Így játszotta át a kormány Vajnáék kezébe a szerencsejáték szektor nagy részét - 5. rész

2017-11-31
A szerencsejáték-piac alakulása Magyarországon 2010-2017 - 5. rész

 

Nyerőgépek utáni élet – a kaszinók magyarországi felvirágzása

 

Hagyományos kaszinók

Bár úgy tűnik, Magyarországon számos (konkrétan 11 db) kaszinó működik 2013 óta koncesszió alapján, valójában igen kevés piaci szereplő osztozik a kaszinók mintegy 29 milliárd forintos árbevételén:

 
 
Az összefonódás mértékére jellemző, hogy Andy Vajna, Garancsi István és Szima Gábor mellett csak még egy cég, a Treff-Klub Kft az, aki labdába rúghat a koncessziók megszerzésénél (Győr és Pécs). A Treff-Klub Kft képviselője Kruppa Zsolt, aki Seszták Miklós KDNP-s fejlesztési miniszterrel hozható kapcsolatba, a tulajdonosa pedig dr. Rákosfalvy Zoltán, aki többek között a győri önkormányzat Fidesz-közeli ügyvédje volt. 
A kormány kaszinótámogatásának hajlandósági fokát mutatja, hogy a koncessziós díj leírható a játékadóból, illetve még azt sem sikerült elérni, hogy online pénztárak legyenek a kaszinókban (ellentétben például az edzőtermekkel és masszázsszalonokkal, ahol ez már kötelező). Az ellenőrzés hiányosságaival kapcsolatban feltett ellenzéki kérdésre Tállai András azt válaszolta, a játéktermek esetében jobbak a papíralapú bizonylatok, és a kaszinók saját videófelvételei, mint az online pénztárgépek – annak ellenére, hogy Varga Mihály már 2015 decemberében megígérte, hogy a kaszinókat is kötelezik ilyen berendezések használatára.
A kaszinószektor teljes privatizálását mi sem jelzi jobban, mint az, hogy az állami Szerencsejáték ZRt látványosan visszaszorult. 2014-ben ugyan pályázott hét kaszinókoncesszióra, azokból azonban egyet sem kapott meg, és 2015-ben még a soproni kaszinót üzemeltető, ma már Garancsi érdekeltségében lévő cég kisebbségi részesedésétől is megvált. 
 
A magyar kaszinópiac méretei
 
• Játékosok száma: 2016-ban 1,3 millió, 2017 első négy hónapjában 439 ezer
• A játékosok által vásárolt zsetonok, valamint a pénznyerő automatákba bedobott pénz összege 2016-ban 197,5 milliárd forint, 2017 első négy hónapjában pedig 69,5 milliárd forint 
• A kaszinók összesített játékadóalapja (tiszta játékbevétel + a borravaló 50%-a) 2016-ban 28,9 milliárd forint, 2017 első négy hónapjában 10,3 milliárd forint. 
• Az összesített, még a koncessziós díj levonása előtti játékadó 2016-ban 7,9 milliárd forint, 2017 első négy hónapjában 3,1 milliárd forint. 
• Az egy év alatt befizetett koncessziós díj 4,3 milliárd forint.
• A kaszinók a koncessziós díj levonása után adóként 2016-ban 3,8 milliárd forintot fizettek be, 2017 első négy hónapjában 1,6 milliárd forintot (adatok: hvg.hu)
• Andy Vajna 2015-ös adózott nyeresége 6,2 milliárd forint volt, 2016-ban a profitja 6,5 milliárd forint (Las Vegas Casino Kft), ebből osztalékként kivett 4,8 milliárd forintot (Las Vegas Casino S.a.r.l-on keresztül).
• A Casino Sopron Kft 2015-ös évi árbevétele 3,3 milliárd Ft volt, 787 millió Ft nyereséggel.
Az LVC Diamond és LVC Gold társaságok árbevétele 2015-ben 21 milliárd forint, 2016-ban 22,7 milliárd forint.
 
A szektor jövőjével kapcsolatban jelzésértékű, hogy míg 2016-ra 31,2 milliárd, 2017-re pedig 30,8 milliárd forint játékadó-bevételt remélt a kormány, addig 2018-ra már csak 25,9 milliárd forintot úgy, hogy a szerencsejáték piac az utóbbi években folyamatosan bővült, és az új szereplők belépésével lassan mind a tizenegy hagyományos, és tavasztól már egy online kaszinó is működik. Amennyiben a tervezés során szándékosan, és alapos megfontolás után képezték ezt az előirányzatot, úgy feltételezhetjük, hogy a közeljövőben csökkenni fog a kaszinókat terhelő adó kulcsa.
Meg kell azonban jegyezni, hogy a magyar kaszinókban játékbevétel tekintetében még sok rejtett tartalék van. A hozzáértő szakemberek külföldre távozása miatt a kaszinók is szakember hiánnyal küzdenek, és jelentős szakmai hiányosságok is vannak a már működőknél (leginkább a vidékieknél). A kaszinó ugyanis az egyik legnagyobb marketing igényű üzletág, a játékosok felépítése (törzsjátékosi kör kialakítása) nagyon sok munkát igényel. Miután Magyarországon nincs olyan jellegű kaszinóturizmus, mint például az Egyesült Államokban (lásd pl. Las Vegas), egyetlen kaszinóüzemeltető sem várhatja, hogy turistabuszokkal érkeznek majd a játékosok, üzletpolitikájukat pedig ennek felismerése után szükségszerűen ki kell igazítaniuk. 
 
Online kaszinók
 
A törvényalkotásunk úgy hozott helyzetbe annak idején egy lehetséges indulót a magyar online kaszinópiacon, hogy annak elhúzódó piacra lépésével pedig évekig lemondott az innen beérkező potenciális játékadóról. Míg Vajna évekig gründolta a foteles kaszinóját, a magyar hatóságok csak annyit tettek, hogy igyekeztek blokkolni a külföldi online kaszinók oldalait, több-kevesebb sikerrel. Bármit is csináltak azonban, a magyar játékosok megtalálták az utat a külföldi oldalakhoz, és egyes becslések szerint százmilliárdos nagyságrendben költöttek (és költenek) pénzt ezeken a magyar jogrendszer által illegálisnak minősített platformokon.
Hazánkban jelenleg egyetlen hivatalos online kaszinó működik, mégpedig Andy Vajna érdekeltségében, a nyereségessé tétel érdekében pedig 2016 szeptemberétől törvénymódosítással blokkolják a kapcsolatot a hazai online szerencsejátékosok számlái és az itthon illegálisnak számító nemzetközi oldalak között, azaz megtiltották az utalásokat a nemzetközi internetes szerencsejáték- és sportfogadási oldalak felé. A törvénymódosítás megint csak nem számol a különféle fizetőeszközökkel (PayPal és egyéb rendszerek), illetve a globalizáció hatásával sem.
 
forrás: NAV
 
Azt, hogy az egyetlen magyar online kaszinó milyen eredményességgel működik, még nem tudjuk, ám a szakemberek kérdésesnek tartják azt, hogy
• a külföldi oldalakra szokott játékosok hajlandóak-e visszatérni Magyarországra az adóhivatal figyelő szeme elé,
• képes-e a monopolhelyzetben lévő magyar online kaszinó nemzetközi szinten is versenyképes játékkínálatot felmutatni és játékcsalogató bónuszpolitikát folytatni,
• elhiszik-e a játékosok, hogy az egyetlen online kaszinó tisztességes üzletpolitikát folytat (nem adathalász a játékosok gépén, nem ad át jogosulatlanul adatokat az adóhivatalnak, nem vitatkozik minden nagyobb kifizetés jogossága felett, stb.)
• az itthonról játszó játékosok fizetőképes kereslete ténylegesen elegendő-e az online kaszinó rentábilis működtetéséhez (pl. az élő kaszinó üzletághoz).
Folytatása következik ...