Kiket érdekelhet a kaszinóosztás?

2013-12-03
Kik tehetik meg ma Magyarországon, hogy kaszinóért folyamodjanak a miniszterhez? És vajon ha megtehetik, akkor meg is teszik?

Az Origo beszélt több, a szerencsejáték-üzletben korábban, illetve jelenleg is érdekelt cég képviselőjével, akik úgy számolnak, hogy nem lesz nyilvános pályázat, hanem a megbízhatóak közül kerülnek majd ki a befutók. Szerintük az Országgyűlés biztosan nem alkotta volna meg ezt a kategóriát, ha hagyományos úton akarná pályáztatni az üzemeltetőket. Ezért most leginkább azon igyekszik mindenki, hogy megbízható szerencsejáték-szervezőnek minősüljön, és pályázaton kívüli ajánlatot tehessen a nemzetgazdasági miniszternek.

 

Ez azonban nem annyira egyszerű, hiszen még a legtisztábban működő szerencsejáték-szervezők közül is sokan halmoztak fel adóhátralékot közvetlenül a játékgépek betiltását megelőzően. Ennek oka főleg az, hogy amikor nyilvánvalóvá vált, hogy 2012. október 9-én leáldozik a játékautomatáknak, több játékterem-tulajdonos úgy döntött, hogy az októberi játékadót már nem fizeti be. Még azok is rosszul jártak, akik arányosították az adó mértékét, és 10 nap működésért csak az egyhavi adó harmadát utalták, a törvény ugyanis előírja, hogy ha egy játékgép akár egyetlen napot is működik, az egész havi játékadót be kell fizetni utána.

 

Van azonban több kisebb, csak néhány gépet üzemeltető cég, amely befizette a 2012. októberi játékadót is. Ők azok, akikre most hajtanak a komoly infrastruktúrával rendelkező, de adóhátralékot felhalmozó nagyobb vállalkozások, amelyek a saját nevükben nem küldhetnének koncessziós ajánlatot a Nemzetgazdasági Minisztériumba. A piacot ismerő forrásaink szerint jelenleg is zajlik az ilyen, jó hírben maradt kis cégek felvásárlása.

 

Kinek érné meg?

 

Az adótartozási szabálytól eltekintve a korábbi játékterem-tulajdonosok nyilvánvaló előnyökkel rendelkeznek. A cégek vezetői komoly kapcsolati tőkével rendelkeznek, kiigazodnak a magyar jogszabályok között, ráadásul sokuk nem adta el minden nyerőgépét, raktáraikban automaták százai várják az újrakezdést.

 

Valódi verseny tehát valószínűleg azok között a régi vállalkozások között lesz majd, amelyek bevételek nélkül is el tudtak vegetálni az elmúlt egy évben. Ez kétféleképpen volt lehetséges: ha a szerencsejáték-szervező egy nagyobb nemzetközi lánc részeként működött, az anyavállalat pedig nem zárta be itteni cégét annak reményében, hogy egyszer majd visszatérhet a magyar piacra, és abban az esetben, ha a magyar tulajdonosnak nem csak a szerencsejáték-iparból származtak bevételei, így fenn tudta tartani szerencsejáték-szervező vállalkozását.

 

Az előbbire lehet példa az Admiral játéktermeket üzemeltető osztrák Novomatic vagy a német Gauselmann-csoporthoz tartozó Merkur Hungary. A Novomatic egyébként nyerőgépek és nyerőgép-tartozékok gyártásával is foglalkozik, magyarországi jövőjükre vonatkozó kérdéseinkre pedig azzal válaszoltak, hogy kaszinóüzemeltetésben a szerintük bizonytalan jogszabályi környezet miatt egyelőre nem gondolkodnak, inkább gépek és kaszinómenedzsment-rendszerek bérbeadásával szeretnének piacon maradni. A Magyarországon 1996 óta jelenlévő Merkur Hungary szintén beszállhat a versenybe, de korábbi 14 termük bezárása és dolgozóik többségének kényszerű elküldése őket is súlyosan érintette.

 

Az Opten cégadatbázis szerint az egykor 14 játéktermet, köztük a híres budapesti Lidót működtető Game World is létezik még, bár honlapjukon egy meglehetősen borús, 2012. októberi búcsúzó szöveg fogadja a látogatót.

 

A potenciális indulók között van a debreceni focicsapat, a DVSC tulajdonosa, Szima Gábor cégcsoportja is. A Szima-birodalom több lábon áll, a Loki révén a sportból is származnak bevételei, emellett szállodákat is üzemeltet. Szima szerencsejátékos cégeinek többsége a cégadatbázis szerint még aktív, így az MSZ Kaszinó és a Gold Run Kft. is. Az üzletembert próbáltuk elérni, céges érdekeltségeinek küldött megkereséseinkre azonban eddig nem reagált.

 

A tiltás előtt szintén nagy, magyar tulajdonú hálózat volt a Central Casino is. Míg Szima inkább a keleti régióban, az 1995-ben alapított Central Casino cégcsoport elsősorban az ország nyugati részén volt komoly szereplő. Az Opten cégadatbázis szerint a cég jelenleg felszámolás alatt áll, persze ettől még lehetséges, hogy egy másik vállalkozáson keresztül hatalmas infrastruktúráját felhasználva a Central visszatérjen a szerencsejáték-bizniszbe.

 

Csötönyi Sándor, a Central Casino vezérigazgatója az Origo kérdéseire azt mondta, hogy a cégen belül még nem dőlt el, hogy megpróbálkoznak-e a kaszinónyitással, de "a tulajdonosi körben vannak emberek, akik szeretnének visszatérni a szerencsejáték-üzletbe". A Central raktáraiban ma is 1500 nyerőgépet tárolnak, amelyeket bármikor újra be tudnak üzemelni.

 

Addig hová?

Nem világos, hogy mikor dől el a koncessziók sorsa, de az eljárási határidők miatt január közepe előtt valószínűleg nem lesz döntés. Az új kaszinók megnyitásáig három helyre mehetnek azok, akik kipróbálnák a szerencséjüket. A Szerencsejáték Zrt. Tropicanája és az egy luxemburgi cég tulajdonában álló Las Vegas Casino a fővárosban működik, egy osztrák szerencsejáték-szervezőnek pedig Sopronban van kaszinója.

 

Utóbbi megy a legrosszabbul, de 2012-ben még így is 22 millió volt a Casino Sopron adózott eredménye 1,2 milliárdos forgalom mellett. A Tropicana és a Las Vegas viszont tényleg szárnyal: előbbi 1,9 milliárdos bevétellel 747 millió forintos nyereségre tett szert tavaly, utóbbi pedig 3,9 milliárdos forgalommal 581 milliós adózott eredményt produkált. 

 

Forrás: origo.hu

Címkék: kaszinó,