Kérdések és válaszok a trafiküggyel kapcsolatban

FRISSÍTETT! Már el is fogadták a közérdekű adatközlés újraszabályozását
Az ellenzék és a Transparency International a hírportálokkal összefogva nyilvánossá tételt követelnek, a kormány erre hirtelen szigorítana a nyilvánosságra hozatal feltételein. Gyulai Zsolt az elbírálás tisztaságát bizonygatja, pedig ott sem volt. Összefoglaló.

 

Az elmúlt hónapokban kimelt figyelemmel követtük a nemzeti dohányboltok koncessziójára kiírt pályázatok történéseit, hiszen azokban szerencsejáték árusítására is lehetőséget ad a törvény. Most mindenki erről beszél, egyik oldal a korrupciót, másik oldalon a fiatalkorúak védelmét látja benne, és ezt is hangoztatja.

 

Nyilvánosságra hozatalt kérnek

 

A trafikpályázatok nyilvánosságra hozatalát közérdekű adatigényléssel kérte hétfőn több szervezet, valamint hírportál, köztük a Transparency International (TI) Magyarország - közölte a jogvédő szervezet az MTI-vel.

Közleményük szerint az atlatszo.hu oknyomozó portál, a hvg.hu, az index.hu, a K-Monitor Közhasznú Egyesület, az origo.hu és a Társaság a Szabadságjogokért Egyesület az adatokat egyszerre kérte a nemzeti fejlesztési minisztertől és a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-től.

A TI Magyarország álláspontja szerint a trafiktörvény megalkotása, valamint a pályázatok lebonyolítása során felmerült problémák súlyos korrupciós lehetőséget mutattak. A jogvédő szervezet szerint a trafiktörvény azt bizonyítja, hogy a korrupció rendszerszintű, mert javarészt kormány közeli érdekcsoportok kapták meg a biztos bevételt jelentő lehetőségeket. Hozzáteszik, a koncepciót és magát a törvényjavaslatot "az akkori frakcióvezető barátja" készítette, akinek "üzleti érdeke fűződik az új szabályozáshoz".

A pályázatok és mellékletei, valamint a bírálat menete és dokumentumai nem nyilvánosak, így nem lehet megállapítani, hogy az elbírálás korrekt volt-e - fűzik hozzá.

A TI Magyarország szerint a trafiktörténet az úgynevezett state capture tipikus példája, amikor közhatalmi döntéshozatalt a közérdek helyett magánérdekek vezérelnek, centralizált, jól kidolgozott rendszerben. Kifejtik: a konstrukció lényege, hogy az így megalkotott jogszabályok legálissá teszik a visszaéléseket. 

A Transparency International felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarország a múlt héten mutatta be Londonban a Nyílt Kormányzati Együttműködés keretében tett antikorrupciós vállalásait. A jogvédő szervezetnél úgy vélik, a nemzetközi közösség előtt bemutatott kormányzati akcióterv intézkedései messze nem alkalmasak az ilyen típusú visszaélések megfékezésére.

 

Gyulai Zsolt az elbírálás tisztaságát bizonygatja

 

A dohány-kiskereskedelmi koncesszió pályázati rendszer világos feltételeket szabott a kiírásban, a pályáztatás mindenben megfelel a törvényeknek, július elsejétől pedig beindul a nemzeti dohányboltok új rendszere - mondta Gyulay Zsolt, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. vezérigazgatója hétfőn az MTI-nek.    

Kifejtette: már a törvény megalkotásakor, a pályázat kiírásakor látszott, sokan nem érdekeltek abban, hogy július 1-jével felálljon az új rendszer. Az 5000 nyertes mellett 10 000 vesztes van, és a döntések indulatot kavartak - jegyezte meg.

Senki sem ígérte, hogy minden régi trafikos nyertes lesz, a pályázati kiírás tiszta volt, mindenki számára elérhető, a tenderen pedig bárki indulhatott - hangsúlyozta a vezérigazgató.

Elmondta, hogy a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. készítette elő a beérkezett anyagokat bírálatra, a döntést a bíráló bizottságok hozták meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumon belül.

A bizottságokat a minisztérium hozta létre szakértőkből, a testület összetételéről pedig azért nem adnak információt, hogy megóvják őket az esetleges rosszindulatú zaklatástól. A döntést hatvan nap alatt hozták meg, ami komoly feladatot jelentett, és a nyertes 5400 névben "sok mindenkit fel lehet fedezni, főleg ha kifejezetten az a szándék, hogy hergeljék a veszteseket". 

A pályázatértékelésében a legnagyobb az üzleti terv súlya volt, 50 százalékos. Ezeket is egy bíráló bizottság pontozta a meghatározott szempontrendszerek szerint - mondta Gyulay Zsolt.

Magyarországon korábban mintegy 200 olyan trafik működött, amely kifejezetten dohánytermékeket árusított, és mintegy 700-ra tehető a dohányt és alkoholt árusító kiskereskedelmi egységek száma. Ehhez képest most a dohánykiskereskedők szövetségének adatai szerint 1400 tagjukból 499-en nyertek koncessziós jogokat. Eddig a dohánykiskereskedelem 75-80 százaléka multinacionális cégeknél, benzinkutaknál volt, most 100 százalékban átkerül családi vállalkozások kezébe, és ez az érdeksérelem fő oka - tette hozzá. 

Az első körben eredménytelennek nyilvánított pályázatokkal érintett mintegy 1400 településre március 29-én jelent meg a pályázati felhívás. Úgy vélte: várhatóan nagy lesz az érdeklődés, és a helyszínek nagy részében elkel a koncesszió. Hozzátette, hogy később derül ki, hogy hol kell élni a mozgóárusítás lehetőségével. 

A termékkör bővítése és a 10 százalékos fix árrés mellett mindenhol megéri dohányboltot nyitni - hangsúlyozta Gyulay Zsolt.

 

A parlamentben is folyik a vita

 

Az azonnali kérdések és válaszok órájában elhangzott az MSZP részéről a kérdés: mikor lehet megtekinteni a trafikos pályázatokat?

Ipkovich György (MSZP) arról beszélt, hogy a Vas megyei trafik-koncessziós pályázatok "siralmas eredménnyel" zárultak. Adatokat sorolva elmondta, hogy Szombathelyen negyvenből kettőt, Körmenden hatból egy helyet nyert el helyi pályázó, míg Kőszegen egyetlen koncesszió sem jutott az ott élőknek.

Szavai szerint ellehetetlenednek azok a vállalkozások, amelyeknek egyik pillére a dohányértékesítés volt. A képviselő azt kérdezte, hogy mikor tekinthet bele a pályázatokba.

A válaszadó Fónagy János azt kérte, hogy várják meg a pályázati eljárások végét. Hozzátette: azt is szeretné, ha a pályázatok ostorozása mellett az ellenzék figyelembe venné annak közegészségügyi céljait is. 

 

A kormány közben kivételes sürgős eljárással tárgyalta meg az információk kiadását szigorító törvényt

  

A jövőre életbe lépő új polgári törvénykönyvből (Ptk.) kimaradt úgynevezett üvegzsebszabályokat is tartalmazza az információs önrendelkezési jogról és szabadságról szóló törvénymódosítás - mondta az előterjesztők nevében a fideszes Vas Imre hétfőn, a kivételes sürgős eljárással tárgyalt javaslat összevont általános és részletes vitájában.

A kormánypárti politikus hangsúlyozta, a törvényjavaslat a közérdekből nyilvános adatok esetében a célhoz kötött adatkezelés alapelvét érvényesíti, mivel vannak olyan "visszaélésszerű adatigénylések", amelyek ellehetetlenítik egy-egy szerv működését.

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár elmondta, a kormány a törvényjavaslat vasárnapi benyújtása óta még nem tárgyalta azt, annak támogatását azonban megelőlegezi. Mint mondta, az ellenzéki pártok "hisztérikusan reagáltak" arra, hogy a Ptk. nem tartalmazza az üvegzsebszabályokat, így most abban reménykedik, hogy ők is megszavazzák a jelenleg hatályos szabályok új helyen történő megfogalmazását.

A szocialista Bárándy Gergely felszólalásában úgy fogalmazott, a változtatásnak egyetlen oka, hogy a kormánynak ne kelljen kiadnia a trafikpályázatok dokumentációit. "Teljesen hülyének ne nézzenek minket" - fogalmazott, hozzátéve: a kabinet szégyenteljes dolgot művelt, a nyilvánosság pedig a törvényjavaslat ellenére megtudja majd az igazságot.

 

A javaslatot már el is fogadták

 

A polgári törvénykönyv (Ptk.) helyett az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szabályozza a közérdekű adatszolgáltatást az új polgári jogi kódex jövő március 15-ei hatályba lépésétől. 

Az erről szóló, vasárnap benyújtott fideszes indítványt hétfőn kivételes sürgős eljárásban tárgyalta meg, kedden pedig már el is fogadta az Országgyűlés kormánypárti szavazatokkal.

Az új, jövő tavasszal hatályba lépő Ptk. nem tartalmazza a 2003-as úgynevezett üvegzsebtörvény rendelkezéseit, amelyek az üzleti titok fogalma alól tesznek kivételeket. A kormány ugyanakkor már korábban jelezte, hogy a kódex hatálybalépése több ezer jogszabály módosításával jár, ezek között lesz majd az adatvédelmi törvény is.

Az előterjesztés szerint az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal köteles ellenőrizni a közfeladatot ellátó szerveket, a közérdekű adat megismerésére irányuló igény pedig nem eredményezhet az ellenőrző szervek jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést.

Az indoklás ezt azzal egészíti ki, hogy azokat a "visszaélésszerű adatigényléseket", amelyek során az igénylő "általánosságban kér mindenféle adatot", és ezzel az adatkezelő működését jelentős mértékben és hosszú időre akadályozza, nem kell teljesíteni, helyette pontosításra hívhatják fel az igénylőt.

Ebből és a kivételes eljárási rendből a hétfői vitában a felszólaló ellenzéki képviselők mindegyike - az MSZP-s Bárándy Gergely, az LMP-s Schiffer András, Karácsony Gergely (Párbeszéd Magyarországért) és a jobbikos Apáti István - azt olvasta ki, hogy a kormányoldal korlátozni akarja a trafikpályázatok megismerhetőségét. Ezt az előterjesztők nevében Vas Imre és Répássy Róbert igazságügyi államtitkár is cáfolta.

Az ellenzék azt is kifogásolta, hogy a változtatásokat a már folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

 

Forrás: MTI

 

Címkék: dohánykoncesszió,