Közel félmilliárd forint bírságot szabott ki tavaly a NAV szerencsejáték ügyben

2013-05-27
A sorsolásos játékok esetében kiszabott bírságok aránya növekedett idehaza tavaly a legnagyobb mértékben. A betiltások ellenére szintén emelkedés volt tapasztalható e téren a pénznyerőknél. A kártyatermek esetében csökkenés mutatkozott, míg a három hazai játékkaszinót 2012-ben egyszer sem bírságolta meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Szerencsejáték Felügyeleti Főosztálya.

 

A NAV Sajtó- és Kommunikációs Főosztályának tájékoztatója szerint a sorsolásos játékok esetében 2012-ben több mint kétszeresére emelkedett a kiszabott bírságok összege az előző évihez képest. Amíg 2011-ben még 6,3 millió forint értékben büntetett ezen a területen a szerencsejáték felügyelet (SZEF), addig tavaly már összesen 13,6 millió bírságot szabott ki – az ellenőrzések száma egyébként itt 40 százalékkal emelkedett (261-ről 368-ra), míg a bírságoló határozatok száma alig változott. 

 

A sorsolásos játékokkal összefüggésben meghozott szankciós döntések, így a bírságszankciók esetében a NAV tájékoztatása szerint nem csak az engedélyezett sorsolásos játékokkal – ilyenek például a lottó, a kaparós sorsjegyek, a Kenó és a Joker –, hanem az engedély nélkül, sorsolásos konstrukcióban szervezett szerencsejátékokkal – hétköznapi nevükön tombolákkal – összefüggésben keletkezett döntések adatai is szerepelnek. Az ilyen határozatok között előfordulhatnak olyanok, hogy a rendszeres sorsolásos játékok (pl. lottók) szervezője – Magyarországon ez kizárólag a Szerencsejáték Zrt. – tevékenységével megsérti a szerencsejáték-törvényben, vagy annak végrehajtási rendeletében foglaltakat, esetleg mulasztást követ el, például eltér a felügyelet által jóváhagyott játéktervtől. Szintén ide tartozik az is, ha a nem engedélyezett, de konstrukciója alapján sorsolásos elemet is magában foglaló szerencsejátéknak minősülő játék, például tombola szervezőjét tiltott szerencsejáték szervezése miatt elmarasztalják. Bár az ilyen, nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék nem engedélyköteles szerencsejáték, ám annak szervezőjét az állami adóhatóság felé bejelentési kötelezettség terheli.

 

A sorsolásos játékokon belül a bírságszankciók döntő többségét éppen az utóbbi területen, vagyis az engedély nélküli, sorsolásos konstrukcióban megvalósított szerencsejátékok, tehát a tombolák szervezőivel szemben, e tevékenységükre tekintettel hozta meg a felügyelet. Azzal kapcsolatban, hogy ezek a bírságolások mely játékszervezőket érintették, további részleteket nem árult el a NAV.

 

A SZEF ellenőrei tavaly is leginkább a pénznyerő automatásokra fókuszáltak, s bár a három magyarországi kaszinót kivéve október közepétől betiltották ezek működtetését, így is a 2011-esnél valamivel több, szám szerint 15.426 ellenőrzést végeztek el ebben a szektorban. Miközben a bírságoló határozatok száma 1.242-ről 1.357-re, tehát kilenc százalékkal emelkedett, addig a kiszabott büntetések értéke 262 millióról közel a másfélszeresére, 383 millióra ugrott. Egyébként ez tette ki az összes szerencsejáték-felügyeleti bírságok több mint kétharmadát. 

 

Próbáltak, de nem tudtak kifogni a kártyatermeken, arányaiban ezek ellenőrzése emelkedett a legnagyobb mértékben, több mint másfélszeresére, a bírságoló döntések száma azonban stagnált, a kiszabott bírságok összege pedig 10 millióval visszaesett, 2012-ben 22 millió forint volt. 

 

Nem történt jelentős változás az ajándéksorsolások terén: némileg kevesebb ellenőrzés mellett nőtt a bírságolással végződött esetek száma, és azok értéke összességében csak 200 ezer forinttal emelkedett. Az ajándéksorsolás szintén a szerencsejáték-törvény hatálya alá tartozó, de szerencsejátéknak nem minősülő, úgynevezett bejelentés-köteles játék, amelynek szervezői körére a törvény nem állapít meg a sorsolásos játékokhoz hasonló korlátozásokat. 

 

Egy játék egyébként kizárólag akkor vehető nyilvántartásba vásárlással vagy szolgáltatás igénybevételével egybekötött ajándéksorsolásos akcióként, ha olyan személy vagy társaság szervezi, amely rendszeresen, saját nevében áruk, szolgáltatások értékesítését végzi, és a játék keretében a vásárlónak a meghatározott értékű, mennyiségű vagy fajtájú áru megvételekor vagy szolgáltatás igénybevételekor kapott sorsjegy nyilvános kihúzása esetén áru vagy szolgáltatás formájában nyereményt kell adnia.

 

A fogadások esetében szinte azonos számú vizsgálat mellett – a 2011-ben tapasztalt kettővel szemben – tavaly csak egy olyan esetet találtak az ellenőrök, amelynél bírságot kellett kiszabniuk. Ennek mértéke félmillió forint volt. 

 

A kimutatás szerint a legszabályszerűbben a kaszinók működtek, hiszen a három magyarországi szerencsejáték „intézményt” a tavalyi évben megtartott 283 ellenőrzés során egyetlen egyszer sem bírságolták meg. 

 

A szerencsejáték-felügyelet munkatársai 2012 során összesen 76 alkalommal kezdeményeztek szabálysértési eljárást, valamennyi esetben pénznyerősök ellen.  A teljes magyar szerencsejáték-piacon az elmúlt esztendőben összesen 425 millió forint bírságot szabtak ki, ez 116 millió forintos emelkedés az előző évhez képest. A baj csak az, hogy míg ezekből 2011-ben 208,7 millió, addig tavaly csak mindössze 129 millió forint folyt be az államkasszába.

 

 

És ha már a szerencsejáték-piaci állami bevételek kerültek szóba, érdemes megemlíteni, hogy 2013-ban eddig hónapról hónapra csökkent a befolyt játékadó összege, s az márciusban alig haladta meg a 3 milliárd forintot. A januári érték azért lényegesen – nagyjából 1 milliárddal – magasabb, mert akkor folytak be a törvény által előírt egyszeri játékadó befizetések. Tegyük még gyorsan hozzá, hogy a tavalyi értékekhez képest azért jelentős a visszaesés, mert míg tavaly április végén még közel 5000 működött, addig jelenleg már csak 356 darab pénznyerő automata üzemel Magyarországon – valamennyi a már említett három játékkaszinóban.  

A NAV 2012. január – 2013. március időszaki nettó játékadó bevétele a következők szerint alakult: