Totó: nyugdíjas korban, de még aktívan

A mai magyarországi szerencsejátékok legrégebbi „bútordarabja” a totó. Egy hónapja volt 64 éves, azaz már alanyi jogon nyugdíjas lehetne. Egyelőre azonban még aktív. A vélemények megoszlanak arról, jól van-e ez így.

Vannak, akik már eltemetnék, de legalábbis pihenőre küldenék ezt a szép, régi játékot. Mások úgy találják, a totó nélkül jóval szegényebb lenne  a fogadási kínálat, sőt, pótolhatatlan veszteség érné a sportfogadók népes táborát. Kinek van igaza? Honnan indult s hová jutott ez a fogadási forma? Kell a totó avagy sem? Elöljáróban rögzítsük: a totó bár nem virul, de él, s nem csupán a dicső múltjából  tengődik „kegyelemkenyéren”.

A játékszabályok változása

Kezdetekben 12 mérkőzés kimenetelére lehetett fogadni, sőt eleinte csak 12 fix tippet írhattak be a fogadók. Később bevezették  a több – 1, 4 és 6  – hasábos szelvényeket, a kollektív totó pedig a közös játékra inspirálta a fogadókat. Megjelentek a különböző totókulcsos kiadványok is, amelyek adott hasábszámhoz a matematikailag legkedvezőbb kombinációkat tartalmazták. A jelenleg is érvényes 13+1-es játékforma 1964. március 15-e  óta létezik. A gépesítés általánossá válásától, a ’90-es évek második felétől a totóban is érvényes a nyereményhalmozódás. Vagyis ha adott héten valamely nyerőosztályban – jellemzően a 13+1-esben – nincs nyertes, akkor a nyereményalap mindaddig gyarapszik, amíg a következő 13+1-es megszületik. Ez a szisztéma az alapja és forrása a nagy, több tízmilliós totónyereményeknek. A tizenkettes játékforma legnagyobb nyereménye 644 ezer forint volt, melyet 1956 októberében fizettek ki. A 13+1-essel viszont már a halmozódás intézményének bevezetése után, 1998. októberében 46 és félmilliót vitt el valaki. Ez mindmáig a legnagyobb magyarországi totónyeremény.

Nehéz idők

A totó több nehéz időszakot élt meg. Először az ötöslottó bevezetésekor érte trauma, hiszen roppant erős versenytársat kapott. A ’80-as években pedig a „totókirálynak” nevezett M. „úr” és csapata tevékenysége nyomán kirobbant totóbotrány borzolta az idegeket és értékelte le a fogadás hitelességét. A bunda szervezői járták a pályákat, s megfelelő pénzösszeg fejében úgy adták-vették a holt idő áthidalására létrehozott Nyári Totókupa mérkőzéseit, mint a piacon a zöldséget. A totó azonban – köszönhetően kitartó és elkötelezett közönségének – túlélte e kríziseket.

Mitől annyi, amennyi?

A totósok egy nem is jelentéktelen része azt vallja, hogy a totózás szakértelmet, sportszakmai ismereteket igényel. Ez csak részben igaz, hiszen ha valóban a felkészültség, a naprakészség volna a siker döntő faktora, akkor a totó nem is szerencsejáték lenne, hanem mondjuk mérnöki tevékenység. Ugyanakkor az nem vitatható, hogy a totó egy bizonyos kör – a futballt kedvelők – igényeihez igazodik, ami a lehetőségeit és a korlátait is megszabja egyben. A lehetőségeit tekintve abban, hogy legyen bármi, essen eső vagy hó, aki totósnak „állt”, az kitart. Más szóval: a törzsközönsége adott és kevés kilengéssel állandó. A korlátok közül pedig azt érdemes megemlíteni, hogy a totót játszók létszáma nem gyarapszik jelentősen, a fogadások mennyisége pedig nem generál százmilliós nyereményeket, a jackpotok nagyságrenddel kisebbek, mint például a lottójátékokon. Visszautalva a totósok szakértelmére: a tapasztalatok és az adatok azt igazolják, hogy igazán jelentős nyeremények akkor vannak, ha sok nem várt, meglepő eredmény születik, de amikor bejön a papírforma, se szeri, se száma a telitalálatosoknak.  Az 1999-es év 7. játékhetén például 954 darab, egyenként 5403 forintot érő 13+1 találatos volt. 2001. júniusában, a 24. héten pedig 775, míg 2004. április közepén 446 darab.  Ezeken kívül is számos alkalommal „akadt” száz vagy két-, háromszáz feletti telitalálatos egyugyanazon héten. Jellemző, hogy ilyenkor az 1-es (tehát: a hazai csapat győzelmét jelölő) tippek és eredmények vannak nagyjából  kétharmados túlsúlyban, a maradék egyharmad fele-fele arányban az x-ek és a 2-esek között oszlik meg. Ugyanakkor a tíz legnagyobb nyeremény esetében, ha az összesen 140 mérkőzés kimenetelét vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy közülük 60 végződött 1-esre, 37 lett x és 43 pedig 2-es. Vagyis hazai sikert a mérkőzések szűk 43 százaléka hozott (szemben az előbb említett kétharmaddal), s a felét jóval meghaladó arányban döntetlent, illetve vendéggyőzelmet – nem szükségszerűen, de jellemzően: meglepetést – könyvelhettünk el.

Új idők, új körülmények

A ’80-as, ’90-es években új játékok egész sora jelent meg a magyar szerencsejáték-piacon, amelyek bővülő választási lehetőségeket kínáltak, s bár a szerencsejáték-forgalom volumene nőtt, egyúttal több felé oszlott. Különösen a bukmékeri sportfogadás előretörése, térnyerése  „vágott eret” a kevésbé divatos, korszerűtlenebb totalizatőri rendszerű totón, amelytől a szinten maradás is komoly eredménynek tekinthető. A „törzsfogadók” azonban kitartottak, s nem valamiféle karitatív megfontolásból, hiszen számukra is fontos szempont a nyerés élménye és az aktuális nyeremény nagysága. Ezt elősegítendő került sor idén a hétközi totó bevezetésére, amelynek kínálatát a roppant népszerű nemzetközi mérkőzések – Bajnokok Ligája, Európa-liga, válogatott találkozók – képezik. A heti kétszeri kínálat ötletét számos külföldi állami szervező már korábban  megvalósította. Az persze nyilvánvaló, hogy minden egyes hétre nem garantálható sem a hétvégi bajnoki fordulókkal egyenértékű hétközi fogadási ajánlat, sem a heti forgalom megduplázódása. A hétközi totó egy újabb, gesztusértékű lehetőség, amelynek a fogadók örülnek. S ne feledkezzünk meg még egy közelmúltbeli fontos változásról sem: az év elejétől a nyereményeket terhelő SZJA csökkentés következtében a nettó nyereményalap-hányad közel 12 százalékkal nőtt.

A jövő kilátásai

Úgy tűnik, újabb nagy változásokra a közeljövőben nem kerül sor. A totó erőssége – mint arra utaltunk – hagyományaiban, ismertségében, kiszámíthatóságában rejlik. A fogadást segítő eszközök, totókulcs gyűjtemények is a jelenlegi paraméterrendszerhez igazodnak.  Kisebb változtatásokra azonban lehet számítani. Példának okáért a mostaninál gyakoribb különsorsolásos akciókra, amelyek kedvelt nyereményei a külföldi, rangos sporteseményekre, elsősorban labdarúgó mérkőzésekre való kiutazások. A műsor-összeállítás során követendő elvek – hány napos legyen a műsor, inkább egy-két bajnokság több mérkőzése, vagy több ország érdekesebb összecsapásai szerepeljenek a programba – sincsenek még kőbe vésve.

A 13 legnagyobb nyeremény a Totón