Mínusszal zárta első évét az online szerencsejáték szektor Spanyolországban

2013-10-11
Működésének első 12 hónapját több, mint 70 millió euró veszteséggel zárta a szabályozott spanyol online szerencsejáték szektor, annak ellenére, hogy a szolgáltatók 234 millió euró tiszta játékbevételt könyvelhettek el.

 

A Jdigital nevű helyi online szerencsejáték lobbicsoport megbízásából a Deloitte által készített tanulmány szerint a 72,5 millió eurós veszteség „leginkább a szolgáltatókat sújtó magas adónak köszönhető”. A helyi liszensszel rendelkező szerencsejáték szolgáltatóknak jelenleg ugyanis a tiszta játékbevétel 25 százalékát kell játékadóként befizetniük a spanyol államkasszába, ami az egyik legmagasabb játékadókulcs Európában.

Az adatokból kiderül, hogy  a cégek 125 millió eurót költöttek reklámra, beleértve a különböző szponzorálási díjakat is. Franciaországban is hasonló volt a helyzet (a piacnyitás első évében a reklámcélú költés természetellenesen magas, hiszen a szolgáltatók azért küzdenek, hogy megkapaszkodjanak a piacon) ott aztán a szolgáltatók a bevételeik 47 százalékáról 37 százalékára csökkentették a reklámra költött összeget, és így a veszteség a felére csökkent (82 millió euróra).

A Deloitte adatai ráadásul nem tartalmazzák azt a 150 millió eurót, amit a külföldi szolgáltatók kénytelenek voltak visszamenőleges adóként becsengetni a spanyol kormánynak a múlt évben, miközben arra vártak, hogy megkapják a liszenszeiket, tehát a szolgáltatók .es piacon elszenvedett veszteségei még ennél az adatnál is lényegesen magasabbak.

 

„Az anyag egyik fő célja, hogy elkerüljük, hogy olyan helyzetbe kerüljünk, mint Franciaország, ahol az adóteher miatt jelentősen csökkent Európa egyik legjelentősebb piaca, és a legtöbb szolgáltató részére tarthatatlanná vált az ottani működés.” – mondta a tanulmány bemutatásakor a Jdigital elnöke és a Betfair Iberia ügyvezetője, Sacha Michaud

A Jdigital több megoldást is javasolt a szolgáltatók Franciaországéhoz hasonló elszállingózásának megakadályozására, ahol alig három évvel a piacnyitás után már csak 19 szerencsecég maradt állva. Első és legfontosabb javaslatuk a játékadó 10 százalékra való mérséklése, a Deloite szerint ugyanis ha már a piacnyitáskor is ilyen adókulcsot határozott volna meg a spanyol állam, a negatív hozamot a tiszta játékbevétel 10 százalékára mérsékelte volna a mostani több, mint 30-ról „valamint rövid- és középtávon biztosította volna a megfelelő adóbevételt.”

A KPMG egyébként nemrég szintén a tiszta játékbevételt terhelő 10 százalékos játékadót javasolt az Egyesült Királyságban az ottani lobbicsoport, az RGA megbízásából készült tanulmányban. Véleményük szerint minden ennél magasabb adókulcs a szürkegazdaságot és az offshore működést erősíti majd.

 

A spanyol piacon leginkább a pókerszolgáltatók szenvednek. Egy biztos, hasonló adóteher mellett csak a legnagyobb termek tudnak megmaradni, nem véletlen, hogy év közben több szolgáltató is úgy döntött, hogy kivonul a spanyol piacról. Így tett például az Ongame, ami júniusban döntött úgy, hogy otthagyja Spanyolországot. Egy másik szolgáltató, a Paf februárban jelentette be, hogy átmenetileg beszünteti a spanyol tevékenységét, de nyolc hónappal később még mindig nem nyitott újra a terem. 

A spanyol pókerpiacot egyébként – nem meglepő módon – a PokerStars uralja, spanyol termében jelenleg hétnapos átlagban 1.480 játékos pókerezik. A második helyen álló 888poker spanyol oldalán azonban már csak 375, a harmadik helyezett PartyPokernél pedig csupán 101 játékos fordul meg hétnapos átlagban. A többi oldalon – mint például az iPoker.es-en, az International.es-en, vagy a Microgaming.es-en – hétnapos átlagban kevesebb, mint 100 játékos fordul meg… 

 

A szakértők nem látják túl rózsásan a helyzetet, többek azon a véleményen vannak, hogy az adócsökkentés ugyan valószínűleg pozitívan hatna a piacra, de a Spanyolországban továbbra is fennálló gazdasági problémák azt jelenthetik, hogy az iparág tovább fog csökkenni a jövőben…