Elfogadták a német szövetségi szerencsejáték egyezményt

2019-04-01
A 16 német tartomány elfogadta a szövetségi szerencsejáték egyezmény legújabb változatát, azonban ez a lépés csak elodázza azoknak a nagyobb döntéseknek a meghozatalát, melyek még váratnak magukra.

 

Március közepén a 16 német tagállam Berlinben tartotta legutóbbi konferenciáját, ahol úgy döntöttek, hogy 2021. június 30-ig kiterjesztik a sportfogadási szolgáltatókkal szembeni toleranciát. A szolgáltatók az év későbbi szakaszában liszenszet igényelhetnek, és az engedélyeket 2020. január 1-től fogják kiadni.

 

Az új szerződést az Európai Bizottságnak is jóvá kell hagynia, mely nem nézte jó szemmel Németország piacának liberalizálására irányuló korábbi erőfeszítéseit. Míg Németország beleegyezett abba, hogy visszavonja a 2012-es szerződésben az engedélyek maximális számára meghúzott igen vitatható limitet, az új szerződés ugyanilyen vitatható tilalmat tart fent az online kaszinók kapcsán.

 

Az északi Schleswig-Holstein (S-H) tartomány a többi tartománytól eltérően hét évvel ezelőtt kiadott pár tucat online kaszinó liszenszet. Ezek a liszenszek azóta lejártak, de S-H kormánya nemrégiben egy olyan jogszabályt vezetett be, mely 2021. június 30-ig – a mostani egyezmény lejáratáig - meghosszabbítja ezeknek az engedélyeknek az érvényességét, valószínűleg abban bízva, hogy addigra szövetségi szinten is valamilyen konszenzusra jutnak a kaszinókkal kapcsolatban.

 

Hans Jörn-Arp S-H parlamenti képviselője „nagy sikernek” nevezte az új szerződést, hogy a többi tartomány végül elismerte S-H jogát, hogy külön utat járjon a kaszinók kapcsán. Jörn-Arp elmondta, hogy állama most „jogilag megbízható alapot kínálhat” a liszensszel rendelkező szolgáltatók számára, „mely garantálja a pénzáramlás biztonságát, miközben megvédi a fogyasztókat az adatokkal való visszaélés és a függőség ellen”.

 

A Német Sportfogadási Szövetség (DSWV) kevésbé volt lelkes, nyilatkozatot adott ki, amely szerint az új szerződés „nem oldja meg az előző szerződés strukturális hiányosságait”. A DSWV arra ösztönözte az állami vezetőket, hogy „folytassák a német szerencsejáték-szabályozás alapvető reformjáról szóló tárgyalásokat”.

 

A DSWV különösen problémásnak tartja, hogy az új szerződés nem engedélyezi az in-lay fogadásokat, amely más piacokon a teljes fogadási forgalom több mint kétharmadát teszi ki. A DSWV annak sem örül, hogy a szerződés játékosonként havi 1000 eurós fogadási plafont vezetett be, figyelmeztetve, hogy a szerződés nem fogja elérni céljait, ha az államok „teljesen figyelmen kívül hagyják a társadalmi valóságot és az ügyfelek kívánságait”.

 

Egyes német szerencsejáték vezetők ugyanilyen elégedetlenek az állami vezetőkkel, követelve, hogy agresszívebb álláspontot képviseljenek azokkal a nemzetközileg engedélyezett online szerencsejáték-szolgáltatókkal szemben, akik német ügyfeleket szolgálnak ki. A Lotto Baden-Würtenberg főnöke, Georg Wacker arra ösztönözte a kormányt, hogy „erőteljesebben” érvényesítse a törvényt, többek között a nemzetközi szolgáltatók domain- és fizetési blokkolásával.