Hírek
Egy új tanulmány szerint a játékfüggőket nem befolyásolja az úgynevezett “hajszál híján” élmény abban, hogy folytatják-e a játékot vagy sem.
A Journal of Gambling Studies című lapban nemrég megjelent új tanulmány rést üt azon a régi teórián, mely szerint a nyerőgép gyártók úgy tervezik a gépeiket, hogy azok akkor is csilingeljenek és zümmögjenek, mikor nincs pénzkifizetés a játékos számára. A korábbi tanulmányok azt sugallták, hogy ezek a jelek arra ösztönzik a szerencsejáték-függő játékosokat, hogy folytassák a játékot, jelezve, hogy „hajszál híján” megvolt a nyeremény, amely stimulálja az agy jutalomközpontját – írja a CalvinAyre.
A University of Alberta most megjelent tanulmánya (The Near‑Miss Effect in Slot Machines: A Review and Experimental Analysis Over Half a Century Later) szerint nem teljesen így van. A kutatók postagalambokat és emberi alanyokat is vizsgáltak egy szimulált szerencsejáték-környezetben, hogy meghatározzák reakcióikat, mikor egy nagy nyereményhez közelednek.
A tanulmány szerzői szerint kutatásuk eredményei „megkérdőjelezik azt az alapvető feltételezést, miszerint a ’hajszál híján’ ösztönzőkkel történő feltételes megerősítés növeli a szerencsejáték tevékenység tartósságát”, és azt sugallták, hogy „a ’hajszál híján’ kutatás már a kezdetektől tévedett”.
Noha a „hajszál híján” élmény összefüggésbe hozható némi megnövekedett agyi aktivitással és megnövekedett pulzusszámmal, a szerencsejáték folytatásának fokozott vágyával nincs konkrét kapcsolat. Ha a „hajszál híján”élmény valóban hosszan tartó szerencsejátékhoz vezet, „úgy tűnik, hogy a hatás korlátozott vagy gyenge.”
Jeffrey Pislak kutató azt nyilatkozta a Medical Xpress-nek, hogy ugyan a kaszinóknak rengeteg olyan eszközük van, amelyekkel ráveszik az embereket a pénzköltésre, „a legtöbb embernél a ’hajszál híján’ élmény nem része ezeknek”.
Pislak felhívta a figyelmet arra, hogy pusztán azért, mert csoportja tanulmánya nem tudta megismételni a ’hajszál híján’ effektust, „nem azt jelenti, hogy az embereket kevésbé veszélyezteti más módon történő kizsákmányolás.” Pislak arra ösztönözte a többi kutatót, hogy végezzenek további tanulmányokat annak meghatározására, hogy az utóbbi hét évtized szerencsejáték-függéssel kapcsolatos teóriái tényleges tudományon alapulnak-e.
Az emberek kiszámíthatatlanok
A múlt hónapban a Nemzeti Tudományos Akadémia Közleményei (PNAS) című folyóiratban közzétett egy másik tanulmány megállapította, hogy az egyének hajlamosak kockázatosabb döntések meghozatalára, amikor agyuk dopamintermelést szabályozó területe alacsony aktivitású.
A tanulmány elkészítése során 43 embert vizsgáltak meg MRI géppel, mely segítségével nyomon lehetett követni agyi aktivitásukat. Az alanyok szimulált szerencsejátékot játszottak, amelyben felkérték őket, hogy válasszanak az alacsony kockázatú / alacsony jutalmú „biztonságos”, vagy a magas kockázatú / magas jutalmú „kockázatos” opció közül.
A csavar az, hogy az alanyokat csak azokban a pillanatokban kérték a játékra, mikor agyuk dopamin központja a normálnál magasabb vagy alacsonyabb aktivitást mutatott a dopaminerg idegsejtekben. Megállapítást nyert, hogy az alanyok nagyobb valószínűséggel választják a kockázatos lehetőséget azokban a pillanatokban, amikor idegsejteik alacsony aktivitásúak.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az alanyok dopamintermelésének percenkénti változása az evolúció terméke lehet, lehetővé téve az emberek számára, hogy „kiszámíthatatlanabbak legyenek és jobban meg tudjanak birkózni a változó világgal.” Mindazonáltal az eredmények „hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy szánjunk időt a fontos döntések meghozatalára, mivel akár teljesen másképp is dönthetünk, ha akár csak néhány percet várunk.”
2,7 milliárdos online nyerőgép jackpotot pörgettek ki
Nem tudta, hogy nyert, Vegasban hagyta 71 milliós nyereményét
Ugyanazt az 1 millió dolláros jackpotot nyerte meg kétszer ugyanabban a kaszinóban
 |
 |
