Így játszotta át a kormány Vajnáék kezébe a szerencsejáték szektor nagy részét - 3. rész

2017-11-13
A szerencsejáték-piac alakulása Magyarországon 2010-2017 - 3. rész

 

1. rész | 2. rész

 

Második lépcső: Rogán Antal átrendezi a piacot (második rész)

 

A rendszer napszámosai – a nyerőgépek üzemeltetői

2011 novemberétől új nyerőgép engedélyt már nem adtak ki, és jogszabály erejénél fogva az összes gép engedélye lejárt. Az új szabályozás lényege az volt, hogy a gépek üzemeltetői vagy feladják a tevékenységüket, vagy műszaki egységeiket csatlakoztatják valamelyik központi szerverhez. 

A törvénymódosítás belenyúlt a fix adóterhelésbe, és az extrém mértékű tételes adó helyett új játékadót vezetett be, mely lineáris volt, és a tiszta játékbevétel 33%-át tette ki. Az adó mellett azonban új költségek is megjelentek, ilyen volt például a szerver üzemeltetőjének fizetett díj (havi nettó 30 ezer Ft, azaz bruttó 38.100 Ft, az áfa nem visszaigényelhető) valamint a kötelező internet költsége (kb. bruttó 5 ezer Ft). 

A nyerőgépek üzemeltetői az alábbi költségtételekkel számolhattak úgy (a terembérlet, munkabér, stb. tételeket a kalkuláció nem tartalmazza), hogy az I. és II. kategóriás üzemeltetés jövedelmezősége közötti különbséget a jogszabályalkotó nem vette figyelembe.

 
 
Összehasonításul: 2006-2009 között 
• az I. kategóriájú („játéktermi”) gépek esetén az adóterhelés 31-35% volt (320-340 ezer Ft/hó átlagbevétel mellett), ez a szerver alapú működés esetén 45%-ra nőtt. Ahhoz, hogy az adóteher megközelítően a 2010-es szintre álljon vissza, műszaki egységenként 1 millió forintos tiszta játékbevételt kellett volna az üzemeltetőknek elérni.
• a II. kategóriájú („kocsmai”) gépek esetén az adóterhelés 51-55% volt (177-195 ezer Ft/hó átlagbevétel mellett), ez a szerver alapú működés esetén több mint 55% lett. A Lázár-féle módosítás előtti adófizetési kötelezettség mértékére visszatéréshez havonta az átlag tiszta játékbevételnek 250 ezer Ft körüli szintre kellett volna beállnia.
• mindez úgy, hogy a 100 ezer Ft gépenkénti adóterhelés mellett is 2004-2009 között 20%-kal csökkent a gépek száma.
 
Az igazi nyertes – a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer üzemeltetője
A Rogán-féle törvénymódosítás először engedélyezte Magyarországon az online szerencsejátékot, ezzel is bizonyítva, hogy a jogszabályalkotókat valójában nem érdekli a függőség visszaszorítása, egyedüli céljuk egy általuk pontosan körülírt piaci szereplő monopolhelyzetbe hozása.
A bárhonnan játszható online szerencsejáték sokkal veszélyesebb, mint bármelyik kocsmai játékgép, hiszen a játékosnak ki sem kell lépnie a lakásából vagy irodájából ahhoz, hogy szenvedélyének hódoljon. Sőt, a játékválaszték sokkal nagyobb, a játék gyorsabb, pergősebb és különféle bónuszok játékra csábító erejével is meg kell küzdenie azoknak, akik a szerencséjüket kísértik. A mobil technológiák elterjedésével már bárhol játszható szerencsejáték, csak megfelelő sávszélességű internetkapcsolat kell hozzá, az élő játékot pedig a különféle „live casino” játékok szimulálják, ahol élő, fecsegésre is hajlamos osztókkal is találkozhat a játékos. A különféle titkosítási eljárások fejlődésével a pénzáramlás is megoldott mobil technológiával is, így az sem lehet immáron gátja a bárhonnan fogadásnak.
Az online szerencsejáték azt is lehetővé teszi, hogy a játékos akár a bolygónk legegzotikusabb offshore paradicsomaiban bejegyzett cégek honlapjaira is fellépjenek, és akár nyerőgéppel (slottal), akár asztali vagy arcade típusú játékokkal múlassák az időt. Ezzel egy időben azonban a játékosok kiszolgáltatottsága soha nem látott mértéket ölthet (adathalászok támadhatják meg a gépét, nem kapja meg a jogos nyereményét, meghekkelik a bankszámláját, stb.). Éppen ezért az online szerencsejáték szabályozása szükséges volt hazánkban is, ám annak természete miatt azzal is számolni kell, hogy nemzetállam szinten az egész csak reménytelen szélmalomharc, bármilyen üdvözítő is egy-egy ország parlamentjének szándéka.
A Rogán-féle törvényjavaslat azonban nem a piac normalizálását, a költségvetési bevételek emelését és a játékosok védelmét emelte központi céljává, hanem arra adott lehetőséget, hogy bizonyos, politikai alapon kiválasztott szereplő alacsony beruházással extraprofitot szerezhessen. A piacra lépést éppen ezért szigorú feltételekhez kötötte, olyanokhoz, amelyeknek csak nagyon kevesen tudtak megfelelni hazánkban:
• a leendő online kaszinóüzemeltető előzőleg üzemeltessen olyan helyet, ahol követelmény a személyazonosság-ellenőrzés és adatszolgáltatás (a kaszinók ennek megfeleltek, a játéktermek, sorsolásos és tétes játékok viszont nem),
• plusz ez a leendő üzemeltető az elmúlt tíz év során megszakítás nélkül folytassa ezt a tevékenységet Magyarországon (uniós versenytársak és az újonnan piacra lépni szándékozók tehát kizárva).
A törvénymódosítás időpontjában (2012-ben) három kaszinó működött Magyarországon, ebből kettő Budapesten az V. kerületben, Rogán Antal polgármesteri felségterületén. Ezek az üzemeltetők azok, akik a törvénymódosítás alapján esélyesek lettek online kaszinó nyitására:
• Tropicana (üzemeltető: Szerencsejáték Zrt tulajdonában lévő Belvárosi Kaszinó Kft)
• Las Vegas Casino (üzemeltető: Las Vegas Casino Kft, tulajdonos az Andy Vajna érdekeltségébe tartozó Las Vegas Casino S.a.r.l. (S.A.)
• Casino Sopron (üzemeltető: Casino Sopron Kft, tulajdonosa a Pannon-Partner Kft, mely felett minőségi többségű befolyással a Casinos Austria International GmbH rendelkezett, ezen kívül tulajdonos még a Szerencsejáték ZRt).
 
Az online kaszinó beruházási költségei:
•az online kaszinót ugyanolyan központi szerverhez kell kötni, mint a helyhez kötött nyerőgépeket. Rendszerenként átlag ezer játékos szolgálható ki egyidejűleg, a díja pedig havi 3 millió Ft + áfa, azaz egy évben mindösszesen 36 millió Ft + áfa (bruttó 45,72 millió Ft).
• hardver igény: pár millió Ft, a játékhoz használt szoftver költsége attól függ, melyik platformhoz csatlakozik az online kaszinó.
• játékadó: szintén a tiszta játékbevétel 33%-a úgy, hogy hírül sincs akkor állóeszköz- és humán erőforrás igénye a rendszernek, mint a helyhez kötött nyerőgépek (kaszinók) esetén.
Az előzetes becslések alapján a magyar online kaszinó éves nettó profitja akár a 4 milliárd forintot is elérheti, ám mivel az első ilyen Vajna-féle kaszinó csak 2017-ben nyílt meg, a jövedelmezőségről konkrét adat még nem áll rendelkezésre.
 
A költségvetés bevételeinek alakulása
Az adminisztrációs határidőket figyelembe véve a szakemberek úgy kalkuláltak, hogy az első szerver alapú játékgépek 2013. március végétől működhetnek úgy, hogy a hagyományos gépek engedélye 2012. december 31-én lejár. A Rogán-féle törvénymódosítás elfogadásakor még nem volt tiszta, hogy a hatóságok fognak nagyobb sebességfokozatra kapcsolni és lerövidíteni az átmeneti időszakot, vagy automatikusan meghosszabbítják a meglévő engedélyeket az új rendszer üzembe állásáig.
A módosítás mindenesetre már előre vetítette azt a lehetőséget, hogy akár hónapokra eltűnjön az összes játékgép a magyar piacról, elérve azt, hogy ebből a piaci szegmensről egy fillér játékadó se folyjon be a költségvetésbe úgy, hogy mindeközben a Lázár-féle törvénymódosítás indoklása teljesen más vizeken evezett:
„A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség legfontosabb céljai közé tartozik honfitársaink egészségi állapotának javítása, a nemzetgazdaság talpra állítása, ésszerű – a társadalmi szolidaritás elvét figyelembe vevő – racionális fiskális politikával a költségvetési egyensúly megteremtése, az államadósság mértékének csökkentése.” (Lázár-féle törvényjavaslat indoklása)
 
A Rogán-féle törvénymódosítás összességében teljesen új helyzetet teremtett a szerencsejáték-piacon, és előre vetítette a többi ágazat (dohánypiac, tankönyvkiadás, stb.) elfoglalását is:
• a piac különböző szegmenseiben (központi szerver üzemeltetés, online kaszinó, audit) megnehezítette vagy teljes mértékben lehetetlenné tette a piacra jutást,
• teljes közönyösséggel iktatta ki és vitte csődbe a régi piaci szereplőket (nyerőgép üzemeltetők, alkalmazottak, stb.),
• a törvényhozás segítségével úgy teremtett monopolhelyzetet, hogy egyben tökéletes korrupciós helyzetet is létrehozott (egyetlen audit cég mondhatja meg, ki mit tehet),
• a piac átrendezése érdekében lemondtak jelentős adóbevételről, ezzel jelentősen megkárosították a magyar adófizetőket,
• a társadalomra legveszélyesebb szerencsejáték üzletágat (az online kaszinót) minimális költségvetési bevétel fejében teljes mértékben átjátszották egyetlen előre meghatározott magánszemélynek,
• az új, helyzetbe hozott piaci szereplőknek jogszabály által biztosított extraprofitot garantáltak.
Folytatása következik ...