Így játszotta át a kormány Vajnáék kezébe a szerencsejáték szektor nagy részét - 6. rész

2017-12-15
A szerencsejáték-piac alakulása Magyarországon 2010-2017 - 6. rész

 

A cikksorozat előző részei itt találhatóak

 

A nyerőgép üzletág totális felszámolása számokban

 

A játékadó-bevétel alakulása 2005-2017 között

Az adófizetés szempontjából a szerencsejáték-piac nagy előnye, hogy kimagasló adóbevételt lehet elérni ebben a nemzetgazdasági szektorban, azonban éppen ez az adótípus az, amely azt is megmutatja, a különböző kormányok mennyire akarják saját javukra kihasználni ezt a költségvetési egyensúly-javító lehetőséget.

 
Forrás: KSH
 
A fenti grafikonon nyomon követhető, hogy az első nagy adóbevétel-csökkenés 2009-ben volt, ez egyértelműen a válságnak, illetve az abból fakadó fizetőképes kereslet csökkenésnek köszönhető. A 2012-es év visszaesése viszont azt mutatja, a költségvetés számait tervezőknek fogalmuk sem volt arról, mire készül a kormány (nyerőgép szektor betiltása), így mertek nagyot álmodni, a bevételkiesést pedig a szerencsejátékok más típusaiból származó bevétel növekedés sem tudta ellensúlyozni. Sőt, szemmel láthatóan a következő év előirányzata sem állt reális alapon, hiszen a ténylegesen befolyt adóbevétel jóval kevesebb volt, mint amennyire előre számítottak, az iparág pedig jelentősen alulteljesített, legalábbis adóbevétel tekintetében. 
 
 
A fenti grafikon szemléletesen ábrázolja, hogyan alakult a piaci szféra által is szervezett szerencsejátékok után a játékadó bevétel. Egyértelműen kijelenthetjük, a kaszinóknak az elmúlt 5 évben nem sikerült pótolniuk a pénznyerő automaták betiltásával kieső játékadó-bevételt. Azt sem szabad elfelejteni, hogy míg a nyerőgépeknél a tételes adó miatt nehéz volt trükközni, addig az online pénztár hiányában valójában nyomon követhetetlen játékbevételen alapuló százalékos adó erre sokkal több lehetőséget ad. Az is csökkenti a kaszinók által befizetett adót, hogy Vajna kihasználja azt a lehetőséget, hogy a kaszinókat egyetlen gazdasági társaság által üzemeltetve jelentős adókedvezményt tud igénybe venni (30% helyett 15%).
Azt is megmutatják azonban a grafikonok, hogy a kormányzat a nagy betiltás óta semmit sem tett azért, hogy bármilyen szinten is ellensúlyozza a bevételkiesést, bármit is kommunikáltak eredetileg (pl. online szektor beindítása, stb.). Sőt, szemmel láthatóan a kaszinók privatizálása (koncessziósítása) sem jött be az adófizetők szempontjából, mert abból is sokkal kevesebb hasznuk van, mint amennyi az iparág dinamikus növekedése miatt kellene, hogy legyen. Amennyiben a kaszinókban lennének online pénztárak, valószínűleg sokkal pontosabb képet kaphatnának az adófizetők (és az ellenőrzésre hivatott hatóságok), valójában milyen játékbevétel-alap után kellene megkapniuk a játékadót, erre azonban még várniuk kell, mert a lobbiérdekek szemmel láthatóan lekörözik a költségvetés (és az adófizetők) érdekeit.
A fenti grafikonok alapján azt is kijelenthetjük, a költségvetés szempontjából a magyar szerencsejáték szektor átalakításának elmúlt 6 éve egyértelmű kudarc, az ténylegesen nem szolgálta a nemzetgazdaság érdekeit. A kormány felelősségét tovább fokozza az a tény, hogy 2012 óta nem született olyan intézkedés (törvénymódosítás), amely korrigálta volna az általa okozott játékadó-bevétel kiesést. Ezen felül – nyilvános statisztikák hiányában – ismeretlen nagyságrendű még az a kár is, amelyet a nyerőgép szektor megszüntetése az egyéb adók (áfa, társasági adó, helyi adó, fogyasztási adó, stb.) és a járulékok tekintetében okozott, illetve azt sem tudjuk, hány magasan képzett szakember hagyta el az országot külföldi munkalehetőség után nézve.
 
A játékbevétel és a játékadó összefüggése
 
A következő ábrán még jobban szembetűnik, hogy a játékbevétel és a játékadó-bevétel képes ellentétesen mozogni (egyre nagyobbra nyílik az olló) és a szerencsejáték dinamikus bővülése valójában nem jelenti azt, hogy a szektor több adót fizet be a költségvetésbe.
 
 
A szerencsejáték piac termékszerkezete
A szerencsejáték piac termék-megoszlását (sorsolásos játékok, fogadások, kaszinók, pénznyerő automaták) az alábbi grafikon és táblázat mutatja be:
 
 
Az adatokból megállapítható, hogy 2010 óta a sorsolásos játékok és a fogadások bevétele folyamatosan nőtt (igaz, 2016-ban a sorsolásos játékok esetében egy kisebb visszaesés tapasztalható). A fejlődés mértékét mutatja, hogy a fogadások esetében a játékbevétel több mint négyszeresére ugrott. Az egyetlen online kaszinó egyelőre még nem bonyolít online fogadásokat, azonban várható, hogy a kimagasló játékbevételi lehetőség miatt ezt a törvényalkotó (a kormány) előbb vagy utóbb engedélyezni fogja számára.
A kaszinóbevételek is nőttek (majdnem ötszörösére), ráadásul ebben az üzletágban is további fellendülés várható a kaszinók számának gyarapodása és a szakértelem növekedésének, illetve az online kaszinó beindulásának köszönhetően.
 
Folytatása következik...