Egymilliárddal csökkent 2011-ben a Szerencsejáték Zrt. költségvetési befizetése

2012-08-21
Bár a Szerencsejáték Zrt tavaly rekordárbevételt könyvelhetett el, az állami költségvetésbe mégis az előző évinél 1,2 milliárd forinttal kevesebbet fizetett be. Emellett 2010-hez képest 900 millióval csökkent a cég tiszta árbevétele is – derül ki a társaság közelmúltban nyilvánosságra került 2011-es üzleti jelentéséből.

 

A bevezetőben Szentpétery Kálmán elnök-vezérigazgató úgy fogalmaz, hogy a Szerencsejáték Zrt. tavaly minden pénzügyi mutató tekintetében jelentős javulást ért el, jóllehet már 2010-ben is kiugróan jó teljesítményt nyújtott.”

 

A Fortunaweb.hu szerencsejáték szakportál utánanézett, és kiderült, a számok több fontos mutató esetében nem fejlődést, hanem egyenesen vissszaesést jeleznek a Szerencsejáték Zrt-nél, így ellentmondanak a vezérigazgatói értékelésnek. Íme a részletek!

 

„Az elért szerencsejáték árbevétel 180,5 milliárd forint, ezzel a 168,5 milliárd forint előző évi árbevételt 7,1 %-kal sikerült meghaladni, ami új rekord a Társaság történetében” – olvasható többek között a jelentésben. 

Nos, az vitathatatlan, hogy a cég szerencsejáték árbevétele ennyivel emelkedett, ám ezt a mondatot kicsit pontatlanul fogalmazták meg. Első olvasatra ugyanis ebből azt lehet gondolni, hogy a 7,1 %-os árbevétel-növekedés jelenti a rekordot a társaság életében, aztán kiderül, ehelyett arról van szó, hogy a 180,5 milliárdos bevétel az, amihez nem volt még hasonló korábban. Ha azonban mindezt reálértéken nézzük, – a KSH szerint 2011-ben 3,9 %-os volt az infláció – már csak 3,1 %-os a növekedés.

 

Az eddig említetteknél azonban – a jelentés szerint is – van egy beszédesebb adat, mégpedig a tiszta árbevétel

„A nettó nyeremények levonása után a valós keresletet leginkább jellemző tiszta árbevétel 86,3 milliárd forint, amely kevesebb, mint egy évvel korábban – áll a dokumentumban. 

A legfrissebb jelentésből ugyan ügyesen kimaradt, mennyi is volt a tiszta árbevétel egy évvel korábban, ám szerencsére a 2010-es anyagból kiderül, hogy ez akkor 87,2 milliárd  forintot tett ki. Így a tiszta árbevételt tekintve 900 millió forint a csökkenés az előző évhez képest.   

 

„A csökkenés oka, hogy a nyeremény szja-kulcs csökkenése következtében a játékosainknak nagyobb összeget tudunk kifizetni, illetve a játékösszetétel a magasabb nyeremény visszafizetési aránnyal jellemezhető játékok irányába tolódott el” – olvasható a jelentésben.

Ennek kapcsán az anyagban megjegyzik, hogy „az elszámolt 9,0 milliárd Ft nyeremény szja az adókulcs 25 %-ról 16 %-ra csökkenése következtében közel 5 milliárd forinttal kevesebb, mint egy évvel korábban.” Pár oldallal korábban viszont az olvasható a jelentésben, hogy „hazánkban a szerencsejátékok bruttó nyereményét terhelő személyi jövedelemadó 2011. január 1-től 16 %-ra csökkent, melynek köszönhetően a Szerencsejáték Zrt. mintegy 4 milliárd forinttal tudta növelni a játékosok nettó nyereményét.”

A két állítás alapján jogosan vetődik fel a kérdés: ha közel 5 milliárddal csökkent a nyeremények szja-ja, akkor abból miért csak 4 milliárdot adtak vissza a játékosnak, és mi lett a pénzügyi műveletek következtében keletkezett közel 1 milliárd forintos nyereség sorsa?

 

A teljes termékportfóliót végignézve az látható, hogy a tizenegy játéktípusból öt esetében emelkedett az árbevétel, hatnál pedig csökkent. Bár százalékosan a Góltotónál lehetett elkönyvelni a legnagyobb növekedést (60,4 %), ennek a játéknak szinte elenyésző az aránya (0,06 %) az összárbevételből. Ennél sokkal meghatározóbb, hogy a sorsjegyforgalom 48,6 %-kal nőtt, ami leginkább annak köszönhető, hogy a cég 2011-ben piacra lépett egy új, 1000 Ft-os termékkel, míg korábban az 500 Ft-os volt a legdrágább sorsjegy. Szintén emelkedett a Tippmix (14,5 %), valamint a Skandináv lottó (8,1 %) forgalma. Előbbi hátterében az a tendencia van, hogy a bukmékeri fogadások iránt világszerte növekszik az érdeklődés, utóbbi esetében pedig egy rekordnyereménnyel járó halmozódás növelte a játékkedvet. 

 

A számsorsjátékok közül ezen kívül már csak a gyorsjáték, vagyis a Puttó forgalma emelkedett (3,4 %). Az Ötöslottóból befolyó árbevétel annak ellenére is 4,7 %-kal csökkent, hogy 2011-ben két, közel kétmilliárdos halmozódás is volt ebben a játékban.  A Hatoslottó forgalma 2,1; a Jokeré 2,2; míg a Kenóé 3,3 százalékkal esett vissza az előző évihez képest, bár ezek az összbevétel alakulását tekintve nem igazán jelentős változások. Ennél többet eláruló adat, hogy 2011-ben 480 millióról 465 millióra csökkent a számsorsjátékokban feladott alapjátékok száma, ami azt jelenti, hogy a magyarok tavaly hetente közel 300 ezerrel kevesebb mezőn próbálták megkísérteni a szerencsét.

 

Egy állami szerencsejáték-szervező cég esetében talán a legfontosabb adat a költségvetésbe befizetett összeg, amely a Szerencsejáték Zrt. esetében 2011-ben szintén kevesebb lett az egy évvel korábbihoz képest. Ez 2010-ben még 61,6 milliárd forintot tett ki, 2011-ben azonban már csak 60,4 milliárdot

 

Ugyancsak csökkent a játékadóból a Nemzeti Kulturális Alapba befolyt összeg is. Ez 2010-ben még 10 milliárd 673 millió forint volt, egy évvel később már több mint félmilliárddal kevesebb, 10 milliárd 162 millió.

 

A Fortunaweb.hu szerkesztősége összességében úgy látja, hogy a Szerencsejáték Zrt. négy tényezőnek tulajdoníthatóan tudta 2010-hez képest 12 milliárddal növelni az éves szerencsejáték-bevételét. Egyrészt annak köszönhető, hogy 2011-ben a legnépszerűbb játékán, az Ötöslottón kétszer is közel 2 milliárdra kúszott fel a jackpot, és ezek a halmozódások megnövelték a játékkedvet. Másfelől a cég a sorsjegypiacon a legdrágább termék árát 500 forintról 1000-re emelte fel, ami egyértelműen bejött a cégnek, hiszen ezzel párhuzamosan az olcsóbb sorsjegyek iránt sem csökkent a játékosok érdeklődése. Harmadrészt az is jó döntésnek bizonyult, hogy a cég jelentősen – négyről hat alapjátékra  – felemelte a különsorsolásos akciókban való részvételhez szükséges minimális játékszámot. Ezáltal elég jól ellensúlyozni tudta a számsorsjátékok iránt évek óta tapasztalható csökkenő érdeklődést. Végül az is közrejátszott benne, hogy a fiatal játékosok körében idehaza is egyre népszerűbbek a bukmékeri sportfogadások. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a Tippmixnél nagyságrendekkel magasabb a nyereményvisszafizetési arány, mint a számsorsjátékoknál. Ennek következtében a bukmékeri sportfogadásokból lényegesen kisebb a cég tiszta játékbevétele, mint a lottójátékokból.  

 

Az ügyben megkérdeztük a Szerencsejáték Zrt-t is. A kommunikációs osztálytól azt a választ kaptuk, hogy a cégnek más az álláspontja, de konkrétumokat csak szeptember elején tudnak mondani.