Eurólottó - tények és ellenérvek

2013-03-21
Félrevezető lehet az MTI-nek tegnap kiadott közleménye, miszerint "Elérhető lesz az eurólottó Magyarországon". Fenti közleményt rengeteg híroldal változtatás nélkül vette át, azonban szerencsejátékos hírportál lévén egy nagyon fontos tévedésre szeretnénk felhívni a figyelmet.

 

A kormány képviselője, és az MTI tudósítója is az "eurólottó" kifejezést véleményünk szerint a több ország lottótársasága által életre hívott közös lottójátékokra értette, amibe remények szerint esetleg Magyarországnak is elvi lehetősége lesz csatlakozni a törvénymódosítás után. Ám nem ezt mondta. Két nagy páneurópai lottójáték számít bele ebbe a körbe, a 2004-ben indult Euromillions, és a tavaly indult Eurojackpot nevű játék. A kormány képviselője által használt megnevezéssel azért kell vigyázni, mert Eurolotto néven fut egy másik lottójáték, ám ez a játék egyáltalán nem esik abba a kategóriába, amire az használva lett. Az Eurolotto egy online szerencsejátékot szolgáltató cég, az Cherry és azon belül az Euroslot lottója, és erősen kérdéses, hogy hol és milyen adót fizet a lottójátéka után, hiszen egyik ország lottótársaságához sem tartoznak.

 

Tesszük ezt a helyesbítést az MTI-s cikk alábbi mondatára hivatkozva: "Pősze Lajos, a bizottság független tagja, a Szerencsejáték Zrt. korábbi elnök-vezérigazgatója kérdésére a kormány képviselője elmondta, hogy az eurólottó adója megegyezik a belföldi hasonló szerencsejáték adójával."

 

A lottójátékokat más néven a rossz matekosok adójának is nevezik, és véleményünk szerint nem mindegy, hogy ez az adó hol landol, saját országunk kasszájában vagy egy profitleső svéd cégnél, akik Máltai lottóliszenszükkel valószínűleg a lehető legkevesebb adót igyekeznek fizetni bevételük után. Úgyhogy szeretnénk leszögezni, hogy az eurólottó (Eurolotto) adója nem egyezik meg a belföldi hasonló szerencsejáték adójával.

 

Azért is tartottuk fontosnak ezt a figyelemfelhívást, mert nem csak az adó miatt aggódunk, hanem a játékosok által befizetett teljes összegért, hiszen azt a játékos a nyeremény reményében játsza meg. A cikkben elhangzott az eurólottó kifejezés, és nem kizárt, hogy sok olvasó rákeres majd erre a kifejezésre a google oldalain, és esetleg kipróbálja szerencséjét.

 

Fenti cég nem játszik nyílt kártyákkal; nem közli a játékban elérhető találatok esélyszorzóit, valamint azt sem, hogy a játékért befizetett összeg hány százaléka megy nyereménykifizetésre, adóra, költségekre. Ezeket a számokat nagy valószínűséggel a cég vezetői határozzák meg, pedig ezek az értékek nem elhanyagolhatóak a játékos szempontjából. Költsége egyébként sem lehet túl sok, hiszen minden online zajlik, nem kell értékesítői hálózatot fenntartani.

 

A játék tisztaságát megkérdőjelezi, hogy a sorsolások "közvetítése" egy egyszerű videofelvétel a pörgő golyókról, majd a kisorsolt számokról, és nincs rá bizonyíték, hogy egyik ered a másikból. A "sorsoláson" nincs jelen sem néző, sem sorsolás hitelesítő, és csak a cég honlapján lehet megnézni a felvételt, más médiában nem. Valószínűleg nem véletlen, hogy 27 hónapja megy a játék, és még soha senkinek nem volt telitalálata, de a halmozódást nem "állítják le" a többi lottóhoz hasonlóan az alacsonyabb nyerőosztályokban való kisorsolással.

 

A magyaron kívül még 24 nyelven vehetünk itt szelvényt, többek között észt, macedón, litván és izlandi nyelven is, a "befektetők" úgy látszik, biztosra mentek.

 

Fenti tények messzemenően gyanúsak, és mindenkit figyelmeztetnénk, hogy ebben a játékban ne vegyen részt, még akkor sem, ha szép magyar nyelven kínálja a cég a szolgáltatásait. Erre úgy látszik, nem sajnálták a pénzt az oldal létrehozói a minél nagyobb haszon érdekében. 

 

Az MTI és minden más média tudósítóját pedig felkérnénk, hogy az eurólottó kifejezést páneurópai lottó kifejezésre változtassák, elkerülve ezzel olvasóik félrevezetését és megkárosítását.