Hírek
 |
Újfajta radikális megközelítés a szerencsejáték-függők kezelésében – a matematikát használják fel arra, hogy bebizonyítsák, a rendszert soha nem lehet legyőzni.
A Sydney University szerencsejáték-függők kezelésével foglalkozó klinikája képes volt 80-90%-kal leszorítani a klienseik játékát azzal a módszerrel, hogy leleplezik, hogyan is működik a szerencsejáték-ipar.
A programot dr. Fady Anjoul fejlesztette ki, aki úgy találta, hogy a szerencsejáték-függőség korábbi kezelési módszerei csak nagyon korlátozott eredményt értek el. A Cognitive Deconstructional Therapy (kognitív dekonstrukciós terápia) lényege, hogy a krónikus szerencsejátékosokkal olyan matematikai fogalmakat ismertetnek meg, mint a valószínűség és a véletlenszerűség.
Dr. Anjoul azután fejlesztette ki a módszerét, hogy megfigyelte, a póker-géppel játszó páciensek ugyanazon tévhitekkel bírnak atekintetben, hogyan is működik egy ilyen szerkezet – szerintük ugyanis ezek egy előre beprogramozott százalékot fizetnek ki, és ezt bizonyos ciklikusság alapján teszik. Dr. Anjoul szerint azonban mindkét elképzelés téves.
„Minden egyes pókergépező páciensünk ugyanazon tévhitek rabja volt. Úgy hiszik, hogy minél többször veszítenek, annál közelebb van a biztos nyerés. Tehát, azt gondolják, ha vesztő szériában vannak, és tovább játszik, mert azt hiszi, hogy a gép mostmár előbb-utóbb fizetni fog. Ha pedig nyerő szériában van, akkor azért játszik tovább, mert hiszi, hogy még többet fog nyerni.”
Dr. Anjoul azt tanítja a klienseinek, hogy a pókergépek teljes mértékben véletlenszerűen és kiszámíthatatlanul működnek, tehát aki ezekkel a gépekkel játszik, az hamis feltevésből indul ki. Dr. Anjoul hiszi, hogy a gépek meg nem értése vehet ahhoz, hogy az emberek akkor is folytatják a játékot, ha már nagy veszteségeik vannak – ahelyett, hogy simán csak izgalmakat keresnének a játékban, az ő motivációjuk az a hit, miszerint vissza tudják nyerni az elvesztett pénzüket.
„Azt hiszik, hogy ha elég sokáig játszanak a géppel, akkor majd elérnek egy tisztességes méretű nyereséget. Már csak az a kérdés, mennyi ideig tart, hogy eljussanak idáig? És mi ennek a költsége? Arra kell rájönniük, hogy az egész életük során összegyűlő veszteségük messze meghaladja azt a nyereséget, amit egy rövid időszakban elérhetnek”.
Egy másik pszichológus, Rowan Burckhardt más szerencsejáték-ágakra is adaptálta a kezelést, beleértve a lóversenyt is. „Azt a hitet kell megcéloznunk, hogy jobb fogadók vagyunk és nyereséget tudunk elérni, miközben az igazság az, hogy ezt nem tudjuk megcsinálni, és nem is vagyunk rá képesek. Az egyetlen mód, hogy profitot tudjunk elérni a lóverseny fogadásból az az, amit „value bet”-nek hívnak. Ez az, amikor a kínált odds jobb, mint amekkora eséllyel az adott ló győz.”
Az ilyen fogadások ritkák, a TAB fogadóirodánál egy 12 hónapos időszakban általában csak a fogadók 5%-a ér el profitot, pár év alatt pedig 1% alá süllyed ez az arány.
Mr. Burckhard szerint, ha egy páciens megérti, hogy az esélyek ellene dolgoznak, akkor a szerencsejáték sokat veszít csáberejéből. „Ha úgy gondoljuk, hogy nyerhetünk, akkor izgatottak leszünk. Ha nem hisszük, hogy nyerhetünk, akkor nem leszünk izgatottak, és az egész unalmassá válik”.
A klinika csapata golyókat és kockákat használ annak demonstrálására, hogyan is működik a valószínűség és a véletlenszerűség, és idővel szisztematikusan lerombolják a páciens hitét abban, hogy le tudja győzni a rendszert.
„A siker aránya elég magas” – mondta Mr. Bruckhardt – „a klienseink 90-95 százaléka abbahagyja a szerencsejátékot, vagy visszaszorítja arra a szintre, amelyre ő saját maga akarja”.
A páciensek szerint a kezelés működik. Anthony O’Sullivan például már nagyon korán elkezdett játszani.
„Az apám egy bukmékernek dolgozott, és rendszeresen adott nekem két dollárt, hogy fogadjak, úgyhogy már gyermekként részemmé vált a fogadás.”
A helyzet akkor fordult problémássá, amikor dolgozni kezdett. „Ebédidőben odamentem az ATM-hez, kivettem az összes pénzemet, és mind póker gépre vagy lovakra költöttem – aztán visszamentem dolgozni.” Tizenhat év alatt saját becslései alapján 500 ezer dollárt vesztett.
„Amikor visszamész a bankba, hogy még több pénzt vegyél ki, az eszed azt mondja, rossz, amit csinálsz, de nem tudod kontrollálni magad. Mész tovább, megpróbálod visszanyerni a veszteséged, de csak vesztesz és vesztesz, az egész egy lefele tartó spirál. Öngyilkossági gondolatok, haszontalanság érzete. Mit csinálok a családommal? Igazán rossz érzés.”
Hat évvel ezelőtt elhatározta, hogy segítséget kér, és egy internetes keresés vezette őt el a klinikához – és ez a típusú kezelés segített neki, mivel inkább a kontrollálásra fókuszált, mint az absztinenciára.
„Nem csak azt mondja, ne tedd, megállj, ne tovább, hanem segít felismerni, hogy a rendszer ellened van, és nem éri meg továbbmenni.”
Mr. O’Sullivan még mindig élvezi az alkalomszerű izgalmat, de egy-két visszaeséstől eltekintve, ma már kontroll alatt tartja a szerencsejáték-függőségét, és hiszi, ha történetét elmondja másoknak, ezzel tud nekik is segíteni.
A majmok is imádják a szerencsejátékot, és hisznek a nyerő szériában!
Öt évet kapott a szerencsejáték-függő banki pénztáros
5 őrült kínai módszer a játékfüggőség kezelésére
 |
 |
