Századvég: még csak lehetőség a szerencsejáték stratégiai tanácsadás

2012-03-20
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) még nem rendelt meg szerencsejáték stratégiai tanácsadást a Századvég Csoporttól. A közelmúltban megkötött keretszerződés egyelőre csak a lehetőségét biztosítja annak, hogy a tárca, valamint a központi közigazgatás valamelyik intézménye igénybe vegyen ilyen szolgáltatást. A folyamatban az NFM valójában mint technikai bonyolító szerepel.

 

Erről a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kommunikációs Főosztálya tájékoztatta honlapunkat, amikor arról érdeklődtünk, miért ehhez a tárcához tartozik a szerencsejáték stratégiai tanácsadó anyagok megrendelése, amikor a szerencsejáték törvény kidolgozását egy másik minisztérium, a Nemzetgazdasági végzi.

 

Az NFM tájékoztatója kiemeli, hogy a minisztérium a központi közbeszerzés ellenőrzéséért és felügyeletéért felelős tárcaként, technikai bonyolítói szerepben indította el az összes tárcát érintő eljárást. A megjelölt szakpolitikai területeken – ebbe tartozik bele a szerencsejáték is – tehát nem kizárólag a tárca vehet igénybe szolgáltatást, hanem a központi közigazgatás valamennyi intézményi szereplője. 

 

A Századvég Csoporttal – amely a Századvég Politikai Iskola Alapítványt, a Századvég Gazdaságkutató Zrt-t. és a Strategopolis Kft.-t jelenti – közbeszerzési eljárás keretében jött létre két vállalkozási szerződés. A keretmegállapodás alapján egyedi jelleggel nemzetközi összehasonlító elemzést, mélyinterjúkat, szakpolitikai tanulmányokat készíthet, tematikus közvélemény-kutatást végezhet a három cég, továbbá a jogszabályok előkészítését, ágazati koncepciók kidolgozását szakértői közreműködéssel, személyes tanácsadással segítheti – olvasható még az NFM anyagában.

 

A Századvég Csoport „igény esetén tehát olyan feladatokat láthat el, amelyek elvégzésére a tárcáknál nem áll rendelkezésre, és csak rendkívül költségesen lenne fenntartható állandó kapacitás. Az elkészült anyagokat a megrendelő korlátozás nélkül átadhatja nemcsak a minisztériumoknak, hanem háttérintézményeiknek, a kormányhivataloknak, a külképviseleteknek, az állami többségi tulajdonban álló gazdasági szervezeteknek és közalapítványoknak is” – hangsúlyozza még a minisztérium közleménye, amely magyarázatként kitér arra is, hogy a kormányzat a gazdaságosabb működés és a közpénzek hatékonyabb felhasználása érdekében kezeli az egyes tárcáktól elvonva, központosítottan a szakpolitikai kommunikációs és tanácsadói költségeket.

 

A tájékoztató anyag összehasonlításképpen megjegyzi, hogy „a korábbi kormányzati ciklusban azonos célokra egy év alatt összesen mintegy 16 milliárd forintot költöttek a minisztériumok, jellemzően a négy nagy nemzetközi tanácsadótól (big four) és magyar közvélemény-kutató és elemző cégektől rendelve meg szolgáltatásokat”.

 

A keretösszegek kapcsán a tájékoztató megemlíti, hogy „a kormányzat a szerződésben nem vállalt kötelezettséget a megállapodott teljes keretösszeg lehívására, abból kizárólag indokolt esetben és csak a feltétlenül szükséges mértékig vesz igénybe szolgáltatást. A szerződésekben megállapított keretösszegek túllépésére egyik szerződés esetében sincs lehetőség.  A gyors intézkedéseket érdemben megalapozó döntés-előkészítő anyagokkal járó kiadásokat a kormányzat tehát tervezhető módon alakítja, a vonatkozó költségeket pedig a nemzetgazdasági prioritásokhoz illeszkedve megfelelően alacsony szinten tartja”. 

 

Végül a NFM-közlemény a teljesítéssel kapcsolatban kitér arra, hogy a szerződésben nevesített tématerületeken felmerülő igények kezelésének folyamatát az érintett felek jelenleg alakítják ki. „Az igények mérlegelése után következhet majd a tényleges megrendelés. A teljesítés a szerződésben biztosított feltételeknek megfelelően és értékben – a szerződésben megadott összeg és keret erejéig – a későbbiekben történhet meg”  – olvasható még a tájékoztatóban. 

 

A Népszava szintén boncolgatta már ezt a kérdést, de azt mindenesetre üdvözöljük, hogy a Századvég Csoport ezek szerint még nem kezdett el olyan témában szaktanácsokat adni (legalábbis szerencsejáték ügyben), amihez vélhetőleg nem igazán ért.

 

Címkék: jogi háttér,