Megtévesztik a fogyasztókat a hazai sorsjegyek reklámjai?

2013-07-16
Nagy-Britanniában kedvenc téma mostanság a médiában, hogy a fogyasztók megtévesztésének minősül-e, ha az egyes sorsjegytípusoknál nem árulja el a játékszervező, hogy bent vannak-e még egyáltalán a reklámokban hangoztatott jackpotok, vagy már rég kivitték azokat. Utánanéztünk, mi a helyzet e téren nálunk, Magyarországon.

 

A briteknél ugyanis pár hónapja komoly felzúdulást váltott ki, amikor napvilágra került, hogy szigetországszerte továbbra is árusítják azokat a kaparós sorsjegyeket, amelyeknek a főnyereményét már elhalászták a szerencsés játékosok. Az ottani reklámhatóság azt fontolgatta, vizsgálatot indít, mert ilyen esetben akár megtévesztőnek is minősülhet a sorsjegyek reklámjainak hatalmas jackpotokról szóló ígérete. Minderre egyébként azután derült fény, hogy a Camelot lottótársaság honlapján bárki megnézheti, melyik sorsjegynél, hány főnyereményt lehet még egyáltalán megcsípni, de a médiában is elég gyakran jelennek meg írások a hatalmas sorsjegynyereményekről. A hazai helyzetről érdeklődtünk a sorsjegyeket kibocsátó Szerencsejáték Zrt-nél.

 

„Nem tervezzük kivonni azokat a sorsjegyeket a forgalomból, amelyeknél már valamennyi főnyereményt elvitték, mert a jackpoton kívül egy-egy sorsjegysorozatban mind összértéket, mind darabszámot tekintve is jelentős a nyeremények száma” – válaszolta érdeklődésünkre a társaság kommunikációs osztálya. Azzal kapcsolatban, hogy a brit szokásokhoz hasonlóan jövőben megosztanak-e olyan információkat a játékosokkal, hogy hány jackpot van még a kalapban, a cég nem felelt egyértelműen.

„Folyamatban van egy átfogó, a felelős játékszervezési elveket szem előtt tartó kommunikációs program kialakítása, amelynek részletei jelenleg nem publikusak” – áll a közleményben, ami azért legalább némi reményt ad a játékosoknak arra, hogy a helyzet itthon is változni fog a jövőben. Jelenleg ugyanis sem a magyar szerencsejáték törvény, sem a sorsjegyek részvételi szabályzata nem ír elő efféle kötelezettséget a Szerencsejáték Zrt-nek, így a cég könnyen mondhatja, hogy abszolút a magyar törvények előírásai szerint jár el. 

 

Felmerült az a kérdés is, hogy ha akciót hirdetnek egy-egy sorsjegyre, akkor azt már csak olyankor teszik-e, amikor a főnyereményeket kivitték, vagy egyéb esetekben is. Nos, a társaság válasza alapján emiatt nem kell aggódniuk a sorsjegyeket szívesen kapargató magyar játékosoknak. 

„Az úgynevezett „különsorsolásos akciók” szervezése nem függ a főnyeremények megnyerésétől, az akció időtartama alatt is számos főnyeremény érhető el az akcióban résztvevő sorsjegysorozatokban” – olvasható a Szerencsejáték Zrt. válaszában.

 

Bár a cég a brit példa kapcsán úgy foglalt állást, hogy „a határon túli játékokat és azok szabályozását nem kívánja sem kommentálni, sem minősíteni”, a Fortunaweb úgy gondolja, előbb-utóbb Magyarországon is rendezni kellene a jelenlegi helyzetet.

A játékszervező oldaláról nézve persze teljesen érthető, hogy a magyar állami lottótársaság nem szívesen közöl infókat arról, hogy hány jackpot van még bent a kalapban, mert akkor valószínűleg kevesebb sorsjegyet tudna értékesíteni. Ha pedig menet közben megszakítaná egy-egy sorsjegy árusítását, akkor magasabb lenne a visszafizetési arány annál, amit előzetesen bekalkuláltak (és amit a törvény szabályoz). Ez jogi szempontból ugyan nem jelentene problémát, ám a szervezőnél így kevesebb profit/fedezet maradna. Ez pedig nemcsak a társaságot, hanem - kizárólag  állami tulajdonú cég révén - a magyar költségvetést is hátrányosan érintené.

Mert tegyük gyorsan hozzá: a sorsjegy idehaza (is) hatalmas üzlet, mi több, szépen virágzó biznisz. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy miközben 2010-ben 17,75 milliárd, addig tavaly már csaknem kétszer annyi, majdnem 35 milliárd forint bevétele volt a kaparósokból a Szerencsejáték Zrt-nek. Igaz, hogy tavaly ebből mintegy 22 milliárdot nyeremények formájában vissza is juttatott a játékosoknak, ám a maradék 13 milliárd mégiscsak a cégé, illetve az államé lett. 

Persze, ha nem akarunk ilyen fennköltek lenni, akkor azt is tudnunk kell, hogy  a sorsjegyek fedezete nem igazán magas, a vállalat eredményéhez kevéssé járulnak hozzá, de az államnak fizetett adó miatt egyébként  fontosak. Az alacsony fedezet miatt érthető a lottótársaság óvatoskodása, bár véleményünk szerint egyébként nem vállalna komoly  üzleti kockázatot azzal, ha honlapján  közzétenné, hogy melyik sorsjegysorozatban mennyi  a már megtalált és a még bennlévő jackpot. A lépés marketingértéke kimagasló lenne, a valóságban pedig nehéz elképzelni azt a sorsjegy vásárlót, aki a vásárlás előtt  a cég honlapján  tájékozódik. Ismerünk azonban olyan külföldi példát is,  ahol a sorsjegyárusító helyeken  plakáton jelzik a kivitt és a bennlévő jackpotok számát.

 

Hogy mi lehetne a másik megoldás? Nos, például az, ha a játékszervező az eddiginél több (minimum tíz) jackpotot érő sorsjegyet rakna a sorozatba. Ennek azonban az lenne az „ára”, hogy vagy kevesebb nyereményt  fizetnének ki az alacsonyabb nyerőosztályokban, vagy kisebb lenne a jackpot értéke. A játékosok szempontjából azonban egyik sem tűnik túl jó megoldásnak, mert ők alapvetően azokat a sorsjegyeket szeretik, ahol sok kisebb nyeremény mellett komoly értékű jackpotok vannak. 

 

És hogy mennyibe kerülne a társaságnak, ha mégis kivonná a forgalomból a már jackpot nélküli sorsjegyeket? 

Egyrészt a legyártott sorsjegyek 10 százalékát ki kellene dobni, ez pár tízmillió forintot jelentene évente. Az árusítás  leállításakor lenne egy folyamatos (a jogszabályban meghatározotton felüli) túlfizetés a játékosok felé, de mivel a sorsjegyeknél a jackpot  részesedése a nyereményalapból jellemzően kicsi - most kalkuláljunk 3 százalékkal - és ennek 10 százaléka lenne a jogszabály által meghatározott visszafizetési arányon felül kifizetett nyeremény, ez így talán 10 millió forint.

Ha mindent összeadunk, akkor sincs az egész több, mint 50 millió forint. Ennyit „bukna” a Szerencsejáték Zrt, ha az utolsó jackpot megtalálásakor az egész sorsjegysorozatot kivonná a forgalomból. Ez a cég életében elenyésző összeg, ennyit  ennek a pozitív marketing üzenete is megérne. Ha pedig csak közzétenné honlapján a jackpotokról szóló információt - és a sorsjegyet továbbra is értékesítené - akkor az  már szinte ki sem mutatható összeg. 

 

A fentiek fényében kíváncsian várjuk, mit tartalmaz majd a Szerencsejáték Zrt. által említett, felelős játékszervezési elveket szem előtt tartó kommunikációs program.