Nem alkotmányellenes a nyerőgépek betiltása

2013-10-02
Az Alkotmánybíróság szeptember 30-án elutasította a szerencsejáték törvény nyerőgépek betiltását elrendelő pontjainak megsemmisítésére irányuló kérelmet.

  

Mint ismeretes, a kormány 2012. október elsején döntött a pénznyerő automaták működtetésének szinte teljes tilalmáról. Az Országgyűlés másnap el is fogadta a törvénymódosítást, amellyel megtiltották a játéktermek és az elektronikus kaszinók üzemeltetését. Ettől kezdve pénznyerő gépek csak három, koncessziós joggal rendelkező játékkaszinóban működtethetők. A korábban kiadott működési engedélyek a törvény kihirdetését követő napon hatályukat vesztették.

 

A nyerőgépes vállalkozók az ombudsmanhoz fordultak; majd ő és tőle függetlenül két gazdasági társaság is kezdeményezte a szerencsejátékról szóló törvény felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságnál. Az ombudsman álláspontja szerint több jogot és alapelvet sért a nyerőgépek működtetésének betiltásának módja, így a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény 2012. október 10-étől hatályos egyes módosításainak megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól 

Az alapvető jogok biztosa szerint sérti az érintett vállalkozók tulajdonhoz való jogát az a mód, ahogyan a jogalkotó betiltotta a pénznyerő automaták működtetését, ellentétes továbbá a bizalomvédelemmel, és azzal a követelménnyel, hogy a jogszabályok hatályba léptetésekor kellő felkészülési időt kell biztosítani a jogi környezethez való alkalmazkodáshoz. Álláspontja szerint nem felel meg az alaptörvény rendelkezéseinek, hogy a módosító törvény minimális felkészülési időt sem biztosított a vállalkozásoknak a tevékenységük átalakítására.

Az Alkotmánybíróság egy korábbi döntésére hivatkozva Szabó Máté arra is rámutatott, hogy a határozott időre kiadott, pénznyerő automaták üzemeltetésére vonatkozó engedély vagyoni értékű jog, amelyet az alaptörvény véd. Erre való tekintettel a meglévő engedélyek jogalkotói úton való, azonnali, kártalanítás nélküli megvonása alaptörvény-ellenes - állapította meg az alapvető jogok biztosa.

 

Az Alkotmánybíróság szeptember 30-án kelt határozatában a szerencsejáték törvény vitatott pontjainak megsemmisítésére irányuló indítványt és az alkotmányjogi panaszokat elutasította.

 

A határozat indokolása szerint a jogalkotónak a törvényjavaslat indokolásában kinyilvánított azon szándéka, hogy szociális, egészségügyi és gazdasági okokból radikálisan csökkentse a társadalom leginkább veszélyeztetett csoportjai, rétegei hozzáférhetőségét a pénznyerő automatákhoz, közérdekűnek tekinthető és önmagában véve nem ütközik alaptörvényi rendelkezésekbe. 

Az Alkotmánybíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szerencsejátékok formái közül a pénznyerő automaták kiemelt, szignifikáns szerepet játszanak a játékszenvedély és az ahhoz vezető játékfüggőség okozásában. 

 

Az Alkotmánybíróság szerint a törvénymódosítás hatályba léptetése valóban nem biztosított felkészülési időt, ez azonban nem sérti a jogállamiság elvét, mivel a nemzetbiztonsági kockázat elleni minél sürgősebb fellépés tette szükségessé. Ebben az esetben a bíróság véleménye szerint a felkészülési idő biztosítása a hatályba léptetett jogszabály végrehajtásának hatékonyságát redukálva éppen a jogalkotói szándék ellen hatott volna. Továbbá – a játékfüggő személyek vonatkozásában – az Alkotmánybíróság szerint okkal valószínűsíthető az is, hogy az esetleg biztosított felkészülési időszakban kiszámíthatatlanul felerősödött volna a pénznyerő automatákhoz fűződő „játékkedv”, azaz éppen a kivédendő negatív jelenségek szaporodásához vezethetett volna, a felkészülési időszak végéig.

 

Indítványában az alapjogi biztos a jogállamiság elvének a sérelmét abban is látta, hogy a támadott rendelkezésekkel a jogalkotó a korábbi szabályozáshoz képest kiszámíthatatlan módon tette koncessziókötelessé a pénznyerő automaták üzemeltetését, vagyis van-e joga az államnak egy liberalizált tevékenységet állami monopólium alá helyezni. 

Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az állam, a szerencsejátékok szervezése, mint állami monopólium körében szabadon eldöntheti, hogy liberalizálja az adott tevékenységet, azaz nagyobb teret enged a magánvállalkozásoknak (…), vagy azokat, illetve azok egy részét, kizárólagos gazdasági tevékenysége körébe vonja. 

Következésképpen az Alkotmánybíróság elutasította az alapjogi biztosi indítványban a jogállamiság elvének ebből a szempontból állított sérelmét.

 

Az Alkotmánybíróság ugyanakkor megjegyezte, hogy az ügyben a kártalanítás biztosítása jogállamiságból eredő elvárás, amelynek a jogalkotó a nemzetbiztonsági kockázattal kapcsolatos eljárás lezárása után eleget tehet.

 

A határozattal kapcsolatban Dr. Bragyova András és Dr. Kiss László alkotmánybírók különvéleményt fogalmaztak meg. A két alkotmánybíró nem ért egyet a többség által elfogadott határozat rendelkező részével, így indoklásával sem. Véleményük szerint a szerencsejáték törvény itt vizsgált két rendelkezése alkotmányellenes (alaptörvénybe-ütköző) mulasztást tartalmaz.

Kifogásolják, hogy az Alkotmánybíróság nem vizsgálja a törvényhozó politikai vagy más motívumait, amint a törvény elfogadását igazolni kívánó érvelését sem. 

Hangsúlyozzák, hogy a jogállam elvével nem ellentétes a szerencsejátékok betiltása, azonban a jogállamiság Alaptörvény B) cikkében található alkotmányos elve tiltja, hogy a törvényhozó kártalanítás nélkül megszüntessen saját maga által létrehozott, egyének számára előnyös jogi helyzeteket – ez esetben a pénznyerő automata működtetésének engedélyét.

 

A határozat teljes szövege innen letölthető.