Tárt karokkal várják a városok a kaszinókat

2013-10-07
Hol lehet már biztosan kaszinót nyitni, és lesznek-e olyanok, akik vállalkoznak is rá?

  

A kormány épp egy évvel ezelőtt találta ki, hogy mégsem a beígért és már százmilliókból majdnem kifejlesztett szerver alapú nyerőgép hálózatot szeretné megvalósulni látni, hanem az I. és II. osztályú kaszinókban lehet csak a törvény villámgyors elfogadása után nyerőgépezni.

 

A következményeket ismerjük; vad vita arról, hogy hány ember kerül utcára az intézkedést követően, a gépek sufniba tolása, a részben vagy egészben állami tulajdonú kaszinók látogatószámának növekedése, és nem utolsósorban a szerencsejáték-adó bevételek drasztikus csökkenése.

 

Úgy látszik, az állam mégsem szeretne teljes egészében búcsút mondani a nyerőgépekből befolyó, pár éve még 30 és 40 milliárd forint közötti összegeket hozó nyerőgép bevételeknek. Mostani megítélésük szerint, ha állami liszenszű kaszinókban folyik a gépezés, az már nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot. Így a 2014-es költségvetés már összesen 10 vidéki kaszinóval számol, melyből kilencet újonnan kellene alapítani. 

 

A liszenszkiíráshoz azonban látni szerették volna a minisztériumból, hogy hány vidéki város látna szívesen egy új kaszinót falai között. A nyári szünetről visszatérő városházi képviselők ennek megfelelően szeptember folyamán sok helyen már döntöttek is az ügyben.

 

Miskolcon ugyan kételyek voltak arra vonatkozóan, hogy megéri-e valakinek kaszinót nyitni a válság által porig alázott településen, de úgy döntöttek, ha valaki szeretne, hát tegye, ezzel is munkahelyeket teremt és az idegenforgalmat növeli.

 

Debrecenben már korábban megszületett az ezzel kapcsolatos döntés, még 2011-ben, amikor a Fórum Bevásárló Központ Zrt. és a Vegas Fórum Kft. gondolkodott azon, hogy befektet egy ilyen beruházásba, így újabb döntés nem volt szükséges.

 

Szegeden és Pécsett is lenne helye kaszinónak, Páva Zsolt pécsi polgámester szerint " a játékkaszinó tipikusan a város központi területén, a belvárosban működő létesítmény, melynek helye volt és lesz is Pécsett”.

 

A kaszinó-esélyes városok között van még Esztergom, Siófok, Székesfehérvár, Győr is. Ez utóbbi városok honlapjuk szerint szeptemberben még nem tűzték napirendre a kérdést, viszont vannak olyan városok, melyek nem első esélyesek a kaszinónyitásra, közgyűlésük mégis áldását adta a dologra. Ilyen például Szentendre, ahol a szeptember 24-i városi közgyűlésen vitáztak arról, hogy legyen-e vagy nem a városban kaszinó. Érvként elhangzott, hogy "régen is volt kaszinó a Duna-parton, soha nem volt belőle semmilyen probléma" - úgyhogy a város az elvi engedélyt megadta a létesítményre.

 

A helyzet az, hogy a mostani gazdasági helyzetben a városok örülnek, ha új létesítményekkel gazdagodik a település, mely munkahelyeket teremt és iparűzési adót termel, sőt esetleg elhanyagolt épületek újulnak meg, szebbé téve ezzel a várost. Kérdés azonban az, hogy lesz-e olyan befektető, aki beruház minimum 54 millió forintot évente a kaszinóliszenszbe, az alapítási- és fenntartási költségekről még nem is beszélve?

 

Korábban is voltak vidéken kaszinók, de sorra csődöltek be, ezért nem működik most már egy sem a sopronin kívül. Reményt adhat a befektetőknek az, hogy most már megváltozott a konkurrenciahelyzet. Míg korábban az egyszerűbb emberek a kiskocsmákban élték ki játékszenvedélyüket, addig most már ők is potenciális ügyfelek lehetnek, feltéve persze, ha betartják a kaszinók előírásait, mely a regisztrációra és az esetleges dresszkódra vonatkozik. 

 

A II. osztályú kaszinókban maximum 1000 nyerőgépet és 100 darab játékasztalt üzemeltethetnek a tulajdonosok. Ha azt vesszük, hogy egy darab nyerőgép éves üzemeltetési díja 2011 novembere előtt még 1,2 millió forint volt, könnyen kiszámolható, hogy az 54 millió forint éves kaszinóliszensz 45 darab nyerőgép üzemeltetésére lett volna elegendő. Ennyi gép minden bizonnyal lesz is a kaszinókban, sőt jóval többel is számolhatunk. A budapesti Tropicana kaszinó 44-ről 86-ra emelte a nyerőgépei számát a játékgépek kaszinókon kívüli működtetésének betiltása után. Az állami szerencsejátékcég kisebbségi tulajdonában álló Casino Sopronban 60 automata működik, az Andy Vajna filmipari kormánybiztos által birtokolt Las Vegas kaszinóban 65.

 

Nem lesz tehát rossz üzlet a kaszinónyitás, különösen azoknak, akiknek van ilyen irányú tapasztalatuk, és esetleg jópár gépük is a raktárakba betolva. Kérdés azonban, hogy amennyiben tényleg meghívásos pályázat lesz, ők részt fognak-e venni rajta, vagy esetleg egészen más szereplőknek szánják a piacot.