Parlament előtt az online szerencsejáték ügye

2014-07-01
Az online szerencsejátékkal összefüggő törvények módosításával kapcsolatos összegző módosító javaslatok vitájával zárult az Országgyűlés hétfői ülésnapja.

 

Összegző módosító javaslatok vitájával folytatódott a parlament hétfői ülése. A képviselők megtárgyalták a pénzügyi tárgyú törvények módosításával, a sportfogadással, a pénzügyi közvetítőrendszer szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről, valamint a kormányzati szerkezetátalakításról szóló törvényjavaslatok összegző módosító javaslatainak vitáját.

 

A pénzügyi tárgyú törvényekkel kapcsolatos összegző módosító javaslat vitájában Józsa István (MSZP) azt kérdezte, hogy miért hagynak egymilliárd forint adót a szerencsejáték- és kaszinókoncessziót elnyerő Andy Vajna és Szima Gábor cégeinél. Közölte: ezt megkérdezték a törvényalkotási bizottságban is, de senki nem tudott rá válaszolni.

A jobbikos Szilágyi György szerint nem a milliárdosoknak kellene adókedvezményt adni, hanem az alapvető élelmiszerek áfáját kellene csökkenteni öt százalékra, illetve a rászoruló családokat kellene segíteni.

 

A sportfogadással összefüggő törvények módosításával kapcsolatos összegző módosító javaslat vitájában Szilágyi György úgy foglalt állást, hogy maradniuk kellene a szigorú szabályoknak, és érthetetlen, hogy a kormány az elmúlt egy évben semmit nem tett azért, hogy rávegyék a külföldi sportfogadási oldalakat arra, hogy Magyarországon fizessenek adót.

Kiss László (MSZP) azt mondta, olyanoknak engednek el adót a módosítás elfogadásával, akiknek lenne mit és miből befizetni, és megnyílhat a lehetőség az offshore hátterű cégek előtt, hogy Magyarországon szolgáltassanak.

Bánki Erik (Fidesz) úgy reagált az elhangzottakra, hogy a kormány álláspontja továbbra is szerencsejáték-ellenes, de nincs lehetőség annak megtiltására, így azt akarják elérni a módosítással, hogy ne a külföldi weboldalakon játsszák el a magyar játékosok az erre szánt pénzt. Hozzátette: az adómértéket és kedvezményrendszert külföldi gyakorlat alapján állapították meg.

A határozathozatalt várhatóan a következő ülésen, pénteken tartják.

 

Miért nem kap kaszinókoncessziót a Szerencsejáték Zrt.?

Az interpellációk során Tóth Csaba (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy egy törvénymódosítás alapján összesen 11 kaszinó kaphat működési engedélyt Magyarországon, ezek közül a fővárosban és Pest megyében öt működhet majd. Hangsúlyozta, hogy a Szerencsejáték Zrt. mind a 11 koncesszióra pályázott, de egyiket sem kapta meg.

Az ellenzéki képviselő azt kérdezte, hogy miért nem nyert egyetlen egy koncessziót sem az állami cég, és miért mond le az állam évente sok milliárd forintnyi osztalékról magáncégek javára?

Tállai András azt felelte, hogy a szocialista kormányok 2004-ben, 2007-ben és 2008-ban is privatizálni akarták a Szerencsejáték Zrt.-t. Az államtitkár szavai szerint akkor kizárólag politikai érvek hangzottak el amellett, hogy miért kell magánkézbe adni a céget, az állami szerencsejáték-szervezői jogokkal együtt. Azt is kiemelte, hogy 2009-ben értékesítették a King's City kaszinó jogait, a megállapodást később a Fidesz-kormány mondta fel.

Az államtitkár azt is kijelentette, hogy a szocialista képviselő kérdése hiteltelen.

A választ az Országgyűlés fogadta el 103 igennel és 37 nemmel.

 

Forrás: MTI