Trafiktörvény módosítás lépésről lépésre

2013-02-12
Újságot, kávét, ásványvizet és üdítőitalokat is árusíthatnának a dohánytermékeket forgalmazó boltok - ez áll abban a törvénymódosító javaslatban, amelynek általános vitáját hétfőn kezdte meg a Ház. A Magyar Bevásárlóközpontok (MBSZ) és a Continental Dohányipari Zrt. is hozzászólt a témához.

 

A kormánypárti képviselők szavazataival általános vitára alkalmasnak tartotta a trafiktörvényt módosító törvényjavaslatot az Országgyűlés gazdasági bizottsága hétfői budapesti ülésén.

A kormánypártoktól 18 igenlő, az MSZP-től 4 nem szavazat érkezett, 2 jobbikos képviselő tartózkodott.

A kormánypárti képviselők a fiatalok védelmével érveltek, a szocialisták pedig úgy vélték, hogy nem a céllal, hanem az eszközzel van baj.

Székács Péter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára a termékkínálat bővítésében, az engedélyezés és bejelentés szabályainak változásában, valamint a zavartalan átmenet biztosításában határozta meg a módosítás lényegét.

Kovács Tibor, a bizottság szocialista alelnöke viszont nonszensznek nevezte, hogy a koncessziós pályázat beadása előtt két nappal módosítani kell a feltételeket.

A képviselők megkapták Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkárának levelét, amelyet Rogán Antal Fidesz-frakcióvezetőnek küldött. Ebben kifejti, hogy a dohány árréséből havi 350 ezer forint jutna egy trafikra, amely nem elég a fenntartáshoz. A trafikok által kínálható - javasolt - szeszes ital, kávé, energiaital és újság pedig elszívja a meglévő üzletektől a vevőket. Főleg a kis településeken ez csődveszéllyel jár - áll a főtitkár levelében.

   

Az általános vitán Völner Pál államtitkár expozéja szerint a dohánytermékek forgalmazásáról szóló törvény elfogadása után olyan igény fogalmazódott meg, amely szerint a koncessziót elnyert boltok jövedelmezőségét a termékkör bővítésével lehetne biztosítani. A javaslat egy másik pontja a gördülékeny bevezetés érdekében a nagykereskedőket visszavásárlásra kötelezné azoktól a kiskereskedőktől, akik júliustól már nem forgalmazhatnak cigarettát, és megmarad a készletük.

A fideszes Ékes József felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy most is ugyanazokkal "riogat" az ellenzék, mint amikor a dohányosokat kitiltották a közforgalmú helyekről: csökkenni fog az adott egység forgalma, de a statisztikák ennek ellenkezőjét mutatják.

A szocialista Tóth Csaba szerint átgondolatlanul, kapkodva alakítják át a dohánypiacot, és emiatt az eljárás sok bosszúságot okoz. Úgy vélte, a törvényalkotó is belátta: az eredeti terv életképtelen, de azzal, hogy a forgalmazható termékek körét bővítik, csak a jövedelmezőséget növeli, de kisboltok ugyanúgy tönkre fognak menni.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) felszólalásában végképp elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormányoldal 10-20 éve "lenyúlna" egyes jól működő üzletágakat. Az ellenzéki politikus kétségbe vonta, hogy a fideszes indítvány valóban szolgálja majd a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorítását, ráadásul szerinte az munkahelyek megszűnését is okozhatja, mivel a tervezett hétezer dohánybolt a jelenleg működő negyvenezer kiskereskedelmi egység szerepét venné át.

Etsey Katalin (LMP) az egész ország számára sértőnek nevezte, hogy a hamarosan létrejövő trafikokat nemzeti dohányboltoknak hívják majd. A képviselő emellett hangot adott azon félelmének is, hogy az új árusítóhelyek valóban a fogyatékkal élő személyeknek adnak majd munkát.

 

A Magyar Bevásárlóközpontok (MBSZ) közleménye

 

Nem ért egyet a dohányboltok koncessziós pályázati kiírásának módosításával a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ), mert ezzel kiszorítanák a dohányboltokat a bevásárlóközpontokból - közölte a szervezet hétfőn az MTI-vel.

Az MBSZ szerint a bevásárlóközpontbeli üzlethelyiségre vonatkozó előírások kivitelezhetetlenek, nem életszerűek és a szövetség számára elfogadhatatlanok.

Jelenleg az országban 118 bevásárlóközpont és 165 hipermarket működik több mint 3 millió négyzetméteren. Egy-egy nagyobb létesítmény naponta átlagosan 30-45 ezer látogatót fogad. A vásárlók egyebek mellett azért választják a bevásárlóközpontokat, mert a szolgáltatásoktól a magas áruválasztékig egy helyen megkapnak mindent - mutat rá közleményében a MBSZ.

A dohányforgalmazók kiszorítása a bevásárlóközpontokból és hipermarketekből hátrányos a kereskedők, a vásárlók és az állam számára is. A kereskedő nagy forgalmú helyszíntől esik el, a vevő nem tudja hatékonyan és gyorsan lebonyolítani vásárlásait, az állam pedig a forgalom csökkenése miatt általános forgalmi adótól esik el - idézi a közlemény Balatoniné Kiss Juditot, az MBSZ főtitkárát.

A szervezet közölte: érthetetlen a 0-24 órás megközelíthetőség előírása, amelyet még ünnepnapokon is biztosítani kell. A kültéri bejárat megvalósítása a bevásárlóközpontok, hipermarketek és szupermarketek többségében kivitelezhetetlen, vagy homlokzati átalakítást igényel, ami építésiengedély-köteles és a plázastop hatálya alá is eshet. A kültéri bejárat kötelező előírása veszélyezteti is a dohányboltok biztonságát, hiszen nagy értékű árukészlettel rendelkező, átlagosan egy eladóval működő üzlethelyiségről van szó - hívta fel a figyelmet a szervezet.   

Az MBSZ információi szerint az eddig benyújtott pályázatok többsége bevásárlóközpontban, hipermarketben és szupermarketben lévő üzlethelyiségekre vonatkozik, a kiírás szigorítása ezeket a kiskereskedőket érinti hátrányosan. 

A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. kommunikációs vezetője pénteken az MTI érdeklődésére arra hívta fel a figyelmet: a törvény szövege annak elfogadása óta egyértelműen önálló, más üzlettől elkülönült dohányboltot szab meg feltételül.

A kiírásban semmiféle új feltételt nem szabott a kiíró a dohányboltok elhelyezkedésével kapcsolatban, pusztán iránymutató jellegű értelmezést adott a hatályos törvényi rendelkezéseknek - közölte Légrádi Petra. Tájékoztatása szerint bevásárlóközpontokban is lehet trafikot nyitni, ha az kültérről, korlátozás nélkül, ünnepnapokon is megközelíthető.

 

A Continental Dohányipari Zrt. is hozzászólt a témához

 

A Continental Dohányipari Zrt. elnöke azt reméli, hogy olyan pályázók jutnak majd nagy számban koncesszióhoz a trafikpályázaton, akik kifejezetten vállalják magyar gyártású dohánytermékek, közöttük a Continental termékeinek minél nagyobb arányban történő értékesítését, így ugyanis magyar munkahelyek őrizhetők meg.

Sánta János, a magyar tulajdonban lévő dohánygyártó cég első embere a trafiktörvénnyel kapcsolatban az MTI-nek elmondta: itthon nemcsak magyar, hanem multinacionális kézben lévő gyárakban is gyártanak dohánytermékeket. A dohánygyári munkahelyek megtartását segítené, ha a trafikok leendő üzemeltetői közül minél többen vállalnák magyar gyártású dohányáruk forgalmazását - tette hozzá. 

Megjegyezte: a koncesszióra pályázókat Magyarországon gyártott termékek értékesítésére kötelezni nem lehet, de az sem tiltható meg, hogy bárki önként vállalja pályázatában a magyar gyártók termékeinek nagyobb volumenű értékesítését.

A szakember ugyanakkor megalapozatlannak tartotta azt a dohánypiacon keringő híresztelést, miszerint csak az nyerhet a trafikpályázaton, aki a Continental termékeit mindenképpen kínálja dohányboltjában. 

Sánta János szerint sem a törvényből, sem pedig a pályázati kiírásból ilyen követelmény nem következik. Utalt arra: aki mégis ilyen vállalást tesz a pályázatában - és nyer - azzal szerződést köt a Continental. Senkit sem érhet hátrány ugyanis, ha önként vállalja a magyar cég termékeinek értékesítését a nemzeti dohányboltokban - vélekedett a cég elnöke.

A szakember egyetért a kormány által a trafiktörvényhez benyújtott újabb módosító javaslattal, amely a nemzeti dohányboltok árukínálatát bővítené. Sánta János megérti a kormányzatot, hiszen a kiskereskedők részéről nagy volt a nyomás annak érdekében, hogy a trafikok minél jobb jövedelmezőséget biztosíthassanak a trafikosnak. Ezért a Continental elnöke azt sem tartja kizártnak, hogy végül a kormány minimum-árrés biztosítását fogja előírni a kiskereskedők javára. 

Ez azonban ellentétes volna a gyártók érdekeivel - jegyezte meg. Szerinte az is látható, hogy a kormányzat valóban elkötelezte magát a fiatalkorúak védelme érdekében hozott intézkedések mellett. Ezért a gyártóknak a megadott kereteken belül kell majd megpróbálni érdekeiket érvényesíteni Magyarországon.

Sánta János utalt arra: eljutottak hozzá olyan információk, miszerint az egyik multinacionális cég továbbra is Brüsszelben próbálja megakasztani a magyar dohánypiaci folyamatokat. Szerinte ezek a trafiktörvény keretei még mindig előnyösebbek, mint a most formálódó új uniós szabályok. Úgy vélte: ez utóbbiak például lehetővé tehetik akár azt is, hogy Magyarországon a cigaretták csomagolásáról előbb-utóbb teljesen eltűnjön a márkajelzés, hasonlóan az ausztrál szabályokhoz.

Az MTI információi szerint a Continental Dohányipari Zrt. 2011-ben mintegy 20 milliárd, 2012-ben - az előzetes adatok alapján - mintegy 22 milliárd forint árbevételt ért el. Az idén a menedzsment mintegy 23 milliárd forint árbevételre számít. A belföldi dohánypiacon a magyar gyártású termékek aránya meghaladja az 50 százalékot, a Continental részesedése pedig a teljes piac 6 százalékát teszi ki.

 

Címkék: dohánykoncesszió,