Hogyan lehet nyerni a lottón (boldogan)?

Ha nyert a lottón, vagy ha azt tervezi, hogy valamikor fog, olvassa el ezt a cikket, mely a New York Times-ban jelent meg az úgynevezett lottóátokkal kapcsolatban.

 

Van esély arra, hogy elkerüljük azt a lottónyereménnyel járó átkot, ami a nagy nyertesekből elvált, depressziós, földönfutó vagy halott embert csinál. Az újságírók szeretik elhitetni, hogy ez az átok nem pusztán legenda - a jackpot megnyerésének hiábavalóságát olyan valódi tudósok igazolták, akik akkreditált egyetemeken dolgoznak.

 

A bizonyíték egy befolyásos lapban látott napvilágot, még 1978-ban. Az itt olvasható tanulmány arról számolt be, hogy a lottónyertesek semmivel sem boldogabbak vagy optimistábbak a jövőt illetően, mint szomszédjaik. Sőt, semmivel sem optimistábbak a jövőbeli boldogságukat illetően, mint azok az emberek, akik egy baleset miatt lebénultak.

 

Ez volt az egyike az első olyan tanulmányoknak, melyek azt az elméletet tesztelték, ami szerint mindnyájan egy "hedonista taposómalomban" ragadtunk - a kifejezést a lap vezető írója, Philip Brickman alkotta meg annak az elméletnek a leírására, mely szerint a jó vagy rossz események nem befolyásolják tartósan boldogsági szintünket. Az elmélet számos pszichológus körében népszerűvé vált, és ez a lottó tanulmány még mindig az egyik legfontosabb része a bizonyítékoknak.

 

A vizsgálatban azonban csak 22 lottónyertes vett részt, és nem tárta fel, hogy vajon boldogságuk változott-e, vagy sem. Csak egy ponton vizsgálta az érzelmeiket, általában a jackpot megnyerését követő egy éven belül, és akkor azokkal a szomszédjaikkal hasonlította össze őket, akiknek a neveit a telefonkönyvből választották ki. Dr. Brickman és a társszerzők jelezték a vizsgálat korlátait, és mélyrehatóbb kutatást szorgalmaztak a nyertesek érzéseinek változásával kapcsolatban.

 

Több évtizedet vett igénybe, de végül elkészült ez a vizsgálat is. Az eredmény jó hír azok számára, akik megütötték a főnyereményt - és nekünk többieknek, akik ki akarunk szállni abból a bizonyos hedonista taposómalomból.

 

Több száz lottónyertes érzelmeit követték nyomon két különálló vizsgálatban, mindkettőt egy brit felnőttek körében elvégzett országos felmérés keretében, ami során minden évben alaposan meginterjúvolták a résztvevőket lelkiállapotukról és az életük eseményeiről.

 

Az egyik tanulmány, melyet a Paris School of Economics két munkatársa, Bénédicte Apouey és Andrew E. Clark végzett, úgy találta, hogy az emberek hajlamosak voltak többet inni és cigarettázni a nyeremény után, de általános testi egészségük ugyanolyan maradt. A vizsgálat két éve alatt stressz-szintjük csökkent, pozitív érzéseik pedig erősödtek, így általános pszichológiai jólétük szignifikánsan magasabb volt két évvel a nyeremény után, mint amilyen azelőtt volt.

 

másik - az angol University of Warwick munkatársai Jonathan Gardner Andrew J. Oswald által készített - tanulmány azt állapította meg, hogy a nyertesek pszichológiai jóléte ugyan kismértékben csökkent abban az évben, mikor megnyerték a jackpotot, de a következő két évben az eredeti szintet megelőző értékre ugrott. A nyertesek végül tehát sokkal jobb lelkiállapotba kerültek, mint az átlagemberek, és azok a játékosok, akik nem nyertek jelentősnek nevezhető összeget.

 

A lottóátok nimbuszát tovább rombolta az a több mint 400 svéd lottónyertessel készített felmérés, melyet Anna Hedenus, a Gothenburgi Egyetem szociológusa végzett. Ő azt találta, hogy a legtöbb nyertes tartózkodott a pénzszórástól, és inkább takarékoskodott vagy befektette az összeget, valamint, hogy a legtöbb nyertes, akit meginterjúvolt, meglehetősen elégedett volt. "A boldogtalan, pazarló győztesekről szóló történetek elsősorban figyelmeztetőként működnek" mondja Dr. Hedenus. "de nem ez az általános reakció egy váratlan nagy lottónyeremény esetén."

 

Azért beletelik egy kis időbe, míg az ember hozzászokik. Dr. Oswald viselkedési közgazdász megjegyzi, hogy a kezdeti stressz, amiről a brit győztesek beszámoltak a tanulmányában, összhangban van az egyéb bizonyítékokkal.

 

"Egy kutató sem jutott arra a megállapításra, hogy az emberek boldogabbak a lottónyereményt követő első évben." mondja. "Az én tippem az, hogy meg kell győzniük magukat, hogy elhiggyék, hogy megérdemlik a nyereményt. Az is lehet, hogy az első évben, még ha csak tudat alatt is, de foglalkoznak a szomszédokkal és a rokonokkal, és ez is az oka lehet annak, hogy meghiúsul az azonnali boldogság."

 

Ezek az átállási problémák jóval tovább tarthatnak az amerikai lottók igazán nagy nyertesi számára. Az európai tanulmányokban szereplő nyertesek az angol felmérés esetében kb. 250 ezer fontot, a svéd tanulmány esetén 1 millió eurót nyertek – tehát nem olyan több százmillió dolláros jackpotokról van szó, mint amik  Powerball vagy MegaMillions lottókon fordulnak elő. Azoknak a jackpotoknak egy egész életen át tartó hatásuk lehet a barátokkal és rokonokkal való kapcsolatra: „Nem valószínű, hogy egymagad el tudsz költeni ekkora mennyiségű pénzt. Hadd segítsünk.”

 

"A nagy jackpot nyertesek azt mondják, mindenki akivel valaha is találkoztak, egyszer csak előkerült a semmiből, és pénzt kértek, különösen a családtagok." mondja Michael I. Norton, a Harvard Business School szociálpszichológusa. A Happy Money: The Science of Smarter Spending (Boldog Pénz: Az okosabb pénzköltés tudománya) című könyvben Dr. Norton, társ-szerző azt írja, hogy ugyan a pénz ajándékozása az egyik legbiztosabb módja a boldogságszint növelésének, de nem lát sok örömöt egy olyan jackpot nyertesben, akit egész hátralévő életében a jótékonyságára hajtó emberek üldöznek.

"Az a baj a nagy lottónyereménnyel," - mondja Dr. Norton "hogy egy rakás olyan ember kerül az életedbe, akikkel nem akarsz kapcsolatban lenni, és ez megzavarja a kapcsolatodat azokkal az emberekkel, akikkel viszont kapcsolatban akarsz lenni."

Ez pont úgy hangzik, mint egy átok, de Dr. Norton feltételezi, hogy erre van egy nagyszerű ellenszer: Tartsd titokban a nyereményt. Senkinek se mondd el a házastársad kivételével; először ne kezdj extravagáns költekezésbe, ne vegyél drága ajándékokat, csak lassan növeld a költéseid, támogatásaid összegét, így senki sem fogja gyanúsnak találni az újonnan jött gazdagságod.

 

Dr. Oswald, a brit kutató, is támogatja az anonimitást, mint hosszútávú stratégiát, de azt gyanítja, hogy kezdetben ennek ellenére is lesznek problémák.

"Ha nyernék a lottón, magamban tartanám a hírt." mondja. "De az ezen a területen végzett kutatásaim alapján azt gondolom, hogy még ebben az esetben sem lennék azonnal boldogabb. Különösen, ha nagyon sokat nyersz, úgy hiszem, hogy az éjszaka közepén nem tudod lerázni magadról a gondolatot, a tudatod legmélyén ott van a gyötrő érzés, hogy nem érdemled meg a pénzt. Mindenki más elől eltitkolhatod a nagy nyereményt, de magad elől nem."