Online szerencsejáték – múlt, jelen, jövő

2016-01-07
Lorjen Pilling, a GBGC szerencsejátékipari szaktanácsadó cég igazgatójának áttekintése az online szerencsejáték szektor 2005-től 2015-ig tartó időszakáról.

 

Milyen volt az online szerencsejáték helyzete 2005-ben?

- az Apple iPhone, amely elősegítette a mobil fogadás forradalmi változását, még csak két éve létezett,

- az “UIGEA” betűk (az online szerencsejátékot betiltó amerikai szerencsejáték törvény nevének rövidítése) semmit sem jelentettek az online szerencsejáték szolgáltatók számára,

- a PartyGaming épp csak felkerült az FTSE 100 listájára (Financial Times Stock Exchange), mint 5 milliárd fontot érő vállalkozás.

 

Mi változott az elmúlt tíz évben?

Összességében elmondható, hogy az interaktív szerencsejáték-szektor jó évtizedet élt meg, mely - túlélve a drámai törvényi szabályozás-változásokat és gazdasági recessziót - a 2005-ös 16 milliárd dolláros profitját 2015-re – az előrejelzések alapján – 41 milliárd dollárra tudta növelni. 

Az online szektor a szerencsejáték-piacon 2005-ben meglévő 5%-os részesedését is növelni tudta 2015-re, 9%-ot hasítva a tortából.

Az iGBGC-index alapján is egészséges fejlődése tapasztalható az e-gaming cégeknél – a 2005. január elsejei 1-ről indulva most 689-en áll, ez meglehetősen látványos fejlődést jelent.

Közelebbről megnézve azonban az adatok nem olyan lenyűgözőek, és nem túl valószínű, hogy a szektor a következő dekádban meg tudja ismételni az elmúlt évtized fejlődési ütemét.

  

2005 – 2015

A szerencsejáték piacot mindig is az adók és törvényi szabályozások irányították – milyen termékek életképesek, milyen fogadás-típusok kínálhatók milyen jövedelmezőséggel, valamint az, hogy az illegális piac mennyire kiterjedt. Emellett az internetes szerencsejáték szabályozás is jelentősen változott az elmúlt tíz évben, különösen Európában.

 

Az internet-alapú szerencsejáték alappillérei a következők:

- alacsony játékadók, a tiszta játékbevétel alapján

- magas visszafizetési ráta az alacsony adóknak köszönhetően, mely így versenyelőnyt biztosít a földi szerencsejátékkal szemben

- offshore-lehetőségek

- egy engedéllyel sok piac megcélozható.

 

2005-ben még csak néhány nagyobb gazdaságnak volt olyan szabályozása, amely lehetővé tette a magán online szerencsejáték cégeknek az engedélyért való folyamodást; az Európai Unión belül például csak Málta és Gibraltár biztosított internetes szerencsejáték liszenszet. Az Egyesült Királyságban ebben az időben csak részleges szabályozás volt, az internetes fogadás csak a meglévő földi engedély birtokában volt lehetséges, és nem volt külön online szerencsejáték liszensz. Az Egyesült Királyság szerencsejáték-törvényét 2005 áprilisában fogadták el, ám az egészen 2007 szeptemberéig nem lépett életbe.

Az offshore államok a piaci rést kihasználva kínáltak online szerencsejáték engedélyeket, az érvelés alapja pedig az volt, hogy érvényes offshore-engedéllyel rendelkező szervezők legálisan kínálhatták szolgáltatásaikat a határon túl is, szerte a világon.

Ma, 2015-ben már a 28 uniós tagállamból 21 rendelkezik valamilyen i-gaming szabályozással, vagy éppen folyamatban van ennek elfogadása. Ezen jogszabályok egy része tiltó, vagy legalábbis egyes termékeket megtilt, illetve csak a földi szerencsejáték szervezők számára engedélyezi. Összességében az új szabályozás magasabb adókat hozott és számos adóegyezményt eredményezett offshore és uniós tagállamok között.

 

Néhány példa az uniós adókra:

- Bulgária: a tiszta játékbevétel 20%-a

- Írország: forgalom 1%-a

- Portugália: sportfogadás esetén a forgalom 5-16%-a, szerencsejáték esetében a tiszta játékbevétel 15-30%-a

- Románia: a tiszta játékbevétel 16%-a

- Egyesült Királyság: a tiszta játékbevétel 15%-a.

 

Franciaország jó példája az új online szerencsejáték-piacnak – az internetes sportfogadó cégek 2013-ban minden erőfeszítés ellenére 23 millió eurós veszteséget produkáltak, az internetes lóverseny és póker sem teljesített jobban, 3 milliós és 9 milliós veszteséget eredményezve. Az ok egyértelmű: az adók, a járulékok és a forgalmi adó 2013-ban összesen 352 millió euróra rúgott a szektorban, amely a cégek bruttó nyereségének 51%-át tette ki. Nehéz úgy profitot elérni egy kis haszonkulccsal dolgozó iparban, ha az adóráta 51%.

A licensszel rendelkező cégek száma 2010 és 2014 között 35-ről 17-re csökkent – mindeközben a francia kormány nem igazán boldogtalan a szektor veszteségei miatt. A rendelkezést megelőzően a francia kormány nem követelt adót az offshore engedéllyel rendelkező piaci szereplőktől, 2010 közepe óta viszont összesen 1,5 milliárd eurónyi adót szedett be az új szabályozásnak köszönhetően. A kormányzat elsöprő sikert aratott, az e-gaming szektor szereplőinek egy része számára az aranykor azonban véget ért.

 

És milyen következményekkel jár a szerencsejáték-cégek számára mindez?

- a cégeknek meg kell birkózniuk minden egyes államban az engedélyek beszerzésével, és ezek költségét is kezelni kell,

- ki kell dolgozniuk, hogyan maradhatnak életképesek,

- el kell dönteniük, mely piacra érdemes belépniük, és hol túlságosan megterhelők a szabályok,

- az engedély- és adó-költségek növekedésével felül kell vizsgálniuk a működési költségeiket,

- egyes piacokon a játékosoknak kisebb választékkal és alacsonyabb ár-érték aránnyal kell szembesülniük, mivel a szervezőknek fedezni kell a működési költségeiket.

 

A szabályozás változása megváltoztatta a bevételek licenszes eloszlását is – a helyi, nem offshore bevételek 2005-ben az összbevétel 27%-át tették ki globálisan (Európában 37%), az idén ez 44%-ra, illetve Európa tekintetében 65%-ra nő.

 

Az elmúlt tíz év összességében új lehetőséget nyitott az online szerencsejáték területén:

- új piacok

- új technológia

- új szolgáltatások (pl. élő fogadások)

 

Ez azonban a költségek növekedésével járt:

- a verseny növekedésével magasabb marketing-költség,

- magasabb engedélyezési költség,

- magasabb adók.

 

Ezzel jár, ha egy szektor érett korba lép, és a kormányok felfedezik maguknak a szektorban rejlő lehetőséget és nagyobb szeletet akarnak a tortából…

 

Forrás: GBGC