Hírek
 |
Míg 2012-re még 78,4 milliárd, addig 2014-re már csak 33 milliárd forintot terveznek játékadóból. Ez kevesebb, mint amennyi 2009-ben az azóta betiltott pénznyerő automata ágazatból befolyt.
Szép magyar mondás szerint még fasorban sincsenek a nyáron meglebegtetett vidéki kaszinók, illetve az online szolgáltatók sem tolonghatnak még súlyos pénzekkel a kezükben azért, hogy aztán jövedelmük 20%-át befizethessék az államnak, ám a tőlük elvárt díjak máris emelkednek.
Tavasszal-nyáron volt téma, hogy a külföldi online szerencsejáték szolgáltatók - akiknél egyébként régóta és jelenleg is rengeteg magyar ember költi a pénzét - sokallták a törvényhozók által megállapított, játéktípusonkénti évi 100 millió forint koncessziós díjat. Különösen, hogy legalizálásuk után még a tiszta játékbevételük 20%-át is be kellett volna fizetniük a költségvetésbe.
Azt azóta sem tudtuk meg, hogy végülis hány szolgáltató lenne hajlandó jelenlegi és jövőbeni magyar játékosai megtartása érdekében befizetni ezt az összeget, hiszen a törvény részleteit paragrafusokba foglaló végrehajtási rendelet azóta sem jelent meg és így koncessziós pályázatot sem írtak még ki. Pedig a szolgáltatásra lenne igény, hiszen épp egy éve húzták át a (jelentős játékadó bevételt hozó) pénznyerő automaták létjogosultságát egyetlen tollvonással. A játékhoz szokott magyar emberek nagy része azóta külföldi oldalak bevételeit gazdagítja, vagy szomszédos országok határmenti településeire jár át gépezni. Csak kevesen öltöttek zakót-nyakkendőt, hogy Magyarország jelenleg létező három kaszinója közül felkeressék az egyiket hobbijuk folytatásához.
Lényeg a lényeg, a tavasszal kijött jogszabály 100 millió forint koncessziós díjat állapított meg játéktípusonként, a 2014-es költségvetési törvény pedig már 102,4 millió forinttal számol. Ugyanígy növekednek azok terhei is, akik kaszinónyitást terveznek. Az élő kaszinók koncessziós díja 2014-ben inflációt meghaladó mértékben 7,8%-kal évi minimum 53,9 millió forintra nő. Nem egészen értjük a jogszabályban olvasható magyarázatot, miszerint "A koncessziós díjminimum megállapítása a 2013. évi koncessziós díjminimum és a 2014. évre tervezett fogyasztói árindex figyelembe vételével történt. " Tudomásunk szerint nem 7,8%, és nem is 2,4 százalék az infláció mértéke.
2,1 milliárd forintot terveznek az előbb említett koncessziós díjakból beszedni, mely az összes koncessziós bevételnek jelentős hányadát teszi ki. A törvényjavaslat szerint "a szerencsejáték koncessziók kapcsán tervezett 2,1 milliárd forint növekedést mutat, mivel 2014-ben a jelenleg működő három II. kategóriájú játékkaszinó mellett 9 új II. kategóriájú játékkaszinó befizetésével is lehet számolni."
Mi egy kicsit továbbszámoltuk a dolgot, és arra jutottunk, hogy a kormány nem túl optimista azzal kapcsolatban, hogy a szerencsejáték szolgáltatók tolongani fognak a magyar liszenszekért. Három, vagy maximum négy olyan online szerencsejáték szolgáltatóval számoltak, akik kiváltják a liszenszet mind sportfogadásra, mind pókerre, mind kaszinóra. Ez a jelenleg hazánkból elérhető oldalaknak jelentéktelen hányada.
Pesszimista a törvényalkotó a játékadóval kapcsolatban is, nem úgy mint tavaly ilyenkor. A nyerőgépek betiltásakor készült javaslat szerint idén 47 milliárd forintnak kellett volna befolynia a költségvetésbe ebből a forrásból, most egyharmaddal csökkentették az elvárásokat 33 milliárd forintra. Ha azt nézzük, hogy ez körülbelül a 2013-ban valójában befolyó összeg, akkor nincsenek a kormánynak vérmes reményei arra vonatkozóan, hogy a beinduló online és offline szerencsejáték cégek önteni fogják a milliárdokat a költségvetésbe. Pedig az élő kaszinók elvileg tiszta játékbevételük 30, az online kaszinók 20%-át kötelesek befizetni ezen a jogcímen.
De tovább ámulhatunk a költségvetés szerénységén osztalék ügyében is. Állami vállalat révén ugyanis az adózás után eredmény összege fölött a tulajdonos, tehát az állam rendelkezhet. Válság idején különösen nagy szükség van minden forintra, így általában a teljes nyereség rövid úton az államkasszába kerül. Sőt az idén az eredménytartalékhoz is hozzányúltak, hogy teljesíteni tudják a kormány által előírt 17,5 milliárd forint osztalékbefizetést. 2014-ben megkönyörülnek a cégen, és nem fosztják ki teljesen az eredménytartalékot. "A társasági osztalékbevételek visszafogottabb beállításának oka, hogy 2013. évben a Szerencsejáték Zrt.-től kiemelkedő nagyságú (17,5 milliárd forintos) osztalék került elvonásra, ennek következtében – az eredménytartalék egyszeri kimerítésével – a társaság osztalékfizetési lehetősége a normál szintre állt vissza." Ilyen módon idén 8,5 milliárd forintot várnak el a cégtől, amit nagy valószínűséggel teljesíteni is fog tudni, hiszen az ötöslottó jó bevételt hozott az idén, és az új online sportfogadás oldal is növeli a bevételeket.
Hogy hová mennek ezek a bevételek? Mindennek megvan a maga helye, ebben különösebb változás nem történt. A sorsolásos szerencsejátékok játékadójának tizenkét százaléka, a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának ötven százaléka, valamint a sportfogadás (Totó) játékadója a külön jogszabályban foglaltak szerint a labdarúgás támogatásában vesz részt. Érdekes megjegyezni, hogy az eddigi szövegekben a "sport támogatása" szerepel, az idei költségvetésben pedig a "labdarúgás támogatása" van feltüntetve. Továbbá az Ötöslottó játékadójának 90%-a a Nemzeti Kulturális Alapba kerül, a Hatoslottó játékadó-összegének 80%-ával pedig a Magyar Nemzeti Filmalapot támogatjuk.
Hogyan lehetne ebből több? A válasz egyértelmű; villámgyorsasággal be kell indítani a liszenszkiadást az online szerencsejáték szolgáltatók részére, hogy a magyar játékosok ezután már ne a külföldi cégek magánkasszáját, hanem a magyar költségvetést gazdagítsák. Ilyen módon a 33 milliárd forint játékadó kétszerese is befolyhat, mindössze lépni kellene az ügyben.
Megkapta az engedélyt az első kaszinó Japánban
157 milliárd dollárt veszítettek az amerikai szerencsejátékosok 2022-ben
Rekordévet zártak a nevadai kaszinók 2022-ben
 |
