Magyarország bukta a harmadik legnagyobbat a kelet-európai államok közül

2015-11-30
A GBGC tanácsadó cég szerencsejátékipari szakértője a kelet-európai piacot vesézte ki a közelmúltban egy máltai szemináriumon, melyből érdekes adatokat tudhatunk meg.

 

Tihana Jurican előadásából kiderült, hogy a legtöbb kelet-európai országban a recesszió előtti utolsó évben, 2008-ban tetőzött a szerencsejátékokból származó tiszta játékbevétel. Az általa megvizsgált 14 ország közül csupán 2 kivétel volt ez alól: Lettország és Észtország, ahol a játékbevétel 2007-ben volt a legnagyobb, 2008-ban pedig már csökkenni kezdett. 2014-re a legtöbb kelet-európai ország már messze a 2008-as szint alatt teljesített a játékbevétel tekintetében, és csak Litvánia valamint Montenegró bevétele haladta meg kis mértékben a 2008-as szintet. Lengyelország kapta a legnagyobb pofont, a játékbevétel itt több mint 50%-kal esett a csúcsévhez képest; őket követte Bulgária 45%-kal, majd Magyarország 43%-kal.

 

Ezen országokban a kaszinókon kívüli nyerőgépek szektora szenvedte el a legnagyobb csapást, amiket Magyarországon 2013-ban tiltottak be, Lengyelországban pedig 2016-tól kezdve követik a példát. A bolgár nyerőgép szektor is nagy pofont kapott – igaz, itt nem tiltották be teljesen a gépeket, de magasabb adókat és dohányzási tilalmat vezettek be. A válság elsöprő hatással volt az iparágra, új adókat és jogszabályokat hozott magával, miután az államkincstári bevételek is csökkentek. A GBGC előrejelzése szerint 2019-re a 14 országból csupán 7 olyan lesz, ahol a játékbevétel magasabb lesz, mint a 2008-as: Horvátországban, a Cseh Köztársaságban, Észtországban, Lettországban, Montenegróban, Szerbiában és Szlovákiában.

 

Játékhajlandóság

 

Egy ország játékhajlandóságának egyik mutatója, hogy a GDP mekkora hányadát adja a szerencsejátékból származó bevétel. Jurican az Egyesült Királyságot vette viszonyítási alapként, ahol hosszú hagyományai vannak a szerencsejátéknak, míg Kelet-Európában a lottójátékokon kívüli többi szerencsejátékot csak a kilencvenes évek elején legalizálták. A lenti grafikonon látható, hogy 6 országban is magasabb a játékhajlandóság, mint az Egyesült Királyságban, egy további országban pedig közel ugyanannyi (a GDP 0,6 százaléka). Lengyelországban adja a GDP legkisebb százalékát a szerencsejáték (0,17%), mely legnagyobbrészt annak köszönhető, hogy kevés a földi szerencsejáték helyszín, az online piac pedig még gyermekcipőben jár. Lettországban, Szlovákiába, Szlovéniába és Horvátországban másrészről nagyon magas a játékhajlandóság: 2014-ben a GDP 0,8 százalékát biztosította a szerencsejáték szektor.

 

 

E-szerencsejáték

 

A Jurican által megvizsgált valamennyi országban legális a sportfogadás, és a legtöbben az online kaszinókat is engedélyezték. Azonban az országok csupán fele nyitotta meg a piacot a külföldi cégek előtt, ami meglepő, tekintettel, hogy legtöbbjük tagja az EU-nak, melynek az egyik legfontosabb szabálya a szolgáltatások szabad áramlása. Ezen 7 ország közül Lengyelországban, Szerbiában és Szlovákiában még nincs külföldi liszensz, leginkább azért, mert csak nemrég nyitották meg a piacukat. Ez azt jelenti, hogy pillanatnyilag csak négy országban – Bulgáriában, Romániában, Észtországban és Lettországban vannak aktívan jelen külföldi szolgáltatók. A kelet-európai országok továbbra is célpontjai a különböző offshore helyszínekről üzemelő nagy online szerencsejáték vállalatoknak, de csak 5 országban alkalmaznak velük szemben blokkolást.

 

Ország

Online sportfogadás

Online kaszinó

Nyitott a külföldi cégek számára

Blokkolás

Bulgária X X X X
Cseh Köztársaság X X    
Észtország X X X X
Horvátország X X    
Lengyelország X   X  
Lettország X X X X
Litvánia X X    
Macedónia X      
Magyarország X X   X
Montenegró X X    
Románia X X X X
Szerbia X   X  
Szlovákia X X X  
Szlovénia X      

 

Jurican előadása végén kihangsúlyozta, hogy a kelet-európai régió piacai jelenleg még kialakulóban vannak. Még gyerekcipőben járnak, így van hely az új márkák számára. A növekedés viszonylag gyors ütemű, de az újoncoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a szabályzás bonyolult, a piacralépés költséges, és türelmesnek kell lenniük, mivel a jogalkotási folyamat meglehetősen lassú. Példaként Jurician itt Romániát említette, ahol például 5 év telt el a jogszabály megalkotása és az első online liszenszek kibocsátása között...

 
Címkék: piaci információ,