Ma tárgyalja az Alkotmánybíróság a szerencsejáték törvényre érkezett panaszt

2015-02-23
Az Alkotmánybíróság előtt a szerencsejátékban történő részvétel közvetítő tevékenységének szervezéséről szóló befogadhatóság vizsgálata.

 

Az Alkotmánybíróság napirendjén szerepel a "A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 2. § (7) bekezdése „szerencsejátékban történő részvételre közvetítő tevékenység” szövegrészének és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.K.31.551/2013/13. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata."

 

Az indítványozót a bíróság engedély nélkül szervezett szerencsejátékban történő részvételre vonatkozó közvetítői tevékenység folytatása miatt bírsággal sújtotta.

 

Az indítványozó állítja: sem a törvény, sem a végrehajtására szolgáló rendeletek, sem más jogszabály nem határozza meg, hogy mi minősül szerencsejáték közvetítő tevékenységnek, ami ellentétes az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből eredő jogbiztonság követelményével. Kifejti, hogy mivel a Törvény 2. § (7) bekezdésének "szerencsejátékban történő részvételre közvetítő tevékenység” fordulata nem értelmezhető pontosan, így az azon alapuló büntetőjogi rendelkezés (Btk. 360. §) pontos értelmezése sem lehetséges, ezért a jogszabályi rendelkezés ellentétes az Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdésében foglalt nullum crimen sine lege elvvel.

 

Álláspontja szerint nem kiszámítható és előrelátható a közigazgatási szankció alkalmazása, mert az állami adóhatóság akár 100 millió Ft bírságot is kiszabhat a bizonytalan jogi fogalom alkalmazása során, emiatt sérülhet a XII. cikk (1) bekezdésében foglalt vállalkozáshoz való jog. Az indítvány teljes szövege itt olvasható.