Játékszenvedély

Mára nem csak Magyarországon, de a világ számos helyén egyre komolyabb problémát okoznak a szenvedélybetegségek.

 

Talán a legelterjedtebb a dohányzás, de az alkohol túlzott mértékű és rendszeres fogyasztása is sok család életét keseríti meg. A káros szenvedélyeket (merthogy vannak nem károsak is) szokás a szerint kettéválasztani, hogy valamilyen szer használatához vagy magatartáshoz köthetőek-e. Előbbire példa a nikotin, a koffein, az alkohol vagy a drog, utóbbira – tehát a viselkedési függőségekre - a kényszeres vásárlás, a munkamánia vagy a játékszenvedély. Egyikkel sincsen gond, amíg az egyén kontrollálni tudja a fogyasztását illetve a cselekedetét, de ha már a szer vagy a tett „eluralkodik felette”, azaz nem a maga ura annak eldöntésében, hogy megiszik-e még egy pohárral vagy megvesz-e még egy kaparós sorsjegyet, akkor függőségről beszélhetünk. Gyakran esnek a laikusok azonban abba a hibába, hogy ítélkeznek és leegyszerűsítve a kérdést, rokonukra vagy ismerősükre rásütik az „alkoholista” vagy „játékfüggő” bélyeget, holott ennek megítélése és eldöntése szakember dolga.

 

A játékfüggőség meghatározása 

 

Akinek életvitelét lényegesen befolyásolja a szerencsejáték, anyagi lehetőségeit meghaladó mértékben költ arra, és az alábbiak közül legalább 4-5 állítás igaz rá, arra érdemes odafigyelni és szakemberhez irányítani:

 

1. szerencsejátékokkal való intenzív foglalkozás; 

2. a kívánt izgalom eléréséhez egyre nagyobb összegű tételek megjátszása;

3. ismételt sikertelen erőfeszítések a játék feletti kontroll megtartása, a játék csökkentése vagy

abbahagyása érdekében; 

4. nyugtalanság, ha megpróbálja a játékot csökkenteni vagy abbahagyni;

a szerencsejáték folytatása a problémáktól vagy rossz hangulattól való megszabadulás módja; 

6. miután a szerencsejátékon pénzt veszít, gyakran másnap visszatér, hogy veszteségét kiegyenlítse;

7. hazudik családtagjainak, a terapeutának és másoknak, hogy eltitkolja a játékszenvedélybe való

bevonódás mértékét;

8. illegális cselekményeket mint hamisítást, csalást, lopást vagy sikkasztást követ el, hogy finanszírozza szerencsejátékát;

9. a játékszenvedély miatt veszélyeztet vagy elveszít fontos kapcsolatot, állást, továbbtanulási vagy karrier lehetőséget;

10. másokra támaszkodva gondoskodik pénzről, hogy a játékszenvedély okozta reménytelen anyagi

helyzetén könnyítsen.

 

Mérés

 

Az elmúlt években számos olyan eszközt fejlesztettek ki kutatók, mellyel az érintettek számát igyekeztek meghatározni. Ezek közül a legismertebb mérőeszközt alkalmazták már a magyar piacon is, melyek szerint 1-2 % a teljes felnőtt lakosság körében a tényleges játékfüggők száma, viszont közel 10% a veszélyeztetetteké. 

A játékszenvedély kezelésének egyik sarkalatos eleme, hogy az érintettnek saját magának kell beismernie problémáját. Amíg a tagadás fázisában van a betegségét illetően, a környezetében élők viszonylag keveset tehetnek érte. Az egyik leggyakoribb hiba, amit a család el szokott követni, hogy a játékfüggő anyagi problémáinak napvilágra kerülésekor kisegítik az adósságaiból, mellyel csak ártanak, hiszen a könnyen jött pénz, könnyen is megy el, azaz a fogadalmak ellenére nagy valószínűséggel ezeket a kapott pénzeket is szerencsejátékra fogja költeni a függő. Egy névtelen szerencsejátékos szerint: a segítők csak meghosszabbítják a szenvedést. A kutatók szerint átlagosan 7-8 év kell, mire a függő felismeri, hogy beteg és segítségre szorul! Ezért nem helyes, hogy meg akarjuk menteni őket, mert ha nem jutnak el a padlóig, nem is érkezik el a felismerés! Minden anyagi segítség csak hátráltatja a gyógyulás folyamatát.

 

Megoldás

 

A szakemberek jelentős része azon az állásponton van, hogy a játékfüggőség nem gyógyítható, viszont tünetmentessé tehető. Azaz a játékfüggő egyetlen helyes magatartása, ha valamennyi szerencsejátéktól tartózkodik élete további részében. Ha valakinek annak idején a játékautomaták okoztak gondot, jobb ha nem tippmixezik, mert könnyen beindíthat egy olyan pszichés folyamatát magában, mely ugyanoda vezet. Viszonylag ritka hazánkban a gyógyszeres kezelés, a magam részéről is inkább a terápiás megoldást javaslom. Az egyik legsikeresebb út a gambler annonimus helyi csoportjai. Az utóbbi szinte minden magyar megyeszékhelyen működtet egy-egy önálló csoportot, akik a GA hagyományainak és kialakított protokolljának megfelelően teljes nyitottsággal és ítélkezés nélkül fogadják be azokat, akik problémájukkal hozzájuk fordulnak. Hosszabb távon is a volt GA-sok között találunk tünetmentes függőket.

Számos neves ember is küzd játékfüggőségi problémával, ők nem szívesen mennének csoportterápiára, számukra az egyéni terápiák jelenthetnek megoldást.

 

Ne feledjük azonban, hogy a szerencsejáték a többség számára egy kellemes néhány perces heti szórakozás, melyet kár lenne össztársadalmilag károsnak minősíteni, elég csupán helyén kezelni!

 

Akit a fenti kérdések részleteiben is érdekelnek, Tessényi Judit: A Szerencse rabjai című könyvében olvashatnak a játékfüggőségről.

 
Címkék: játékfüggőség,