Már lehet fogadni a következő magyar miniszterelnök személyére – de vajon érdemes?

2016-05-11
Az idei filmakadémiás díjkiosztás után megtudtuk, hogy a fogadóirodák meglehetősen nagy precizitással meg tudják jósolni, mit hoz a jövő, de vajon hasonló eredményességgel prognosztizálják a politikai eseményeket is?

 

Az Unibetnél lehet fogadni például az amerikai elnökválasztás kimenetelére: Hillary Clinton nyereményszorzója 1.38, Donald Trumpé 3.00, annak az esélye pedig, hogy a választás után Donad Trumpot elnöknek, Hulk Hogant pedig alelnöknek nevezik ki, 0,2% (501.0). Hulk Hogannak mint republikánus alelnöknek Trump nélkül valamennyivel nagyobb az esélye, 0,25% (401.0), ám a fogadóiroda listájában őt már csak sereghajtóként Mike Tyson követi (501.0) és ez sok mindent elárul arról, mint gondolnak az elemzők a valószínűségekről.

 

Az Unibetnél arra is lehet fogadni 2016. június 23-ig, hogy mi lesz az Egyesült Királyságban az EU-tagságról szóló népszavazás eredménye – egyelőre a maradás vezet (1.30), de a kilépés esélye sem elhanyagolható (3.30).

 

Magyar politikai esemény is van azonban az Unibet palettáján, a kérdés pedig az, ki lesz 2018. december 31-én Magyarország miniszterelnöke? Egyelőre hat név szerepel a listán: Orbán Viktor (1.08), Vona Gábor (6.50), Lázár János (11.00), Tóbiás József (18.00), Gyurcsány Ferenc (25.00), Más (81.00). 

 

Orbán Viktor a fogadóira szerint annyira esélyes, hogy szinte már fogadni sem érdemes rá, a versenyben második Vona Gábor, viszont a jelenlegi miniszterelnöknek inkább Lázár Jánostól kellene félnie, mint Gyurcsány Ferenctől, legalábbis ha hisz az esélyeket kiszámoló matematikusoknak.

 

Azonban a sport világából tudjuk, csodák mindig történhetnek és történnek is – a Leicester City első helyét például 5000-1 eséllyel kínálták a fogadóirodák még a szezon kezdetén, tehát a 81.00 odds mögött még bőven rejtőzhet egy igazi „fekete ló”, és győzhet a Más.

 

Egy biztos: az utóbbi időben a nemzetközi porondon az egyes politikai jelöltek háttéremberei egyre komolyabb figyelmet szentelnek a fogadóirodák oddsszainak alakulására. A legutóbbi választásokkor az angol miniszterelnök, David Cameron például azt nyilatkozta, hogy jobban figyeli a fogadási irodák oddsszait, mint a közvélemény kutatók adatait. 

A közvélemény kutatások ugyanis nagyon félrecsúszhatnak. A GBGC piackutató cég szakértője szerint, ha valakit egy közvélemény-kutató megállít az utcán, vagy felhív telefonon, nem valószínű, hogy az illető őszintén válaszol a feltett kérdésre. A legtöbb válaszadó nem szeretné megbántani a kérdező politikai nézeteit, és ezért nagyon gyakran azt mondják a kérdezőnek, amit az hallani szeretne. 

A Nottingham Trent University professzora, Vaugham Williams szerint a fogadási piac ugyanakkor a lehető legegyszerűbb formába tömöríti az összes ismert és rendelkezésre álló adatot: az odds-ba, és a politikai fogadásoknak ráadásul már-már történelmi múltjuk van:

 

  • Először 1868-ban lehetett fogadni politikai választásra, mégpedig a New Yorki tőzsdén, a Curb Exchange-en. Akkor az emberek 1 millió dollár (2012-es árfolyamon 200 millió dollár) értékben fogadtak az elnökválasztás végkimenetelére. Több mint 70 év alatt, 1869 és 1940 között, a fogadóirodák csupán egyszer tévedtek a győztes kilétét illetően.  

  • 1985-ben a Ladbrokes fogadhatóvá tette a Brecon and Radnor időközi választást. A híres Mori felmérés a Munkáspárt 18 százalékos győzelmét jósolta. A Ladbrokes ugyanakkor a Liberálisokra 4/7-es, a Munkáspártra 5/4-es oddsot ajánlott – és a Liberálisok győztek. 

  • A 2004-es amerikai elnökválasztási kampány során a felmérések vegyes képet mutattak: néhányan Kerry kétpontos, néhányan Bush négypontos előnyét jósolták. Az egyes államok fogadási piacain mind az ötven államban a favorit nyert. 

  • A 2006-os amerikai szenátusi választásokon a fogadási tőzsdék minden széket illetően száz százalékig pontos előrejelzést adtak.

  • A 2008-as amerikai elnökválasztáskor a felmérések különböző időpontokban különböző jelöltek győzelmét mutatták. A fogadási tőzsdék piacán a választás napján Obama elnök 1/20-on állt …

  • A közvélemény kutatások a 2014-es skót referendum alkalmával is kívánnivalót hagytak maguk után, mikor a szavazáson egyszerűen csak igent vagy nemet kellett mondani. A szavazást megelőző héten a Panelbase-nél a „Nem” szavazatok vezettek 1 százalékkal, a YouGov-nál és az ICM-nél pedig az „Igen” állt nyerésre 2 illetve 7 százalékkal. Végül a „Nem” győzött, 10,6%-kal - ahogyan azt a fogadási piacok kezdettől fogva jósolták. A William Hillnél egy ügyfél 900.000 fontot tett fel 1/5-ös odds mellett, és 193 ezer fontot nyert.

  • Vaughan Williams professzor végkövetkeztetése az, hogy azok, akik figyelmen kívül hagyják a fogadási piacokat, rá fognak fizetni, ahogyan az a 2004-es Bush – Gore választások idején is történt. A legtöbb közvéleménykutató szerint Floridában ugyanis olyan szorosan álltak a jelöltek, hogy nem tudták megjósolni a végeredményt. Ezzel szemben a fogadóirodáknál Bush könnyedén nyerésre állt. Ha a demokraták vették volna a fogadóirodák adását, csapataikat Ohióba küldhették volna - ahol a fogadási piac azt mutatta, hogy a jelöltek pengeélen táncolnak – nem pedig az eleve veszett ügynek tekinthető Floridába. Ha pedig Gore megnyerte volna Ohiót, ő lett volna az Egyesült Államok elnöke, és a világtörténelem egész másképp alakulhatott volna…

Nem kizárt tehát, hogy a következő magyar miniszterelnök megválasztásakor már itthon is komoly figyelmet kapnak a fogadóirodák által kínált nyereményszorzók, melyeket itt lehet nyomonkövetni

 

 
Címkék: fogadás,