Hagyományos kaszinó alapításának feltételei

A játékkaszinók alapításának, működtetésének feltételeit a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) valamint, az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 32/2005. (X.21.) PM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) tartalmazza.

 

A játékkaszinóban szervezett szerencsejáték állami monopólium, így ilyen tevékenységet folytatni csak az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, illetve 100%-ban állami játékszervező tulajdonában lévő gazdasági társaság útján, vagy az állam által átengedett koncesszió alapján lehetséges. A koncesszióban történő játékkaszinó üzemeltetési jogának elnyerését a nemzetgazdasági miniszter erre vonatkozó pályázati kiírása előzi meg.

  

A játékkaszinók I. vagy II. kategóriájúak:

I. kategóriába tartozó játékkaszinónak minősül az a játékkaszinó, amelyben legalább 100 db játék és/vagy kártyaasztal, valamint legalább 1000 db pénznyerő automata üzemel. 

II. kategóriába tartozó játékkaszinónak minősül az a játékkaszinó, amely nem minősül I. kategóriájúnak. II. kategóriájú játékkaszinóban a játék- és kártyaasztalok, valamint a pénznyerő automaták üzemeltetésén kívül más kaszinójáték nem szervezhető.

 

A törvényi előírás szerint az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott egyes tervezési- statisztikai régiókban a nemzetgazdasági miniszter egyidejűleg egy koncesszióban vevőnek, az állam többségi részesedésével működő gazdasági szervezetnek vagy az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságnak engedheti át az I. kategóriába sorolt játékkaszinó működésének jogát.

A koncessziós pályázat kiírásához a játékkaszinó helye szerint érintett önkormányzat képviselő-testületének, Budapesten a fővárosi önkormányzat közgyűlésének egyetértése is szükséges.

A nemzetgazdasági miniszter a koncessziós pályázat nyertesével köti meg a játékkaszinó működtetésére vonatkozó, határozott időre - de I. kategóriájú kaszinó esetén legfeljebb 20 évre, II. kategóriájú kaszinó esetén legfeljebb 10 évre - szóló koncessziós szerződést, melyet külön pályázat kiírása nélkül egy alkalommal, eredeti időtartamának legfeljebb felével meghosszabbíthat. A koncessziós jogot elnyerőnek a Szjtv-ben meghatározott olyan gazdasági társaságot (koncessziós társaság) kell alapítania, amelyben a társaság megalakulásakor és tevékenysége alatt is a részvények, üzletrészek, illetőleg szavazatok többségével rendelkezik, és kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a koncessziós szerződésben meghatározott követelményeket a gazdasági társaságban tulajdonosként érvényesíteni fogja. 

 

A koncessziós jog tulajdonosának koncessziós díjat kell fizetnie, mely:

  • A koncessziós díj minimuma 2013-ban Budapesten és Pest megyében I. kategóriájú játékkaszinó esetében egységenként 631,2 millió forint,
  • II. kategóriájú játékkaszinó esetében 368,2 millió forint lesz. Pest megyén kívül az I. kategóriájú játékkaszinó koncessziós díja 526 millió, a II. kategóriájú játékkaszinó 52,6 millió forint.

(A koncessziós díjat évente valorizálni kell.) 

 

A játékkaszinó üzemeltetéséhez szükséges mindezeken túl a NAV Szerencsejáték Felügyeleti Főosztálya (a továbbiakban: SZEF) engedélye is, melyet a koncessziós jog birtokában történő üzemeltetés esetén a koncessziós szerződés megkötése, az állami monopóliumként üzemeltetőnek pedig a nemzetgazdasági miniszter hozzájáruló nyilatkozatának beszerzése után kell megszerezni.

 

I. kategóriába tartozó játékkaszinót kizárólag e célból létrehozott, legalább 1 milliárdII. kategóriába tartozó játékkaszinót kizárólag e célból létrehozott, legalább 100 millió forint, a fővárosban és Pest megyében üzemeltetett játékkaszinó vonatkozásában legalább 300 millió forint alap- vagy törzstőkével rendelkező gazdálkodó szervezet (gazdasági társaság) működtethet. 

 

Játékkaszinó hírközlő eszköz és rendszer útján nem működtethető.

A működtetés során kaszinójáték hírközlő eszköz és rendszer útján nem folytatható.

 

A játékkaszinó játékadója - ideértve a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatát is - a havi tiszta játékbevétel 30%-aA tiszta játékbevételt növeli a tárgyhóban elfogadott borravaló 50%-a.

 

A SZEF engedély kiadására, továbbá a szervezői tevékenységre vonatkozó részletes feltételeket a Szjtv. és a Vhr. tartalmazza. 

Az engedélyezési kérelemhez csatolni kell:

  • a játéktervet,
  • a részvételi szabályzatot,
  • a költségvetést (gazdaságossági számítások tervezetét),
  • a létesítő okiratot,
  • büntetlenséget igazoló okiratokat
  • adóhatóságtól nullás igazolást
  • személyes és a vállalkozásra vonatkozó adatokat
  • a játékkaszinó 1:200 léptékű építési és berendezési tervét, építészeti műleírását,
  • a szerencsejáték-eszközök hitelesítéséről készült bizonyítványokat, és jogszerű birtoklását igazoló okiratokat
  • az adatforrásként működő számítógépes rendszerének megfelelőségét igazoló okiratot,
  • az értékzsetonok és érmék valamennyi fajtájából egy-egy érvénytelenített példányt,
  • az igazgatási-szolgáltatási díj befizetését tanúsító igazolást 
  • a koncessziós szerződést
  • a koncessziós díj befizetésének igazolását
 

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) hatálya a játékkaszinót (vagy elektronikus kaszinót) működtetőkre terjed ki. Ezért a játékkaszinóba belépő játékosok azonosítását, a törvényben felsorolt okiratok alapján, a kaszinónak el kell végeznie. (A játékkaszinóba történő belépést az üzemeltető belépődíj fizetéséhez kötheti.)

A játékkaszinót pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén a Pmt-ben előírtaknak megfelelően bejelentési kötelezettség terheli.

A játékkaszinó üzemeltetője a Vhr-ben, valamint a saját részvételi szabályzatában rögzített esetekben meghatározott időre vagy véglegesen kitilthatja a játékost a kaszinóból, illetve attól a belépést megtagadhatja.

 

Utolsó módosítás: 2013. március 07.

 

Címkék: jogi háttér, kaszinó,