A jelentés kiemelte az ARJEL francia szabályozó testület 2012-es adatait, melyek szerint a póker szolgáltatók összességében 68 millió eurót, a többi szabályozott online szerencsejáték szolgáltató pedig további 100 millió eurót veszítettek.

A jelentés arra a következtetésre jut, hogy “közvetlen kapcsolat van a pénzügyi nyomás és a szektor életképessége között. Szükségszerű hangsúlyozni, hogy az adócsökkentés nem feltétlenül jelenti az államkincstár bevételeinek csökkenését.”

 

A  PricewaterhouseCoopers (PwC) Svédország számára készített elemzést, miután az EU Bizottság eljárást kezdeményezett a svéd piacon lévő monopolhelyzet miatt. A PwC egy nemzetközi összehasonlításokkal teli anyagot készített a svéd kormány felkérésére, melyben kiemelik, hogy egy új piac rövid ideig képes fenntartani magasabb adókulcsot is, mivel az új belépők hajlandóak magasabb árat fizetni azért, hogy piaci részesedést szerezhessenek, azonban középtávon a magas adók fenntarthatatlanná válnak.  A világ legnagyobb tanácsadó cége a tiszta játékbevétel után fizetendő 10 százalékos adót javasolt a svéd kormánynak. 

 

Mindezek ellenére azokban az országokban, ahol az utóbbi időben megnyitották az online szerencsejáték piacot, magas adókat vezettek be:

Cseh Köztársaság – az online pókerszolgáltatók a tiszta játékbevétel után 35%-nyi adót fizetnek

Portugália – az online pókerszolgáltatók a tiszta játékbevétel után 30% adót fizetnek. Az online sportfogadás esetén a forgalom után kell fizetni 24%-ot, mely akár a tiszta játékbevétel 90 százalékát (!) is jelentheti.

Görögország – az online pókerszolgáltatók a tiszta játékbevétel után fizetnek 35% adót.

Franciaország – Az ARJEL többször próbálkozott a jelenlegi, forgalom után fizetendő adó helyett egy, a tiszta játékbevételt alapul vevő adókulcs bevezetésével, azonban a parlament mindannyiszor elutasította a kérést. A jelenlegi francia rendszer szerint minden cash játék után 2 százalékot kell befizetniük a szolgáltatóknak, ez az ARJEL szerint a tiszta játékbevétel után fizetendő 37-38 százalékos adónak felel meg.

Mindezek oda vezetnek, hogy csak a nagy online pókerszolgáltatók tudnak megmaradni ezeken a piacokon, és az egész szektor 1-2 szolgáltató-óriás markába kerül. Franciaországban jelenleg két szolgáltató működik az iPoker Networkben, kettő a partypoker.fr hálózatban, valamint a Winamax és a PokerStars. Az összes többi szolgáltató elhagyta a piacot. Nem meglepő az a tény sem, hogy a francia piac megnyitása óta összesen csupán három szolgáltató tudott profitot elérni, és jelenleg a PokerStars és a Winamax birtokolja a cash játék szektor közel 75 százalékát…