Mit változtatna a szerencsejáték törvény módosítása?

2013-01-22
Mit változtat a szerencsejáték törvény tervezete, és vajon miért? Teljesülni fog-e a cél, miszerint az online szerencsejáték pótolja majd a pénznyerő automaták kieső játékadóját?

  

A távszerencsejáték a sportfogadás, a kártyajáték vagy a kaszinójáték, ha azt hírközlő eszköz és rendszer útján szervezik.”- ez a legnagyobb újdonsága a múlt héten az EU felé beadott szerencsejáték tervezetnek. 

A 2011. szeptemberében Rogán Antal által benyújtott és a jelenleg is hatályos törvény használta először a távszerencsejáték fogalmát. A távszerencsejáték jelenleg a hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett lóversenyfogadás és kártyajátékokat foglalja magában. Ezt a furcsa leszűkítést sokan és sokszor kritizálták, többek között mi is itt, a Fortunaweb.hu oldalain

A kritizálás legfőbb oka az volt, hogy egyrészt a lóversenyfogadást szinte lehetetlen leválasztani a többi fogadási eseménytől, másrészt nem is vonz Magyarországon tömegeket az erre a sportágra való fogadás, tehát ez olyan „nesze semmi, fogd meg jól” megoldásnak tűnt. A kártyajátékok legalizálásánál  pedig az okoz nehézséget, hogy sok online kaszinó-és fogadóportálnál a póker csupán a teljes kínálat egyik szegmense, szintén problémát okoz a leválasztás, és nem is éri meg a szolgáltatóknak.

2011-ben valószínűleg a sportfogadás monopóliumát meg akarták hagyni a Szerencsejáték Zrt-nek, aki már akkor tervezte az online fogadási portálját.  A portál azóta sem indult el, tesztelési periódusban vanAz online kaszinójátékokat pedig az akkor tervezett szerver alapú helyhez nem kötött pénznyerők biztosították volna, ennél a játékfajtánál is voltak olyan cégek, személyek, akik nagy eséllyel monopolhelyzetbe kerültek volnaA szerveres pénznyerők fejlesztését viszont az elkészülés előtt egy hajszállal egy tollvonással keresztülhúzta a kormány tavaly októberben nemzetbiztonsági okokra hivatkozva. Talán megtudta a jobb kéz, mit csinál a bal?

 

A lényeg annyi, hogy a pénznyerő automaták 2011-ben termelt több, mint 30 milliárd játékadóját valahonnan pótolni kell. Biztosan rájöttek, hogy a fenti két játékból esélyük sincs bevételre, még akkor sem, ha több, mint egy évvel a 2011-es törvénymódosítás hatályba lépése után elkészítik a törvény azóta is hiányzó ide vonatkozó végrehajtási rendeletét. Így kerülhetett sor a távszerencsejáték fogalmának a kibővítésére.

Egyelőre csak kb. 10 milliárd forint játékadó becsorgását tervezték 2013-ra az online szerencsejátékokból, de ez a kitűzött cél is teljesíthetetlen, ha nem igyekeznek a most, az EU-hoz benyújtott  törvénymódosítás elfogadásával, illetve az ahhoz kapcsolódó végrehajtási rendelet elkészítésével. 

 

Márpedig a hivatalos eljárás szerint három hónap áll az Európai Bizottság, illetve az egyes tagállamok rendelkezésére, hogy észrevételeket fogalmazzanak meg a jogszabálytervezettel kapcsolatosan. Az Európai Unió úgynevezett műszaki notifikációs eljárása során a tagállamok a termékek és információs társadalommal összefüggő szolgáltatások műszaki szabályozását, illetve a standardokat egyeztetik.

Ha minden jól megy, áprilisban lesz tehát elfogadva a törvény, de ez nem azt jelenti, hogy egyből rajtolhatnak is a pályázó cégek, akik alig várják, hogy adót fizethessenek Magyarországon. Először a törvény végrehajtási rendeletét kell ugyanis megalkotni, ami részletesen szabályozza pl. a szerverek és tükörszerverek műszaki paramétereit, jogosultságokat. Hasonló végrehajtási rendeletre a szerveres pénznyerő automaták esetében tavaly 9 hónapot vártak a beruházni kívánó cégek, remélhetőleg most nem lesz ilyen hosszú ez az időszak. A koncessziós pályázatokat csak a VHR és a koncessziós pályázat kihirdetése után kezdhetik írni a cégek, tehát legoptimálisabb esetben is csak az év közepe táján kezdenek el csorogni az adóforintok a kasszába.

Szerencsére az Szzrt sportfogadási oldala (ha elindul) addig is tud adózni, hiszen a most hatályos törvény szerint „a bukmékeri rendszerű fogadás tiszta játékbevételét csökkenteni kell az érvénytelen fogadások miatt a tárgyhónapban visszafizetett tétek összegével. A bukmékeri rendszerű fogadás játékadója az így csökkentett tiszta játékbevétel 20%-a.” 

Ugyanakkor kérdés, hogy kiírásra kerülnek-e egyáltalán a koncessziós pályázatok, vagy fiókba kerül a lehetőség, ahogy történt ez a bukmékeri fogadásokkal is eddig. Hiszen ha az állami online sportfogadás/kaszinó az egyetlen a piacon, az állam kaszálja le a teljes bevételt, nem csak a 20%-ot.

 

A 20%os játékadó vizsgálatánál nagyon fontos, hogy az a tiszta játékbevételből vonódik le, nem úgy, mint pl. a franciák  alacsonyabb adókulcsa, amit viszont a forgalom után számítanak. Itt az adók rendkívüli terheket rónak a szerencsejáték szolgáltatókra, a kezdeti 35 koncesszióból mára csak 22 maradt. Leginkább a dán modellhez hasonlítható a hazai mérték, ott ugyanis szintén a tiszta játékbevétel 20%-a, és ott is blokkolják azokat a szolgáltatókat, akik nem fizetik be a koncessziós díjat. Érdekesség, hogy Dániával majdnem egyszerre kezdett kialakulni a hazai online szabályozás, ők 2011 nyarán hozták a törvényt, de 2012 január elsejével már elkezdődtek a koncessziós pályázatok, és év közepén a nemfizetők már blokkolva is voltak. Náluk már hónapok óta rend van, nálunk hosszan húzódik az ügy, ami a játékadó bevételek rovására megy.

De ha már szétnézünk Európában, találunk olyan példát is, ami alapján nagyobb eséllyel jönne be 2013-ra az előirányzott 10 milliárd. Spanyolországban a póker koncessziós jogok kiadásának feltételévé tették, hogy a pókeroldalak 4 évre visszamenőleg fizessék be az elmaradt terheket, ez alapján a bwin.partyt 60 millió euró, a Sportingbet/Miapuesta-t 50 millió euró, a PokerStarst pedig 200 millió euró befizetésére kötelezték. Nálunk nem lennének ilyen magasak az összegek, de folyhatna be belőle pár milliárd. Kérdés, hogy a szolgáltatóknak érdemes lenne-e a viszonylag kicsi magyar piacra ennyit beruházni.

 

A koncessziós díj mértékét illetően (játéktípusonként 100 millió forint) érdekesség, hogy elviekben a jelenleg hatályos törvény is lehetővé teszi bukmékeri jellegű fogadásoknál a koncesszió kiírását, tehát eddig sem volt állami monopólium a fogadóiroda alapítás. (Más kérdés, hogy soha nem írtak ki koncessziós pályázatot rá.) Jelenleg a koncessziós díj mértéke évente legalább 200 millió forint lenne, viszont csak olyan cég pályázhatna, aki legalább 1 milliárd forint alap- vagy törzstőkével rendelkezik.

Ezt nézve mondhatjuk, hogy a kormány lejjebb adta az igényeit, és nem biztos, hogy elégséges 200 millió forint törzstőke egy esetleges csőd alkalmával a játékosok kártalanításához. Egy következő cikkünkben azt latolgatjuk majd, hogy milyen lehetőségei vannak azon magyar személyeknek, vállalkozóknak, akik esetleg online szerencsejátékkal foglalkozó céget akarnak alapítani.

 

A koncessziós jog elnyerésének alapfeltétele, hogy a távszerencsejátékot biztosító oldalnak magyar nyelven kell biztosítania a szerencsejátékot, és az összes, játékosi tudnivalókra vonatkozó leírásnak is elérhetőnek kell lennie magyar nyelven. Jelenleg 10-12 szolgáltató van a piacon, akinél ez már most részben vagy egészében teljesül, feltételezhető, hogy ők pályázni is fognak a magyar jogokért. Több száz további, online szerencsejátékot kínáló oldal létezik világszerte, ezek közül lehet, hogy próbálkoznak páran, de szerintünk inkább a kivárás lesz a jellemző.

 

Végezetül nézzünk egy igazi csemegét a törvénytervezet pontatlan megfogalmazásaiból: miután a távszerencsejáték fogalmába bekerült a kaszinójáték is, megnéztük, mit jelent ez a törvény eredeti, a tervezet szerint módosítani nem kívánt szövege szerint:

Kaszinójáték: a játékkaszinó játéktervében jóváhagyott bármely olyan szerencsejáték, amelyet kizárólag a játékkaszinóban, az ott jelenlévők részvételével, azonnali tét- és nyereményfizetés mellett szerveznek.

Az az érzésünk, hogy ezt a feltételt nehezen fogja bármelyik online szolgáltató teljesíteni, és azt jelzi, hogy van még mit finomítani a törvény szövegén. :)