Sukoró ügy - Egy tanú szerint kezdetben aggályos volt a kaszinóberuházás

2013-03-18
Szakmai szempontból kezdetben aggályos volt a tervezett kaszinóberuházás - vallotta egy tanú a sukorói telekcsere-szerződés ügyében a Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatója és társai büntetőperének hétfői tárgyalásán a Szolnoki Törvényszéken.


A Sólyomváriné Csendes Mária vezette tanács hétfőn három tanút hallgatott meg a Sukoró-ügyként ismert büntetőperben. A tanúk mindegyike fenntartotta korábbi nyomozati vallomását, és kérte adatainak zárt kezelését.     Egyikük, aki a 2008-ban történtek idején a Pénzügyminisztérium osztályvezetője volt, nem kívánt újabb vallomást tenni. Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: szeretné mielőbb elfelejteni a per tárgyává tett időszakot.

További kérdésekre reagálva elmondta, hogy 2008-ban még aggályai voltak a beruházás megvalósíthatóságával és a tervezett kaszinó üzemeltetésével kapcsolatban. Közölte: az üzletemberek megbízásából a tárcával többször is egyeztető ügyvéd rendkívül nagy igényeket támasztott. Példaként említette, hogy az egymilliárd eurót meghaladó költségvetésű projekt megvalósításához több mint 200 millió euró értékű állami segítséget - a szükséges infrastruktúra egy részének kiépítését, illetve adó- és egyéb kedvezményeket - kért.

Emellett kizárólagos kaszinókoncessziós jogot szeretett volna kapni a Közép-dunántúli Régióra - közölte az egykori osztályvezető. Elmondta azt is, hogy a pénzügyminiszter által összehívott pályázatértékelő testületnek 2009 tavaszán már szakmailag megalapozott és érvényes anyagot nyújtott be a befektető.

A tanú kifejtette: az ingatlancsere-szerződés és a kaszinópályázat között nem volt összefüggés, hiszen utóbbi nyertese a régió bármely településén jogosult volt megnyitni a kaszinót, sőt a konkrét helyszínt a pályázat után is megváltoztathatta volna. Hozzátette: egyetlen kaszinópályázat sem írta elő, hogy a befektetőknek már a pályázati szakban a megvalósításhoz szükséges ingatlannal kell rendelkezniük.

A tanú arról is beszámolt, hogy 2008 januárjában ismerte meg a projektet, amelynek tervezett helyszíne akkor még Albertirsa volt. Állítása szerint később felmerült, hogy a kaszinó üzemeltetésénél a befektetők társulhatnának a Szerencsejáték Zrt.-vel, ám ezzel a lehetőséggel végül nem éltek.

A számukra kedvezőnek ítélt sukorói terület cserealapja két albertirsai és egy pilisi ingatlan lett volna - tette hozzá.


A hétfői tárgyaláson az akkori pénzügyi tárca jogi és koordinációs szakállamtitkárát is meghallgatta a bíróság, aki vallomásában jelezte: a tárca hatásköre nem terjedt ki a telekcserére. Felidézte: a koncessziós pályázatot formai hiányosság miatt - mivel a közzététel nem volt megfelelő - vissza kellett vonni, majd újra kiírták.


Ugyancsak tanúként jelent meg a Szolnoki Törvényszéken a korábbi Pénzügyminisztérium egyik ügyintézője. Elmondta: a kaszinókoncessziós jog kiadásáról az akkor hatályos jogszabályok alapján a pénzügyminiszter döntött, befektetői megkeresést követően.

A Sukoróra tervezett komplexum egy első kategóriás, nagy, amerikai típusú szórakoztatóközpont lett volna - közölte hozzátéve, hogy "ez az egész sok tekintetben homályos és úttörő vállalkozásnak ígérkezett", amellyel kapcsolatban nem készült konkrét hatástanulmány.


A bíró a tárgyaláson felvetette: a bizonyítékok alapján úgy tűnik, a tárca kifejezetten a befektetőkre szabva írta ki a kaszinókoncessziós pályázatot. A megállapításra reagálva a harmadrendű vádlott, Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára kifejtette: "normális és természetes volt, hogy az ország érdekeit szem előtt tartva minden törvényes eszközzel, akár még jogszabály-módosítással is igyekeztek teljesíteni a befektetők igényeit".

Hozzátette: a sukorói beruházással összefüggő szakmai aggályokat ismerték, ám úgy ítélték meg, hogy a felvetett problémák kezelhetők lesznek, és nem veszélyeztetik a projekt megvalósítását.


A Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja elsőrendű vádlottként Tátrai Miklóst, az MNV Zrt. volt vezérigazgatóját, másodrendű vádlottként Császy Zsoltot, az MNV Zrt. volt értékesítési igazgatóját, harmadrendű vádlottként Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és negyedrendű vádlottként F. Zsolt értékbecslőt. A másod- és a negyedrendű vádlottat a cselekmény bűnsegédeként vádolják, de ellenük magánokirat-hamisítás is szerepel a vádpontok között. V. Bálint ügyvédet, az ötödrendű vádlottat kétrendbeli közokirat-hamisítással vádolják.

Az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án kötött - egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő - telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blummal. A Központi Nyomozó Főügyészség ezzel kapcsolatban 2009 áprilisában nyomozást indított. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A mostani vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.


Forrás: MTI

 

Címkék: kaszinó,