Ötöslottó – menjünk tutira!?

2015-04-05
3 milliárd 565 millió forint, ráadásul nettóban. Ekkora összeg hallatán bizony már jó néhányan elmeditálnak azon, vajon mekkora befektetéssel lehetne garantálni a telitalálatost. Mivel külföldön már voltak pozitív példák arra, miként lehet a lottózást nyereséges befektetéssé tenni, a fortunaweb.hu szerkesztősége ezúttal annak számolt utána, vajon sikerülhet-e ez nálunk, az ötöslottó esetében is.

Egyszer már megcsinálták! 

 

Mielőtt azonban nekiesnénk a kalkulálgatásnak, nézzük meg alaposabban a bevezetőben említett egyik esetet. Nos, éppen húsz évvel ezelőtt Írországban a 36-ból 6 alapú lottójátékban Stefan Klincewicz, egy 28 éves lengyel-ír származású üzletember vezette csoport féléves előkészületek után közel negyedmillió szelvényt töltött ki annak érdekében, hogy megcsípje az 1,7 millió ír fontos jackpotot. 

 

Amikor a lottótársaság értesült arról, hogy Klincewiczék a biztos nyerés érdekében az összes lehetséges, vagyis 1 millió 947 ezer 792 kombinációt meg kívánják játszani, termináljai egy részét eladta, illetve  kikapcsolta, hogy megnehezítse a dolgukat. A csapatnak azonban így is sikerült több mint 1,6 millió szelvényt feladnia, tehát az összes kombináció mintegy 82 százalékát megjátszották. Úgy alakult, hogy nem csak ők, hanem még további két játékos is telitalálatot ért el, ezért a főnyeremény három részre oszlott. A sok ötösnek és négyesnek köszönhetően azonban még így is közel 310 ezer ír fontnyi nyereséggel zárták a lottókalandot

 

Meddig nőhet a főnyeremény összege?

 

Ezek után lássuk, mi a helyzet itthon, az Ötöslottónál! Nos, itt egészen pontosan 43.949.268 db szelvényt kellene kitöltenünk a garantált telitalálathoz, ami a 225 forintos szelvényárat számítva összesen 9,88 milliárd, vagyis csaknem 10 milliárd forintos kiadással járna. Most már 30. hete tart a halmozódás, ami a hazai szabály szerint maximum egy évig folytatódhat, vagyis nálunk akkor osztják szét a jackpotot a két-, három- és négytalálatosok között. A megnyerhető összeg most majdnem 3,6 milliárd forint, s mivel ez hetente nagyjából átlagosan 150 millióval emelkedik, így a pénzkiszórásig hátra lévő 22 hét alatt még további 3,3 milliárddal növekedhet. Hozzászámolunk még az utolsó hetekben egy jó nagy hajrát, ami újabb fél milliárdot adna hozzá a nyereményhez, ami durván 7,4 milliárd lehet az egyéves halmozódás végére. Csakhogy ha mi is beszállunk a játékba a magunk közel 44 millió szelvényével, akkor már ezzel önmagában több mint 1,1 milliárddal dobjuk meg a jackpot értékét, ami így az egy év végére elérné a 8,5 milliárdot.

 

Az összes megjátszott kombinációnknak köszönhetően a telitalálatunk egyben további 425 darab négyest, 35 ezer 702 darab hármast és 976 ezer 650 kettest is garantál nekünk. A nagy kérdés tehát az, hogy az ezekre kifizetett nyeremények kompenzálják-e a befektetett közel 10 milliárd, valamint a jackpottal visszanyert 8,5 milliárd  közötti majdnem 1,5 milliárdos hiányt?

 

Ki gondolta volna - a kettesekből is összejöhet 3 milliárd

 

Nos, ezt pontosan nem lehet megmondani, mert ez egyfelől függ a kihúzott számoktól, másfelől a többi játékos velünk ellentétben összevissza játssza meg a különböző kombinációkat, tehát van olyan, amelyet sokan választanak, míg másokat senki sem. Ezért vegyük az egyik legrosszabb esetet, vagyis azt a hetet, amikor a mostani, bő féléves halmozódás alatt a legkevesebbet fizette az Ötöslottó. Akkor a négyesek 604 ezer 185, a hármasok 10 ezer 935, míg a kettesek kereken 1000 forintot fizettek. Mindez azt jelenti, hogy a 8,5 milliárdos jackpot mellett a kisebb nyerőosztályokban kifizetnének nekünk további közel 1,6 milliárd forintot. Így a legkedvezőtlenebb esetben összességében bő 200 millió forint nyereséggel zárnánk a lottóüzletet. Ez bizony nem igazán csábító, mindössze 2 százalékos nyereség a közel 10 milliárdos befektetéshez képest, ennél azért a bankban tartva is több kamatot kapnánk a pénzünkért. Hangsúlyozzuk azonban, hogy ezek a számok a nekünk legrosszabb esetben érvényesek. Ha például az elmúlt bő fél éves halmozódási  időszak lottónyereményeinek átlagát vesszük, akkor a négy-, három-, illetve kéttalálatosainkra már összesen 3,1 milliárd forintot kapnánk, így nagyjából 1,7 milliárd forint nyereséget könyvelhetnénk el, ami azért már nem olyan rossz. 

 

Viszont a nyereséget tekintve ezek számok is csak abban az esetben érvényesek a lottóbefektetésre, ha nincs rajtunk kívül még egy olyan mázlista, akinek szintén ötöse van azon a héten. Mert ha van, akkor bizony osztozkodnunk kell a jackpoton, s máris súlyos milliárdokat buktunk az ügyön…

 

A technikai megvalósítás

 

Végül ne feledjük azt sem, hogy az összes kombináció megjátszása mekkora macerával járna. Majdnem 44 millió szelvényt kellene kitöltenünk, vagyis egy lottózó napi átlagos 12 órányi nyitva tartását figyelembe véve, hétfőtől szombatig folyamatosan percenként 10 ezer 173 szelvényt kellene feladnunk

 

A szelvények kitöltését meg lehetne oldani a számok számítógépes programmal való generálásával, majd nyomtató segítségével a segédszelvényekre nyomtatásával. Ekkor már csak 1.696 fáradhatatlanul dolgozó lottózós munkatársra lenne szükségük, akik a nap 12 órájában kizárólag a mi szelvényeit szkennelgetnék, 10 másodpercenként egyet-egyet. Csak zárójelben tesszük hozzá: el lehet képzelni, hogy fel lenne háborodva ezen a lottózókba betért többi játékos…

 

Kombinációs szelvény?

 

Szerencsére azonban létezik már kombinációs lottószelvény is, így ha ezeket használnánk, lényegesen kevesebbet kellene bíbelődnünk a kitöltéssel. A legtöbb időt akkor tudnánk megspórolni, ha az 1 fix és 14 kombinációs számból álló verziót választanánk, mert akkor 1 szelvénnyel 1001 kombinációt tudunk megjátszani, vagyis már csak nagyjából 44 ezer segédszelvényt kellene kitöltenünk. Bár ebben az esetben elég nehéz lenne nyilvántartani, azt, hogy mely kombinációkat játszottuk meg, s elkerülni azt, hogy ugyanaz az öt szám ne szerepeljen kétszer, vagy többször. A kombinációs szelvények alkalmazása esetén elég lenne két lottózóssal megegyeznünk abban, hogy egy héten át, nyitástól zárásig kizárólag a mi szelvényeinket rakosgatnák be a gépbe. Mivel ez a munka azért a lottózók tulajdonosának sem lenne rossz üzlet – a 6 százalékos jutalékkal számolva egyenként 296 milliós bevételt jelentene nekik –, valószínűleg meg lehetne velük alkudni egy „kis” jutalékban is, s ezzel csökkenthetnénk az összköltségünket is.  

 

Egy szó mint száz: a magyar Ötöslottó – szemben az említett írországival – jól ki van találva ahhoz, hogy az összes kombináció megjátszásával ne lehessen rajta garantáltan extra profithoz jutni, így azon hosszú távon mégiscsak az állam nyeri a legtöbbet.