Pénznyerők: decemberig 74 százalékkal nőtt a játékadó, de azóta…

2012-03-22
Nem hatott negatívan a központi költségvetésre 2011 utolsó negyedévében a pénznyerő automaták számának jelentős csökkenése, miután a tételes játékadó az ötszörösére emelkedett – állítja a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

 

 

A tárca kommunikációs titkársága ezt most abban a levelében közölte szerkesztőségünkkel, amelyben a még novemberben, majd februárban megfogalmazott kérdéseinkre válaszoltak. 

 

Nos, a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint – összevetve az adóemelés előtti és utáni adatokat – 2011 októbere és decembere között a pénznyerő automaták száma 62,3%-kal csökkent, míg az utánuk befizetett játékadó 74%-kal növekedett. Ennek következményeként a pénznyerő automaták tételes játékadó mértékének emelése a vizsgált időszakban nem hatott negatívan a központi költségvetés bevételeire – olvasható az NGM anyagában. A minisztérium tájékoztatása hozzáeszi, hogy a játékadó-emelés tényleges hatásának elemzéséhez több hónapos időszak követése és áttekintése szükséges, jelenleg azonban még csak az említett időszak adatai állnak elemezhető formában a tárca rendelkezésére. 

 

Az NGM szerint a játékadó emelésének komplex hatáselemzése során figyelemmel kell majd lenni arra is, hogy 2012 januárjától a hagyományos pénznyerő automaták esetében a negyedévi 1,6 millió forintot meghaladó tiszta játékbevétel után jövedelemarányos 20 százalékos mértékű adót is kell fizetni, illetve 2012-ben megtörténik az átállás a szerver alapú pénznyerő automatákra.

 

A fortunaweb.hu kommentárja:

Örömmel nyugtázzuk, hogy a minisztérium hosszú hallgatás után végre kifejtette véleményét a játékadó-emelés hatásainak kérdésében. A tárca megállapításaival azonban csak részben tudunk egyet érteni, s nem osztjuk az ott dolgozók kötelező optimizmusát. Úgy érezzük, a minisztérium ablakaiból nézve mint sok minden más, így a szerencsejáték piac is sokkal rózsaszínűbbnek látszik a valóságosnál. 

 

Azzal nem vitatkozunk, hogy 2011 decemberéig növekedett a pénznyerő automaták után befizetett játékadó, mert az adó mértékének megötszörözése ekkor még bőven fedezte a játékgépek számának addigi csökkenését. Csakhogy azóta is hónapról hónapra egyre kevesebb a valóban működtetett pénznyerő, s egyszerű matematikai képlettel kiszámítható, hogy az adó megötszörözése csak addig fedezi ezt a csökkenést, amíg az automaták száma a változtatás előtti állapot 20 százalék alá nem esik.  

 

Márpedig miközben a játékadó tavaly novemberi drasztikus megemelése előtt még 21 546 pénznyerő automatát működtettek országszerte, addig január végén már csak 7789-et (forrás: NAV SZEF).  A Magyar Szerencsejáték Szövetség korábbi becslése szerint azonban ez a szám márciusra 4000 körülire esik, illetve esett vissza. Mivel a 21 500 játékgép említett kritikus 20 százaléka 4300, ezért elmondható, hogy már márciusra „elfogyott” az adóemelés pozitív hatása, innentől kezdve kevesebb játékadó folyik be a központi költségvetésbe, mint tavaly októberben.

 

A VHR megjelenésére legoptimálisabb esetben március végén lehet számítani, de szerencsejáték-piaci szakértők szerint a szerver alapú pénznyerő automaták és rendszerek működtetéséből leghamarabb csak ezután fél évvel, tehát szeptemberben folyhat be adó a költségvetés kasszájába. Eközben a működő hagyományos játékgépek száma az átállás miatt tovább fog csökkenni, hozzávetőlegesen havi 1000-rel. Mindez áprilisban 500 millió, májusban már 1 milliárd, júniusban 1,5 milliárd, júliusban és augusztusban pedig 2-2 milliárd forint kiesést jelent a büdzsének. Itt azért zárójelben megjegyezzük, hogy a minisztérium optimizmusával ellentétben a piaci tapasztalatok alapján mi nem kalkulálunk azzal, hogy lesznek olyan játékgépek, amelyek egy negyedév alatt 1,6 millió forint tiszta bevételt termelnek működtetőiknek, s így további 20 százalékos adót kellene fizetni utánuk. 

 

Az eddig felsoroltak már összesen 7 milliárd forint hiányt tesznek ki, de ezen kívül még számítani kell arra is, hogy az új jogszabály óta eltelt időszakban lényegesen csökkent a játékgép-engedélyezések száma, így az ebből befolyó pénzek is, ami további 1 milliárd forint körüli kiesést jelenthet. Ez mindösszesen 8 milliárd forint hiány, ami az első törvénymódosítást követő koncepcióváltásnak és a szerver alapú gépekre való átállás nem megfelelő előkészítésének a számlájára írható. Végül hangsúlyozzuk, hogy ez a szám a VHR március végi megjelenése esetén értendő, tehát annak további csúszása esetén ez az összeg még ennél is magasabb lehet.