Az online pókerszolgáltatók története II.

2013-09-02
A 2006-os amerikai szerencsejáték törvény megjelenését követő időszakkal folytatjuk az online pókerszolgáltatók történetét, jön a PokerStars egyeduralma…

2006 októberében az amerikai szerencsejáték törvény, az UIGEA elfogadását követően a tőzsdén jegyzett pókerszolgáltatók hatalmas felfordulás közepén találták magukat. A piacvezető PartyGaming – mely 2005-ös éves jelentése szerint még a piac 41 százalékát birtokolta – azonnal kivonult az amerikai piacról, és ugyanígy tett a Sportingbet, az akkori idők harmadik legnagyobb online terme, a Paradise Poker akkori tulajdonosa is. Egy nap alatt elszállt a tőzsdén jegyzett online szerencsejáték vállalatok 7 milliárd dolláros piaci értéke, akárcsak a póker és online szerencsejáték szolgáltatók több tízmillió dolláros amerikai bázisú profitja.

Azok a vállalatok, melyeket leginkább sújtott a törvény, megpróbálták  bátor arcukat mutatni a nagyközönség felé. 2006-os éves jelentésében a PartyGaming azt írta, hogy „a legkomolyabb megmérettetéssel került szembe”, mikor elhagyta az amerikai piacot, de azt állította, hogy „a balsors gyakran új lehetőségeket is tartogat, és rendelkezünk azzal a branddel, azokkal az emberekkel és erőforrásokkal, melyekkel két kézzel megragadhatjuk ezeket.” A részvényeseknek írt levelében, melyet Andrew McIver, a Sportingbet elnök-vezérigazgatója a vállalat 2007-es éves jelentése mellé csatolt,  megpróbált a pozitívumokra fókuszálni, és azt írta, hogy „az, hogy az amerikai szabályozás miatt valaki elveszíti vállalkozása több, mint 75 százalékát, azonban ennek ellenére működési profitot tud elérni, az én véleményem szerint, igencsak dicséretes teljesítmény.”

És valóban, 2006 végén és 2007-ben a legtöbb európai szolgáltató növekedni tudott a kontinensen. A Paradise Poker a 2007-es pénzügyi évben az előző évhez képest 30 százalékos bevételnövekedést könyvelhetett el a nem-amerikai tevékenységéből. A bwin Interactive, a 888 Holdings és a PartyGaming (akkoriban a bwin és a Party még két külön cég volt) is növekedni tudott 2007-ben a pókerpiacon (39, 20 illetve 10 százalékkal). Közben a vállalatok persze kihasználták az egyre növekvő pókerbázisukat, keresztmarketingelték a sportfogadási és egyéb játékokat, és így növelni tudták a teljes bevételüket. Tehát, miközben a "póker boom" mámorító napjai, úgy tűnt, végetértek, még mindig jó befektetésnek tűnt online pókerszolgáltatót vásárolni az új, alacsonyabb árakon. És persze alkalmanként fel-felpezsdült a remény (Barney Frank volt kongresszusi képviselőnek köszönhetően), hogy hatályon kívül helyezik az UIGEA-t, és helyreáll a rend. Azonban Frank az UIGEA hatálytalanítására tett többszöri kísérletei sikertelennek bizonyultak, és mint később kiderült, a legtöbb nyilvánosan jegyzett szolgáltató számára a 2007-es év jelentette a csúcsot: a következő két évben csak a bwin volt képes növelni a pókerbevételeit. 

Az UIGEA által okozott kár világosan látszott a PartyGaming 2007. évi beszámolójában, melyben dramatikus változásokat jelzett az online pókerpiacon való részesedése terén. 2005 decemberében a PartyGaming még domináns, 41 százalékos részesedést tudhatott magáénak, de a Sportingbet és a Ladbrokes (megosztottan a harmadik helyen 7%-kal) valamint a 888 (5. helyezett a Pacific Poker platformjával, 5 százalékos piaci részesedéssel) szintén a piac jelentős szereplői voltak. Ezen a négy vállalaton keresztül zajlott az online pókerforgalom 60 százaléka, de rajtuk kívül más nyilvánosan jegyzett vállalatoknak (például a bwin) is volt kisebb részesedésük a piacból.

2007 decemberére azonban – a PartyGaming éves beszámolója szerint – a piac két vezető szereplője már két magánvállalat volt: a PokerStars és a Full Tilt Poker birtokolta a torta 38 százalékát. A PartyPoker a harmadik helyre csúszott vissza, és ugyan a Playtech és a bwin (az Ongame Network-kel) is bekerült a top5-be, azonban ők csak a piac 10 illetve 8 százalékát birtokolták.

A következő pár évben a nyilvánosan jegyzett internetes szerencsejáték szolgáltatók nemcsak hogy elvesztették a pókerből származó bevételeiket, de a pókerszegmens - mind a bevétel mind a profit tekintetében - egyre jelentéktelenebbé vált. A PartyGamingnél az európai pókerbevételek 2007-ben 295 millió dolláron tetőztek; 2010-re ez alig a fele, 124,8 millió dollár volt. Figyelemreméltó, hogy míg 2005-ben a póker még a cég bevételeinek 91 százalékát, 2010-re már csak a 35 százalékát generálta. 2012-re pedig a már összeolvadt bwin.Party Digital Entertainment bevételeinek csak kevesebb, mint 23 százaléka származott a pókerből. Ironikus módon a vállalat később úgy dönt, hogy bezárja a bwin pókerplatformját – a játékosállományt összeolvasztja a PartyPokeréval – annak ellenére, hogy a bwin egyike volt azoknak a kevés nyilvánosan jegyzett vállalatoknak, melyek 2007 és 2009 között növelni tudták a pókerből származó bevételeiket (2007-ben 82,5 millió euró, 2009-ben 118,8 millió euró volt).

A 2007-2010 időszak mindenki más számára egyszerűen egy vérfürdő volt. A 888 Holdings pókerből származó bevétele több, mint 50 százalékkal csökkent, bár az utóbbi két évben sikerült visszafordítania a csökkenést. A Paradise Poker forgalma 40 százalékkal csökkent három év alatt. A 32Red-nél - melynek eleve kicsi volt a póker üzletága - 2007 és 2010 között 32 százalékkal csökkent a pókerből származó bevétel. A GVC Holdings – szintén egy kis szereplő – 2008-ban érte el csúcspontját, azonban 2011-re a cég a felére csökkent. A svéd Betssonnál 2007 és 2010 között közel felére csökkent a pókerből származó bevétel. Az Unibetnek egy ideig sikerült megúsznia a hanyatlást, lényegesen csak 2011 és 2012 folyamán csökkentek a pókerből származó bevételei. A Playtech tudott némi piaci részesedést szerezni az iPoker hálózattal, azonban az utóbbi két évben itt is drámaian visszaesett ez a szegmens. Összességében elmondhatjuk, hogy az olyan magánvállalatok, mint a PokerStars, a Full Tilt és a Bodog egész egyszerűen elnyomták a nyilvánosan jegyzett versenytársaikat.

A többi vállalat ugyanazt élte át, mint a PartyGaming: a póker egyre kevésbé lényeges összetevője lett a bevételeiknek. Valójában ma már egész egyszerűen nincs olyan jelentős nyilvánosan jegyzett vállalat a Földön, amely az online pókerből származó bevételeire támaszkodna. A Playtechnél a póker a 2009-es 29%-ról tavalyra már 6 százalékra esett vissza. Az Unibetnél ugyanaz a póker szegmens, mely 2005-ben a bevételek 34 százalékát, 2010-ben pedig 24 százalékát jelentette, ma már csak 7 százalékát. A Sportingbet 2005-ben a bevételei 47 százalékát a Paradise Pokernek köszönhette – úgy, hogy nem egészen egy éve vásárolta fel az oldalt - , hét évvel később a póker már csak a bruttó bevétel 6, a nettó bevétel 4 százalékát tette ki. A 888-nál a közelmúlt sikerei ellenére (a B2C pókerforgalma több, mint duplájára emelkedett az elmúlt két évben) a póker csak a cég bevételeinek 23 százalékát teszi ki.

A póker egész egyszerűen már nem hajtóerő az európai online szolgáltatók számára; és azzal, hogy az utóbbi két évben a bevételek még tovább estek, a fontossága folyamatosan csökken. Nem nehéz látni, hogy miért, hiszen az iparág számos kihívással néz szembe. A legjelentősebb ezek közül a PokerStars dominanciája. A cég a Full Tilt egy évvel ezelőtti felvásárlásával bebetonozta tekintélyt parancsoló piaci részesedését - már a piac több, mint 60 százalékát tudhatja magáénak. Ez a játékosállomány nagyobb bajnokság díjakat, jobb visszafizetési arányt és promóciós tevékenységet, valamint alacsonyabb játékosonkénti marketingköltséget tesz lehetővé. Aztán ott van a PokerStars jelentős branding előnye; ez ma AZ online pókerterem, sokkal inkább, mint amennyire a PartyPoker az volt 2005-ben.

De más tényezők is közrejátszhatnak. Az USA piacának zárása a póker iránti keresletet, és az egész piacot korlátozta. A póker csökkenő részesedése a többi szerencsejátékhoz képest – és az egyre növekvő mobilhasználat – arra ösztönözte a cégeket, hogy a póker továbbfejlesztése helyett inkább a mobil nyerőgép és sportfogadói appokba fektessenek. A PokerStars fast-fold Zoom Pokerjének – mely a Full Tilt 2010-es Rush Pokerjét követte – meglehetősen kevés versenytársa volt a tőzsdén jegyzett cégek köréből. A bwin.party például hónapok múlva dobta csak piacra a saját fast-fold játékát a PartyPokeren, helyette inkább közösségi játékok fejlesztésébe fogott.

A versenyhelyzetből adódó nyomás a másik tényező, mely sok vállalatnál közrejátszhatott a pókerszegmens leépítésében. Ha lépést akarnak tartani a konkurencia különböző bónuszaival és promócióival, az folyamatosan növekvő kiadásokat jelent. A Paradise Poker 2008-ban 3,8 millió fontot költött ilyen célra 23,8 millió fontos forgalom mellett; 2012-re szinte pontosan ugyanennyit azonban csak fele forgalom mellett.  A PartyPoker promóciós költése 2005-ben a forgalom 8,1 százaléka volt, 2010-re már 25,1 százalék lett. Az egyre csökkenő haszonkulcs és bevétel mellett nem csoda, ha sok tőzsdén jegyzett online szerencsejáték vállalat egyre inkább elfordul a pókertől. 

Bármi legyen is az oka, az mindenesetre biztos, hogy az online póker ma már nem az a fejőstehén, ami valaha volt a vállalatok, és befektetők számára…

További cikkeink a témában:
Illegális budapesti pókerterem miatt emeltek vádat
Top 10 póker trend a 2023-as évre
23,5 milliót kell visszafizetnie a PokerStars-nak egy játékosának