Kancsendzönga - Farkas Péter: több előjele volt a tragédiának

2013-05-24
Több előjele volt a magyar hegymászók tragédiájának, elsőként az, hogy Erőss Zsolt és Kiss Péter a csúcstámadást megelőzően nem érte el a felső négyes tábort - mondta Farkas Péter, a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség elnöke az MTI-nek csütörtökön annak kapcsán, hogy a sportemberek a 8586 méter magas Kancsendzönga csúcsának meghódítását követően ereszkedés közben eltűntek.

 

A szakértő szerint a csúcstámadó tábort viszonylagosan jó állapotban, frissen kell elérni. A hegymászók azonban nem érték el a felső négyes tábort, hanem elcsigázottan felállítottak egy köztest 7250 méteren, így a csúcstámadás hossza megnövekedett.

 

A másik kritikus pontot abban látja Farkas Péter, hogy Erőss Zsolt és Kiss Péter csak 18 órakor értek fel a csúcsra, több mint 24 órás menetelés után. "Íratlan szabály, hogy a csúcsról 13-14 órakor vissza kell fordulni, a csúcstámadást pedig minél korábban, hajnali 2-3 óra körül megkezdeni" - mondta a szakember.

 

Hangsúlyozta, hogy ha valaki nem éri el a csúcstámadó tábort, akkor rossz állapotban van. "Vissza kellett volna fordulni, lejjebb regenerálódni vagy feladni. Azonban ebben a magasságban az ember nem tud racionális döntést hozni. Az agy nem kap elég oxigént, a hegymászón fásultság, bódultság vesz erőt és nem foglalkozik azzal, mi történik. Ha leesik például a kulacs, nem hajol le érte, fura állapotba kerül".

 

Arra a - magyar idő szerint - csütörtök délelőtti hírre reagálva, hogy még akkor is kutattak serpák az eltűntek után, a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség elnöke azt mondta, a keresők csak feltételezik, hogy körülbelül hol lehetnek az eltűntek, de a hegy hatalmas, nagy a hó, a szél, a látási viszonyok pedig vagy kiválóak vagy nagyon rosszak.

 

"A holttestet fél óra alatt belepi a hó, ha valaki ki- vagy becsúszott egy hasadékba, bucka mögé, nem lehet észrevenni. A serpák lehetőségei is korlátozottak: igyekeznek felmenni a magaslatokra, pásztázni a környéket és valamilyen sötétebb dolgot találni, de minimális az esély, hogy megtalálják az eltűnt hegymászókat" - tette hozzá Farkas Péter.

 

A Magyarok a világ nyolcezresein elnevezésű expedíciósorozatot Kollár Lajos, Erőss Zsolt és Mécs László indította el a 2002-es sikeres Everest-mászás után azzal a céllal, hogy a világ mind a 14 nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsára jusson fel magyar hegymászó. A Kancsendzönga csúcsának meghódításával Erőss Zsolt immár a tizenkettedik 8 ezernél magasabb hegyre jutott fel, Kiss Péternek ez volt az első "nyolcezrese".

 

Tíz serpa indul Erőss Zsolték után

 

 

Nepáli idegenforgalmi illetékesek bejelentették, hogy egy tíz serpából álló csapat megpróbálja azonosítani azt a helyet, ahol a Kancsendzönga megmászása után eltűnt Erőss Zsolt és Kiss Péter.

 

"Csak akkor küldünk a keresésükre helikoptereket, ha megtalálják a baleset pontos helyét" - mondta az AFP francia hírügynökségnek Dipendra Paudel, a nepáli idegenforgalmi minisztérium egyik illetékese, aki szerint "nagyon kevés az esély arra, hogy még életben vannak".

 

A nepáli idegenforgalmi hatóságok csütörtökön megerősítették, hogy öt alpinista, közöttük a Csomolungmát elsőként megmászó magyar, Erőss Zsolt feltehetően életét vesztette a Kancsendzöngán. Az eltűnt öt alpinista a 45 éves Erőss Zsolt, a 27 éves Kiss Péter, a 47 éves dél-koreai Pak Nam Szu, és két nepáli vezetőjük, a 24 éves Bibas Gurung és a 23 éves Pho Dorcsi Serpa - közölték.

"Nem tudjuk, mi okozta az eltűnésüket, lavina keletkezett, vagy lezuhantak" - mondta Dipendra Paudel, a nepáli idegenforgalmi minisztérium egyik illetékese. Utoljára 7800 méter magasan látták őket - tette hozzá.

 

A Csomolungmától keletre fekvő Kancsendzönga a világ harmadik legmagasabb hegycsúcsa. Az Elizabeth Hawley hegymászó szakértő által vezetett Himalájai Adatbázis adatai szerint ezen a csúcson a legmagasabb a halálos balesetek aránya.

 

Forrás: MTI

 

Címkék: sportesemény,