Javaslatok a szerencsejáték piacról

2010-09-13
„A Szerencsejáték törvény 1991. augusztus 16-án lépett hatályba. Ezzel alakulhatott ki Magyarországon valójában a szerencsejáték piac. Vitathatatlan, hogy az Szjtv. hatálybalépésével a szerencsejátékok szervezése átláthatóvá vált, nőtt a piaci szereplők jogbiztonsága és a törvény ezzel elősegítette a feketegazdaság visszaszorítását, továbbá a terület általános társadalmi megítélésének pozitív irányba történő befolyásolását. Az így kialakult piaci szerkezet – a viszonylagos piaci egyensúly mellett – biztosítja az állami bevételeket, és lehetővé teszi az ágazat folyamatos fejlődését. Az adott piaci viszonyokba történő bármilyen állami beavatkozás körültekintést igényel, mert az nem kívánatos piaci és társadalmi hatásokat vonhat maga után.” (Nemzeti Szerencsejáték Stratégia 2009).

Figyelem! Archív információ!

A magyar szerencsejáték piac jelenleg két pólusú:

  • Az egyik oldalon az állami szervező, a Szerencsejáték Zrt.
  • A másikon 1200 hazai kis- és középvállalkozás, amely pénznyerő automatát üzemeltet, és az ehhez kapcsoló 11.000 vendéglátó vállalkozás.

A lóversenyfogadás szervezőnek és a kaszinóknak az igazi piaci mozgásokban nem volt jelentős szerepük.

A lóverseny ágazat esetében azzal kell szembesülni, hogy az ágazat a sorozatos kedvezmények ellenére nem tud gazdaságosan prosperálni.

Folyamatos a kaszinó piac visszaesése. Év végén már mindössze három kaszinó mőködött Magyarországon.

Játéktermek, pénznyerő automaták

A játéktermek száma a 2004. évi 19941-ről 2009-re 15017-re csökkent. Különösen jelentős a II. kategóriába sorolt (vendéglátó helyen mőködő) játéktermek számának csökkenése 18.587-ről 14.066-ra. Sajnálatos módon a játéktermek bezárása a legtöbb esetben a vendéglátóhelyek megszőnését is eredményezte, a bevételkiesés miatt.

Szintén csökkent a pénznyerő automaták száma a 2004. évi 33.141-ről 2009 végére 26.292-ra. A gépek közül is a II. kategóriába soroltak száma csökkent jelentős mértékben. A 2004. évi 27.800-ról 2009 végére 19.292-re. Ez okozta a játékadó összegének csökkenését is. Ilyen mértékő visszaesést utoljára 2004-2005 között regisztrálhatott a piac, de ez egyértelmően az adómérték jelent?s emelésének volt a következménye, míg a jelenlegi visszaesés – változatlan tételes adó mellett – egyértelmően a mőködési költségek növekedésére valamint a játékosok anyagi erejének visszaesésére vezethető vissza.

A csökkenő terem és gépszám mellett is azonban a szakma, jelentős számú munkaerőt foglalkoztat.

  • Az I. kategóriás játéktermekben átlagosan mintegy 10 fő.
  • A II. kategóriás játéktermekben átlagosan mintegy 4 fő dolgozik.

A hazai kaszinók bezárását követően az itt dolgozó, nemzetközileg is elismert tudású szakemberek a pénznyerő automaták piacán találtak új munkalehetőséget. Jelenleg az I. kategóriás játéktermek egy részének szolgáltatási színvonala vetekszik az élő kaszinókéval, köszönhetően a képzett dolgozóknak. Ezen kívül jelentős a gyártásban, forgalmazásban foglalkoztatottak és a mintegy 40 hitelesítést előkészítő mőszaki laboratóriumban dolgozók száma. Ez mintegy 400 fő. Összességében tehát az iparág mintegy 70.000 főt foglalkoztat.

Költségvetési bevételek

A pénznyerő automatát üzemeltetők 100.000 Ft/hó/gép játékadót fizetnek, a bevételtől függetlenül. Ez az extra, tételes adó 2009-ben közel 40 milliárd forint bevételt hozott az államháztartásnak. A teljes piac ezen befizetéseiből a pénznyerő ágazat több mint 45 százalékkal részesedett. A pénznyerő automatát üzemeltetők az üzemeltetéssel összefüggésben jelentős nagyságú díjfizetésre is kötelezettek, melyek a következők:

  • Engedélyezési díj, évi mintegy 3 milliárd.
  • Ellenőrzési díj kb. 800 millió.
  • OMH díjként pedig mintegy 500 millió forintot fizetnek évente.

Ez összesen mintegy 4,3 milliárd forint, melynek zömét a vendéglátóhelyeken üzemeltetett pénznyerő automaták után fizették meg a hazai vállalkozások. Ezeken túl természetesen minden vállalkozó fizeti a vállalkozások által fizetendő összes egyéb adókat, járulékokat is. A mintegy 70 ezer fő alkalmazott után a járulékokat (szja, tb, nyugdíjbiztosítási járulék, munkaadói járulék, munkavállalói járulék, egészségbiztosítási hozzájárulás, szakképzési hozzájárulás stb.), és az
adókat (társasági adó, iparőzési adó). A pénznyerő automata üzemeltetők ÁFA-t nem igényelhetnek vissza, ez további 25%-kal gyarapítja a költségvetést.

A fenti adatokból látható, hogy ez a piac különböző jogcímeken mintegy 70 milliárd forintot fizet be a költségvetésbe. Az elmúlt időszak változásaihoz a szabályozásnak is alakulnia kell. Ennek fontosságát az is alátámasztja, hogy az elmúlt időszakban lényegesen megváltozott a gazdasági környezet. Úgy véljük ezzel együtt is számos lehetőség van a hazai szerencsejáték piac bővítésére.

Területek, melyekről többletbevétel származhatna

  • Pénznyerő automata üzemeltetés adózási szabályainak módosítása
  • Rossz E-kaszinó szabályozás újra gondolása
  • Internetes szerencsejáték szabályozása
  • Sportfogadás liberalizálása, magánkézbe adása
  • Rossz kártya (póker) törvény újra gondolása

Pénznyerő automata üzemeltetés

A pénznyerő automata piac az adózási szabályok módosításával, a jelenleginél magasabb bevételt is eredményezhetne a költségvetésnek. A jelenlegi 100 ezer forint /hó/gép játékadó a mai gazdasági körülmények között a gépek és ezzel együtt a játéktermek számának folyamatos és egyre nagyobb mértékő csökkenését eredményezi. A tételes játékadó 80 ezer forintra történő csökkentése esetén a megszőnt 5 ezer játékterem egy része ismét megnyílna.

Tovább lehetne a megszőnt játékhelyek visszaállítását ösztönözni egy új, az ún. III. kategóriás játékterem és pénznyerő automata bevezetésével. A III. kategóriát olyan helyeken lehetne bevezetni, ahol jelenleg nincs engedély, a továbbiakban pedig, ahol legalább 6 hónapja szünetel az üzemeltetés. Ezzel megakadályozható, hogy a II. kategóriás termek III. kategóriássá alakuljanak. Az ilyen helyeken üzemel? gépek kisebb tét-nyeremény fizetéssel mőködnének, ennek megfelelően az adójuk is alacsonyabb mértékő, 50.000,- Ft/hó lenne.

A pénznyerő automata üzemeltetést a korábban már jól mőködő módon ismételten kizárólag a hazai vállalkozások kezébe kéne adni.

A játékadó csökkentésével és a III. kategória bevezetésével összességében mintegy 16,9 milliárd forint adónövekedést (játékadó, díjak , illetékek, és az egyéb más vállalkozások által is fizetett kötelezettségek) és 15 ezer új munkahely létrejöttét lehetne elérni.

E-kaszinóra vonatkozó szabályok módosítása

Javasoljuk az e-kaszinó vonatkozásában, hogy az új jogszabályban a játékterem engedélynek az egyéb játékterem engedélyhez hasonlóan ne legyen érvényességi ideje. Egy E-kaszinó létrehozása nagyon komoly beruházást igényel a szervezőtől és jelenleg nincs garancia arra, hogy a maximum 5 éves engedélyezési idő lejártával a további meghosszabbításhoz a megfelelő hatósági nyilatkozatokat (jegyző, építés hatóság stb.) a szervező megkapja. Megítélésünk szerint a magas adótétel mellett ez a fő oka annak, hogy jelenleg nem mőködik e-kaszinó. A videotechnikai ellenőrzési rendszer esetében a hang rögzítésének megkövetelése nem reális, hiszen nincs élő játék és kommunikáció a gépeken. Javasoljuk, hogy elegendő legyen a biztonságtechnikai szempontból kiépített videotechnikai rendszer, amely a teljes játékteret lefedi.

A szabályok olyan átalakítása, amely érdekelté teszi a szervezőt egy magasabb színvonalú és több szolgáltatást nyújtó játékterem kategória kialakítására szintén többletbevételt eredményezhet a költségvetés számára. Ez játékadó és egyéb adók, valamint illetékek vonatkozásában mintegy 2,1 milliárd forint lehet és 150 új munkahely létrejöttét segítheti elő.

Internetes játékok

Az internetes játékok szabályozása elkerülhetetlen, figyelembe véve az EU törekvéseit is. A Római Szerződés kimondja, hogy minden uniós tagállamnak biztosítania kell a szolgáltatások szabad áramlását, és ez alól a szerencsejáték sem kivétel. Ennek nyomán 2006. április 10-én az Európai Bizottság több tagországával, közöttük Magyarországgal szemben is kötelezettségszegési eljárást indított.

Hazai és nemzetközi szintéren egyaránt az online szerencsejáték okozza a legfőbb bonyodalmat. A probléma abból ered, hogy az internet által egy olyan szolgáltatás vesztette el röghöz kötöttségét, mely előtte teljes mértékben az adott ország állami felügyelete alá tartozott, az online világban azonban rengeteg a külföldi székhelyő cég által üzemeltetett oldal. Ezek pedig bevételeikből (azt az egyet leszámítva, ahol cégük székhelye van) természetesen nem adóznak azon országoknak, ahonnan játékosaik és bevételeik vannak. Magyarországon a jelenlegi állás szerint az online sportfogadással foglalkozó cégeknek megéri fenntartani mőködésüket, reklámoznia magukat, annak ellenére, hogy ez elvileg tilos. De a kiszabott büntetések meg sem közelítik az ezzel foglalkozó vállalatok bevételeinek mértékét, így szinte esély sincs arra, hogy tevékenységüket jelentősen korlátoznák, esetleg kivonulnának a magyar piacról. 2008-ban a globális online szerencsejáték piac 16 milliárd dolláros bevételt jegyzett, szakemberek 2012-re 24 milliárd dollárosra becsülik a piac méretét.

Az érintett cégek magyar piacról realizált bevétele a becslések szerint megközelíti az SzZrt. bukmékeri fogadásból származó játékbevételének nagyságát.

Első lépésként a jelenleg meglévő illegális szervezés hazai felszámolását kell megvalósítani, mert csak ezt követően lehet reálisan elvárni a legális mőködtetést.

A szabályozásnál fontosnak tartjuk, hogy legalább 10 éve szerencsejáték szervezéssel foglalkozó hazai cég, magyar ügyvezetővel szervezhessen ilyen játékot, amely illetve aki, kötelezhető (kifizetési százalék, játékos védelem stb. érdekében) ellenőrizhető és szankcionálható. A szerver Magyarországon mőködjön, így a hazai hatóságok által ellenőrizhető lesz. Javasoljuk ezentúl, hogy a játékszervező legalább 25 millió forint törzstőkével rendelkezzen.

Az engedélyezésnél nagyon fontos, hogy az engedélyezési vagy koncessziós díj alacsony, a hazai vállalkozások által is megfizethető legyen, mert a magas díj mindig a korrupció „melegágya” lehet. Az alacsony díj mellett egy 0,5 %-os tétre vonatkozó játékadó növeléssel ugyanakkora bevételre tehet szert az állam, nem sérül a versenyhelyzet és nem alakul ki a korrupció.

Nemzetközi szinten két adózási típus terjedt el. Az egyik változatban a megtett tét bizonyos %-át kell adóként befizetni. Ezt a megoldást alkalmazzák Olaszországban. Egy másik változat szerint a szervezőnél keletkezett tiszta játékbevétel (megtett tét mínusz kifizetett nyeremény) után kell adót fizetni, mint például Belgiumban.

Fentiek szerinti szabályozás után a várható éves adóbevétel 15 milliárd forint.

Sport Fogadás

Totalizatőri típusú fogadásos játékot – a lóversenyfogadás kivételével – kizárólag az állami játékszervező szervezhet. Az SzZrt. ilyen típusú fogadásai jelenleg a totó és a góltotó. Bukmékeri fogadást 1997-től nem liberalizált tevékenységként az állami játékszervező, annak kizárólagos tulajdonában lévő társaság, többségi állami tulajdonú társaság, vagy koncessziós társaság szervezhet. Ma hazánkban két ilyen típusú játék van, az SzZrt. tippmix és tippmax játéka. Egész Európára a totalizatőri fogadásos játékok iránti kereslet csökkenése a jellemző, ugyanakkor a bukmékeri fogadásos játékok egyre népszerőbbek. A játék adottságaiból kiszőrődik, hogy állami szerencsejáték szervező nem képes olyan mértékő rizikó vállalásra (nem hazárdírozhat az adófizetők pénzével), mint a magánvállalkozó, ezért a nagy hagyományokkal rendelkező Nagy-Britannián kívül a skandináv országokban, valamint Ausztriában, Csehországban és Szlovákiában is közkedveltek. Jelenleg a hazai játékosok jelentős része a magasabb odds-ok és a nagyobb nyeremény ígéret miatt a szomszédos országokba jár fogadni (tippturizmus).

Magyarországon nincs kialakult hagyománya a bukmékeri fogadásnak, azonban köszönhetően a pár éve Interneten magyar nyelven megjelenő külföldi (illegális) fogadásszervezőknek, egyre többen fogadnak sporteseményekre. A bukmékeri fogadás eredményességét a szervező fogadási eseményekhez és a fogadásszervezéshez való szakmai hozzáértése, tőkeereje és az egyéb vagyonától elkülönített kockázati tartaléka biztosítja, figyelembe véve, hogy fogadási ajánlatait a szervező maga határozza meg. Éppen ezért a bukmékeri fogadás kockázata a szervező szempontjából nagyobb, mint a totalizatőri játékoknál, így a jogi szabályozásnak biztosítania kell a kockázat minimalizálását, továbbá azt, hogy a játék folyamatos szervezésének és a nyeremények kifizetésének a biztosítékai rendelkezésre álljanak. A bukmékeri rendszerben a biztonságot a tárgyi és személyi feltételek pontos meghatározása, szigorú ellenőrzése, valamint a megfelelő összegő biztosíték elhelyezése jelenti.

A bukmékeri fogadásos játékok koncesszióba adásával, mintegy 1 milliárdos nagyságú állami bevétellel lehet számolni. Természetesen a sportfogadásra is kizárólag hazai vállalkozások kaphatnának szervezői engedélyt.

Kártyaklubok szabályozása

A 2009 decemberében elfogadott „pókertörvény” alkalmatlan a Magyarországon mőködő kártyaklubok megfelelő szabályozására, mert a szabályozás előkészítésekor a pókert ugyanolyan szerencsejátékként vették figyelembe, mint az egyéb kaszinó játékokat. Mivel a kártyaklubokban a játékosok nem a ház ellen játszanak, ezért a szabályozásnak is ehhez kellene igazodnia. A törvényben az asztalszám korlátozását el kellene törölni, mert a klubok csak így tudnak olyan rendszeres versenyprogramot kínálni a játékosoknak, amely versenyképes az internetes pókerrel. Szintén törölni vagy módosítani kellene versenyrendszerő lebonyolítás esetén a nevezési díj maximális mértékét, hogy esetenként jelentősebb nemzetközi versenyeket is szervezhessenek a klubok, amelyek további idegenforgalmi bevételekkel tudnák gyarapítani az államkasszát. Nem kedvez a jelenleg kialakult gyakorlatnak az I. kategóriás játéktermekkel szemben támasztott 200 méteres védőtávolság, mert a tapasztalat szerint egy I. kategóriás játékterem mellett közvetlenül mőködő kártyaklub pozitív hatással van a játékterem mőködésére, ezért ezt a kritériumot is törölni kell a törvényből. A kaszinókkal szemben előírt 200 méteres védőtávolság indokolt, hiszen az a kaszinó koncessziós jogokat védi, de a játéktermeknél ez a szigorítás indokolatlan. Az adózás a jelenlegi szabályozásban túlságosan bonyolult, mértéke kérdésessé teszi a gazdaságos üzemeltetést. Célszerő lenne az asztal számok utáni tételes adó meghatározása, az első 5 asztal után 75 000 forint/hó, majd 5 asztalonként 5 ezer forinttal csökkenő mértékben.

A javasolt szabályozás mellett a várható éves költségvetési bevétel 500 millió forint, a várható új munkahelyek száma kb. 900 lehet.

Várható növekedés Milliárd forint
Pénznyerő automata 16,9 15.000
E-kaszinó 2,1 150
Internetes szabályozás 15 300
Bukmékeri fogadás 1 200
Kártyaklubok 0,5 900
Összesen: 35,5 16.550

Összességében, véleményünk szerint a magyar szerencsejáték piac átgondolt a szerencsejáték piac igényeihez is alkalmazkodó szabályozás állami bevételek növekedését, és több ezer munkahely létrejöttét eredményezhetné.

Forrás: Magyar Szerencsejáték Szövetség

Budapest, 2010-09-13

Címkék: elemzés, nyerőgép,