Nem fanyalodtak kaszinózásra a sportfogadók a karantén alatt

2020-06-17
Az első olyan empirikus tanulmány, amely a játékosok viselkedését vizsgálta az előtt és után, hogy a világ országai leálltak a koronavírus miatt, megállapította, hogy március 7. óta nem hogy nőtt volna, de csökkent a kaszinó aktivitás a sportfogadók körében.

 

Ez a jelentés szerint azt jelenti, hogy "nincs kapcsolat" a sportfogadási események hiánya, valamint a kaszinójáték fokozott gyakorisága és intenzitása között.

A tanulmány - amely egy „nagy európai online szerencsejáték-szolgáltató” Svédországban, Norvégiában, Finnországban és Németországban élő játékosainak adatain alapul - megállapította, hogy a világjárvány kitörésekor sok sportfogadó már kaszinójátékos is volt. Sportesemények hiányában ezek a játékosok csökkentették - nem pedig növelték - a kaszinójátékokra költött pénz összegét.

Ez a tanulmány „az első, mely  az online sportfogadók viselkedését vizsgálta az előtt és után, hogy az európai kormányok bevezették a Covid-19 intézkedéseket”.

 

A tanulmány szerzői - Michael Auer a német Neccton-tól, Doris Malischnig a Bécsi Függőségi- és Kábítószerügyi Hivataltól és Mark D. Griffiths a Nottingham Egyetem Nemzetközi Szerencsejáték-kutatási Egységétől – minden olyan sportfogadót megvizsgáltak, akik fogadást tettek meg 2020. január 1. és március 7. közötti tíz naptári hét közül legalább ötben. A szerzők mind a leállás előtt, mind április 30-ig megvizsgálták az 5396 játékos tevékenységét.

A leállás előtt azok közül, akik a tíz hétből ötben fogadtak sporteseményekre, 76% játszott kaszinójátékokat. Azok közül, akik hat, hét vagy nyolc héten fogadtak, 77% kaszinózott. A kilenc héten fogadók esetében ez az arány 78% volt, az év első tíz hetének mindegyikén fogadóknál pedig 79%.

Március 7. után azonban minden csoportnál csökkent ez az arány.

"Ez azt jelenti, hogy a játékosok nemcsak kevesebbet fogadtak (a legtöbb sporteseményt március 7-re törölték), hanem kevesebbet költöttek online kaszinó játékokra is" - magyarázza a tanulmány. "Ez azt jelzi, hogy a sportfogadásból nem vándorolt át a költés az online kaszinóra - legalábbis az adott online szerencsejáték-szolgáltatónál."

 

 

Az öt héten fogadó 1184 játékos közül mindössze 60% játszott kaszinójátékokat ezen időpont után. A hat héten fogadó 874 ember esetében ez 62%-ra, míg a hét héten fogadó 803 ügyfél esetében 63%-ra esett vissza az arány.

Azok közül, akik 2020 első tíz hetéből nyolcban fogadtak sporteseményre (743 ügyfél), a karantén bevezetése után 68% kaszinózott, a kilenc héten fogadásokat tevők esetében ez az arány 71% volt.

Míg a kaszinó-tevékenység csökkenése sokkal alacsonyabb volt azon 978 ügyfél körében, akik március 7. előtt minden héten tettek meg fogadást, az arány (76%) még mindig alacsonyabb volt, mint korábban (79%).

"Noha az online kaszinózás nem lett gyakoribb, úgy tűnik, hogy a gyakoribb sportfogadók fenntartották az online kaszinó tevékenységüket, míg a ritkábban sportfogadók inkább abbahagyták a szerencsejátékokat" - mondta a tanulmány.

 

 

Amikor az általuk a sportfogadásra költött összeg alapján rangsorolták az ügyfeleket, ismét minden csoport kaszinó tevékenysége csökkent. Ebben az esetben azonban nem volt különbség a fogadási költés és a kaszinó aktivitás csökkenése között.

Azok közül, akik a legkevesebbet költötték sportfogadásra, 85% játszott kaszinójátékokat a lezárás előtt, szemben az utáni 77%-kal. Azok közül, akik a legtöbbet költötték, 78% játszott korábban, szemben az utáni 68%-kal. Mind a tíz csoport közül a legnagyobb visszaesés a harmadik legmagasabb költők között, a legkisebb pedig a negyedik legalacsonyabb költők között volt.

"Úgy tűnik, hogy az intenzívebb sportfogadók nem játszottak többet vagy kevesebbet online kaszinójátékokat, mikor a sportfogadás nem volt elérhető a Covid-19 világjárvány idején" – jegyezte meg a tanulmány.

 

A tanulmány azt is megvizsgálta, hogy ezek a játékosok mennyit költöttek a kaszinó játékokra, és azt találta, hogy ez szintén következetesen csökkent, de a leggyakoribb sportfogadók esetén itt is csak csekély visszaesés volt tapasztalható.

Minden olyan csoport, akik hetente kilenc vagy annál kevesebbszer fogadtak sportra, legalább 29%-kal csökkentették a költést, összehasonlítva a kaszinó játékok lezárás előtti tétjeivel. Azok a játékosok, akik hat héten fogadtak, a tétjüket kevesebb mint felére csökkentették a március 7. előttihez képest. Azok azonban, akik az év első tíz hetének mindegyikében fogadtak sportra, március 7. után is a korábbi összeg 97%-ával játszottak.

 

Sportfogadási tét szerint rendezve tízből kilenc csoport csökkentette kaszinó tétjeit március 7. után 13% és 62% között. Ugyanakkor az a csoport, aki a sportra a második legkevesebbet fogadott, 14% kal növelte tétjét.

A tanulmány szerzői ugyanakkor felhívták az olvasókat figyelmét arra, hogy a tanulmány eredményei ellenére lehetséges, hogy az online kaszinó játék valamilyen módon mégis növekedtek. Megjegyezték, hogy a kaszinójáték növekedhetett más szolgáltatóknál, Svédországon, Norvégián, Finnországon és Németországon kívüli más országokban, vagy április 30. után, amikor sok országban még mindig érvényben voltak az óvintézkedések.

 

Ezek az adatok azonban megkérdőjelezik az online kaszinójátékok növekedésével kapcsolatos olyan állításokat, amelyek miatt új rendeleteket vezettek be olyan országokban, mint Svédország, ahol Ardalan Shekarabi egészségügyi és szociális ügyekért felelős miniszter 5000 SEK (459 euró) kötelező heti befizetési limitet és 100 SEK bónusz plafont vezette be június 1-től. (Ezt később módosították, hogy csak az online kaszinókra vonatkozik és július 2-től lép hatályba.) A limiteket az Európai Szerencsejáték- és Fogadási Szövetség (EGBA), a svéd szolgáltatók szövetsége, a Branschföreningen för Onlinespel (BOS) és a szabályozó, a Spelinspektionen is bírálta, akik mindannyian kijelentették, hogy valószínűleg arra kényszerítik a játékosokat, hogy az engedély nélküli fogadási piacra helyezzék át tevékenységüket.