Nyerőgép piacok - Németország

2012-01-26
A német szerencsejáték ipar története az utóbbi fél évtizedben az AWP-k újjászületéséről szól.

Németország:

  • Népesség: 81,5m
  • 15 éves kor alatt: 10,9m
  • 15-64 éves kor között: 53,8m
  • Városi lakosság: 74%
  • Nagyobb városok: Berlin (3,4m), Hamburg (1,8m), München (1,3m), Köln (1m)
  • Egy főre eső GDP: 35.700 USD
  • Üzleti légkör: Európa legnagyobb gazdasága 2010-től ismét a növekedés útjára lépett a 2009-es erős szűkülés után. Az ország nagy létszámú fizetőképes fogyasztóval, és jól képzett munkaerővel rendelkezik. A munkanélküliség továbbra is napirenden van, különösen a volt Kelet Németország területén.

Az AWP-k száma az 1995-2005 közötti időszakban 245.000-ről 183.000-ra csökkent. Aztán egy új szerencsejáték rendelet lépett hatályba, amely betiltotta az úgynevezett „fun games”-eket (szórakoztató játékokat), melyekkel zsetonokat lehetett nyerni, és melyeket a hatóságok félelmei szerint illegális szerencsejátékokra lehetett felhasználni. 

Körülbelül 80.000 ilyen egységet kellett eltávolítani, és ezek több AWP számára teremtettek helyet. Ez a lépés nagymértékben felélénkítette az AWP piacot, 2010 végére a számuk 235.750-re emelkedett.

Ez a növekedés főleg a játéktermekben realizálódott, a bárokban és éttermekben működő AWP-k száma statikus marad.  Új helyszínek - úgymint repülőterek, vasútállomások és út menti kiszolgáló területek – szintén növekedést jelentettek, még akkori is ha ez a terület kis piac maradt, így ez bizonyos mértékben kompenzálja a bár/étterem szektor tétlenségét.

 

 

Játéktermenként maximum 12 AWP működtethető, feltéve, ha legalább 12 négyzetméternyi hely áll rendelkezésre gépenként. Éttermekben és bárokban maximum 3 gép engedélyezett.

Egy játékteremben átlagosan 11 gép üzemel. A játéktermekkel kapcsolatos trend, hogy egyre nagyobbak a helyszínek, gyakran komplexumok részeként jelennek meg, bárok, kávézók, mozik, stb. társaságában. 

 

A különböző AWP játékok száma gyorsan nőtt az elmúlt években, és ez segítette az új piacok felé nyitást, így például a női játékosok felé - akik 2010-ben az összes játékos 19,9%-át, míg 2007-ben csupán 10,3%-át tették ki.

 

Mind a hardver, mind a szoftver lízingelése egyre általánosabbá válik.

 

A piac mérete

A játékgép gyártók, forgalmazók és operátorok 5,14 milliárd eurós bevételt értek el 2010-ben, ami 5,8%-os növekedés az előző évi adathoz képest. A gyártók 7,5%-os növekedést értek el, annak köszönhetően, hogy az AWP-ket át kellett alakítani, hogy megfeleljenek az új technikai direktíváknak. Ezek az átalakítások kb. 20 millió euró költséget jelentettek az operátorok számára.

Természetesen ennek ellenére továbbra is az operátoroké a bevétel oroszlánrésze. A gyártók 570 millió, a forgalmazók 520 millió, az operátorok 4,05 milliárd eurót húztak ki a vevők zsebéből. Ennek hatalmas része - 3,94 milliárd euró - az AWP-kből származott. 60 millió euró származott a nyeremény nélküli szórakoztató játékokból és sportjáték gépekből, valamint további 50 millió euró az internet terminálokból.

 

Nyeremény nélküli játékok

2010-ben körülbelül 38.200 nyeremény nélküli szórakoztató gép működött Németországban, magában foglalva a 22.000 internet terminált, 10.300 videojátékot, 3.650 egyéb terméket, mint pl. érintőképernyős gépeket és jukebox-okat, valamint 2.250 flipper gépet. 22.300 darab sportjáték gép volt üzembe - ebbe a kategóriába a billiárd, darts, asztali foci, léghoki és hasonló játékok tartoznak.

 

Adózás

Az adók változóak az egyes tartományokban, akár a bruttó bevétel 25%-a is lehet.

 

Kaszinók

A kaszinók vesztettek a teljes szerencsejáték piacon belüli részesedésükből - feltehetően a belépés-ellenőrzés miatt. Földi és hajón működő kaszinók is léteznek. A szektor földi része összesen kb. 55 létesítményt jelent, ezeknek Hamburgban a legnagyobb a koncentrációja. A kaszinókban átlagosan 80-150 nyerőgép és ugyanennyi asztali játék található.

 

Fejlemények a szabályozásban

A német hatóságok a hírek szerint új megszorításokat fontolgatnak az AWP-kkel szemben, többek között a maximális nyeremény csökkentését. Tervben van a játéktermek kötelező zárási idejének meghatározása, reklámtilalom, és annak a jognak a biztosítása, hogy az egyes tartományok limitálhassák a kiadható liszenszek számát, és megszabhassák, hogy az egyes helyszínek között mekkora legyen a minimális távolság. A szövetségi kormány azt is fontolgatja, hogy a kocsmákban és bárokban maximálisan üzemeltethető gépek számát 3-ról kettőre csökkenti.

 

Az Európai Bíróság (ECJ) döntése értelmében az országban a sportfogadásra  meglévő az állami monopólium illegális, mert ugyanezek a szabályok nem érvényesek a kaszinókra és a nyerőgépekre. 

 

Az ECJ egy megjelentetett egy állásfoglalást a Leo-Liberia játékterem üzemeltető cég ügyével kapcsolatban, és a játékpépeken lévő áfával kapcsolatban is. Az állásfoglalás szerint a német törvények összhangban vannak az EU szabályozással, ami lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy meghatározzák az egyes szerencsejátékokra vonatkozó áfa szabályokat. A Leo-Liberia vitatta, hogy szerencsejáték gépei az áfa hatálya alá esnének. A Leo-Liberia szerint a játékgépek a vonatkozó törvény "a szerencsejáték egyéb típusa"  kategóriájába esik, és ezért mentes az alól. Az ECJ álláspontja szerint azonban a kérdéses játékgépek nem versenytársai a törvény által "egyéb forma" kategóriájába sorolt játékokkal, így nem vonatkozik rájuk az áfa kedvezmény.